Gyermekek a boszorkánykonyhában: a gyermekdopping

A játékok női versenyének legnagyobb esélyesét december 25-én ellenőrizték a szentpétervári orosz bajnokságon, még a januári tallini Európa-bajnokság előtt, majd a mintáját Stockholmba vitték. Onnan viszont csak február 7-én, három nappal a játékok kezdete után jelentették, hogy a műkorcsolyázó mintájában trimetazidint, hipoxent és L-karnitínt (utóbbi kettő nincs a doppinglistán) – találtak. Az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) közleményében az állt, hogy a Covid miatt történt a szokatlanul hosszú idő a doppingminta levétele és az eredmény megszületése között.
Az esetet röviden felelevenítve: Valieva épp azon a napon nyert csapatversenyben az oroszokkal az olimpián, az érmet azonban nem vehették át a felmerült doppingvétség miatt. A 15 éves sportoló rajtját felfüggesztették, s kérdéses volt, hogy folytathatja-e szereplését egyéniben. Valieva fellebbezett, hivatkozva arra, hogy január 13-a és február 7-e között mindkét tesztje negatív volt, s az anyukája azzal érvelt, hogy a lánya pozitív drogtesztjét a nagyapa szívgyógyszerével való keveredés okozta, pontosabban a nagypapa poharából ivott, mindössze tévedés történt, nem volt szándékos a cselekmény. Ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) között hatalmas vita robbant ki.

„Védett személy”
A CAS úgy döntött, hogy Valieva versenyezhet, azzal az indokkal, hogy korára tekintettel „védett személy”, a felfüggesztés fenntartása helyrehozhatatlan károkat okozna neki. Azt viszont kikötötték, hogy ha az első háromban végez, az éremátadásra nem kerülhet sor a téli játékokon. A lány végül totálisan frusztráltan a 4. helyen végzett, de az ügy világszerte óriási felháborodást váltott ki a sportolók és a hivatalos személyek körében.
A WADA elnöke, Witold Banka keményen vitatta a döntést: „A doppingellenes kódex nem ír elő különleges kivételeket a kiskorúak esetében sem az úgynevezett ideiglenes felfüggesztésre” – jelentette ki, s hangsúlyozta, hogy a kiskorúak doppingolása bűncselekménynek számít. „Akik ezt csinálják, azoknak börtönben a helyük.” Egyébként Lengyelországban ilyenért három év szabadságvesztés is kiszabható.
Az ismert hazai szakember, Agnesa Búřilová, az 1984-es szarajevói olimpián ezüstérmes szlovák műkorcsolyázó, Jozef Sabovčík edzője is hasonló véleményen van. „Nem emlékszem, hogy találkoztam volna a sportágban ilyen esettel. Bár a lányka azt állítja, hogy tévedésből ivott a nagyapja poharából, ez nevetséges magyarázat. Ráadásul nyilván nem a nagyapjával él, mert ezek a gyerekek rendre a központ kollégiumában laknak. Nem hiszem, hogy magától szedte a gyógyszert, valaki tudatosan adta be neki, s ez pedig büntetendő. Egyébként szakmailag a dopping nem segít az ugrástechnika javításában. A férfiaknál már eljutottunk a négyfordulatos axelhez, ami tulajdonképpen négy és fél fordulat, a négyes salchowban, toelopban nincs messze az öt fordulattól. Ami ezeket a fiatal lánykákat illeti, vékonyak, könnyűek, általában nem túl magasak, s az új technikával már a jégen veszik fel a rotációt. Szerencsére a Nemzetközi Műkorcsolya Szövetség, az ISU már jelzett lépéseket, hogy ezek a gyerekek a jövőben nem indulhatnak a felnőtt bajnokságokon, esetleg 18 évre tolják ki a korhatárt. A lányok fejlődése eltér a fiúkétól, fokozatosan elnehezednek, a fiúknál fordított a helyzet, erősödnek” – mondta.

