Úgy tűnik, vége azoknak az időknek, amikor a diófával évente egyszer foglalkoztunk: ősszel, amikor felszedtük alóla a termést. A dióburokfúró légy állandó jelenléte miatt nem fogunk tudni egészséges diótermést betakarítani védekezés nélkül.
Az utóbbi évtizedben Közép-Európa országaiba is megérkezett a közönséges dió és a fekete dió kártevője. Olvasóink közül is nyilván sokan megfigyelték (elsősorban tavaly és tavalyelőtt), hogy a dió ősszel nem egészséges, fokozatosan kinyíló és elszáradó burokból pottyan a földre, hanem már szeptember folyamán megfeketedett és beráncosodott héjjal, a belsejében apró fehér férgekkel. Aki ilyet tapasztalt, biztos lehet benne, hogy a nyugati dióburokfúró léggyel (Rhagoletis completa) van dolga (és még lesz is egy darabig). Dél-Szlovákia bizonyos régióiban tavaly a tavaszi fagyok is hozzájárultak a gyenge dióterméshez, akinek sikerült is valamit betakarítania, jóval kevesebbet, mint eddig. Néhány beszámoló már egyenesen a dió kertekből való eltűnését vizionálja, mondván, a szakszerű védelem csak összefüggő ültetvényeken, megfelelő technológiával lesz megvalósítható.
Júliustól októberig fújni
A helyzet ugyan súlyos, de van rá megoldás, állítja Tamašek Zoltán, a fűri BioTomal növényvédelmi szakembere. Mint mondja, a dióburokfúró légy ellen a kertek, udvarok fái is megvédhetők, igaz, fáradságos munkával. „Amerikából érkezett ez a kártevő, és onnan érkezett az ellenszere, az úgynevezett Combi-pro tec is, amely valójában egy csalétek a dióburokfúró légynek, hiszen odavonzza őt arra a bizonyos helyre, ahová kijuttatjuk. Keverünk hozzá rovarölőt, mondjuk Spintort, és vízben elkeverjük. Elég egy sávba kifújni, tehát nem kell az egész fát beszórni vele, mert a csalira úgyis magától rámegy. Igyekezzünk nagy cseppekben rápermetezni a levelekre, ameddig a permetezővel felérünk, elég a fa feléig is. Tehát fogja az ember a hagyományos pumpás permetezőjét, és körbesétálja vele a diófáját, kifújva a szert addig a sávig, amíg felér” – magyarázza Tamašek Zoltán.
Az említett beavatkozás július 10-től esedékes, nagyjából akkor kezd el repülni, vagyis rajzani a fúrólégy. A permetezést viszont hetente vagy tíznaponta meg kell ismételni, egészen októberig. A légy jelenlétének észleléséhez egyébként sárga színű ragacslapokat, feromoncsapdákat ajánlanak, amelyeket július 1-jén érdemes kihelyezni a fákra, hogy a kártevő jelenlétéről meggyőződhessünk. „Ezek a lapocskák a dióburokfúró légy és a cseresznyelégy bizonyos egyedeit fogják meg, tehát képet kaphatunk általa a helyzetről.” Tamašek elismeri, hogy mindez nem kevés pluszmunka az eddigiekhez képest, de az új kártevő nagyon szapora, ezért kell többször permetezni ellene.
Ha nem tud áttelelni...
Olcsóbb és szintén nagyon hatékony megoldás Tamašek szerint, ha a helyi fertőzést csökkentjük a kártevő áttelelésének megakadályozásával. „A diófák alatti területet és szűk körzetét egy Bora nevű gombával permetezzük be, amely a fáról a földre potyogott lárvákat semmisíti meg. Augusztus első hetében, ha kicsit csapadékosabb az idő, kezdhetjük is, és mivel a gomba egy hónapig aktív, szeptemberben adhatunk neki még egy dózist. A következő évben 60-70 százalékkal, a második évben már 70-80 százalékkal kevesebb lesz a fáinkon a dióburok-fúró légy, mert nem tudtak áttelelni” – állítja a szakember.
A nyugati dióburokfúró légy tehát Amerikából származik, ott a diófélék egyik legelterjedtebb kártevője. Európában az ezredforduló utáni években kezdték észlelni jelenlétét. Németországban és Svájcban már 2004-ben jelen volt, Magyarországon 2011-től, Szlovákiában és Csehországban 2018-tól van bizonyítottan nagyobb mennyiségben. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy laikus szemmel már csak akkor észlelhető, amikor jelentős és visszafordíthatatlan kárt okozott. A nősétény egyedek ugyanis nyár folyamán a dió még puha héjába süllyesztik lárváikat, amelyek onnantól kezdve belülről rágják a zöld diótermést. Besüppedő, puha fehér foltok jelennek meg a dióburok felületén, amely fokozatosan beráncosodik, és ráfeketedik a csonthéjra. Ősszel idő előtt hullanak le ezek a megkárosított termések, amelyek belül sok esetben összezsugorodott, kocsonyás anyagot tartalmaznak az egészséges dióbél helyett. Ezekben szintén vannak lárvák, amelyek fokozatosan a földbe távoznak a lehullott termésből, hogy át tudjanak telelni. Érdemes ezért a megkárosodott terméseket is összegyűjteni és megsemmisíteni, például elégetni.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/13-14. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.