Ki a felelős?
Szentpétervárott, Eteri Tutberidze híres edzőközpontjában, ahonnan az utóbbi évek női olimpiai és világbajnokai kerültek ki, a trénereken kívül csapatnyi orvos, fizioterapeuta és más szakember veszi körül a versenyzőket, a módszerek pedig nem túl finomak. Évek óta csiripelik a verebek, hogy sok minden nem kóser ott, de ez ideig nem történt semmi változás. Szörnyű viszont belegondolni, hogy a gyerekek nem is tudják, mit adnak nekik az edzők, sok esetben orvossal sem konzultálnak.
Alena Urvayová, a pozsonyi Sportkórház volt igazgatója, annak idején a legjobb hazai műkorcsolyázók és atléták orvosa szerint: „valamennyi ilyen szer az izomsejtre fejti ki hatását, az edzésadag, ezáltal a teljesítmény növelését serkenti. A vívók orvosaként találkoztam azzal is, hogy eozínt szedtek, ami B-vitamin, de a doppingellenőrzésen elbuktak, mivel túladagolták. Ugyanez a helyzet a koffeinnel, másfél grammnyi kell a pozitív mintához. Én már pontosan tudom, ki hazudik. Minden sportnak megvan a divatszere, amelyik a teljesítmény, az eredmény javítására szolgál. Hogy lehet, hogy annyi úszó asztmás? Mert bronchodilatánst szed, a hörgőtágító könnyíti a légzést. Marija Sarapova, a korábbi világelső orosz teniszező meldoniumon bukott el, amit tíz évig szedett, ez 2016-ig nem volt a doppinglistán. Nekem is kínálták annak idején, hogy ajánljam a versenyzőimnek, de engem arra tanítottak, hogy a dopping tabu.”
A doktornő azonban azt is hozzáteszi, hogy pályája során sokszor találkozott olyan sportolóval, aki valóban nem is tudta, hogy mit szed. „Táplálékkiegészítőt, s ezzel el van intézve. De ha valamilyen betegségben szenved, a gyógyszert fel kell tüntetni a doppingellenőrzésen, sőt előre bejelenteni a WADA-nál, amely megküldi az igazolást. Ezt mindenkinek elmondom, de sokszor süket fülekre talál, s ha baj van, akkor kérnek segítséget. Pedig minden edzőnek, sportolónak ismernie kellene a doppinglistát, az előírásokat, hogy mit szabad és milyen mennyiségben. Sokszor viszont oda se figyelnek.”
Žaneta Csáderová, a Szlovák Doppingellenes ügynökség igazgatója külön felhívja rá a figyelmet, hogy a kiskorúak esetében automatikusan vizsgálni kell a környezet felelősségét is, legyen szó a szövetségről, az edzőről vagy akár a szülőről, hiszen azt nem lehet elhinni, hogy egy tizenöt éves gyerek saját ötlettől vezérelve, bárki tudomása nélkül nyúl tiltott szerekhez.

Másfajta veszélyek
Sajnos azonban a sportoló kiskorúakat nemcsak a gyógyszeres dopping veszélyezteti: annak idején az NDK-ban, Kínában, Japánban rendszerint meghamisították a 12-13 éves tornászlányok születési adatait, 3-4 évet is hozzáadtak, hogy indulhassanak versenyen. A női szervekre a tornaszeren kapott ütések következtében sokan meddők maradtak. Az egész világból érkeznek manapság is lesújtó hírek, mire kényszerítik őket az edzők, milyen testi, szóbeli, sőt szexuális zaklatásoknak, erőszaknak vannak kitéve a jobb eredmény elérése érdekében. Ahelyett, hogy a sport pozitívan befolyásolná a gyermekek fejlődését, súlyos mentális és testi károkat okoz náluk. Mert a győzelem, az éremszerzés érdekében bármi megengedett, legtöbbször büntetés nélkül. Erről a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (Emberi Jogi Figyelő) 2020-as jelentése is beszámolt már. Hogy Japánban, ahol még mindig tolerált a testi fenyítés, hogyan folyik a gyermekek szumóbirkózókká való képzése: megpofozzák, ütlegelik, rugdossák, sőt eszméletlenségig fojtogatják őket, hatalmas adagokat etetnek velük, hogy meghízzanak, máskor meg éheztetik, szomjaztatják őket, majd betegen, sérülten is kényszerítik őket az edzésre. A dokumentum szerint az iskolai sport keretében szereplő judo esetében 1983 és 2016 között 121 halálesetet jegyeztek.

Meredek magyarázatok

Volt már mindenféle magyarázat doppingvétségre. Egy kis csokor ezekből:

Dieter Baumann (német középtávfutó) – a fogpasztájába csempésztek nandrolont.

Dudás Miklós (világbajnok magyar kajakos) – barátnője véletlenül olyan kenőcsöt kevert a testápolójába, amely tiltott szert tartalmazhatott.

Tyler Hamilton (olimpiai bajnok amerikai profi kerékpáros) – vérmintájában két különböző vértípust mutattak ki. Tagadta, hogy vérátömlesztést végeztek volna rajta, inkább anyja méhében elhalt ikertestvére őssejtjeivel magyarázta az esetet.

Gilberto Simono (olasz profi kerékpáros) – a kokaint az édesanyjától Peruból küldött bonbon tartalmazta.

Dennis Mitchell (amerikai vágtázó) – barátnője születésnapján 5 üveg sört fogyasztott és négyszer szexelt, ezért magas a tesztoszteronszintje.

Therese Johaug (norvég sífutó, az idei pekingi olimpia 2 ×-es aranyérmese) – 2016-ban a szteroidot azért találták, mert ajkát napozókrémmel kente be.

Lashawn Merritt (400 m futó, olimpiai és világbajnok) – szteroiddal bukott meg. Azt állította, pénisznövelő gyógyszert szedett, így került a tiltott szer a szervezetébe.