Energiakáosz Szlovákiában

Addig már a szabályozott energiaárakra szerződött kisvállalatok tulajdonosai kifizették a horribilis számlákat, vagy azon kezdtek el gondolkodni, hogy végleg bezárnak. Az év elejére ugyanis az a paradox helyzet következett be, hogy a piaci árak alacsonyabbak voltak, mint az állam által garantált árplafon. Tavaly a 30 megawattórát nem meghaladó energiafogyasztású vállalatok köthettek szerződést a szabályozott árakra, sokan avégett kezdtek el takarékoskodni, vagy szűkítették a szolgáltatásaikat, hogy beleférjenek a keretbe

Drágább, mint a piaci

Mostanra pedig meg is bánták, mert a szabályozott árak meghatározásánál az árszabályozási hivatal (ÚRSO) az elektromos áram esetében az augusztusi és szeptemberi tőzsdeárakat, a gáznál a 2021 októbere és 2022 szeptembere közti éves átlagot vette figyelembe (az energiaárak éppen ekkor voltak a legmagasabbak). Az elektromos energia szabályozott ára így lett 825 euró megawattóránként, a gázé 148 euró megawattóránként, miközben a piaci árak jelentősen csökkentek. Most az elektromos áram piaci ára 200 euró megawattóránként, de a szabályozott árakra szerződött vállalkozók számláin ez nem mutatkozik meg, ők továbbra is a tavalyi rekordárak szerint fizetnek.

Akiknek nem sikerült szerződniük és a piaci árak mellett maradtak, azoknak januárban már kisebb összeget számlázott a szolgáltató, mint decemberben, de az összeg még így is háromszorosa az egy évvel ezelőttinek. A szabályozott árat fizető vállalkozóknak azonban a tavalyi öt-hatszorosát is számlázzák, és bár a megkötött szerződést felmondhatják, az átállásra kilenc hónapig kellene várniuk.

A miniszter úr épp nyaral

Ezért kezdtek el az érintettek tiltakozni és egyre hangosabban követelni az ígért támogatásokat. A kormány első reakciója igencsak arrogáns volt: Eduard Heger miniszterelnök azt nyilatkozta egy tévéműsorban, hogy a vállalkozóknak hamarabb kellett volna jelezniük, hogy gondjaik vannak. Kiderült az is, hogy Karel Hirman gazdasági miniszter meg elment nyaralni. Igor Matovič menesztett kormányfő és pénzügyminiszter azonnal meg is találta Hirman személyében a bűnbakot, és a leváltását követelte.

Az igazság persze az, hogy minimum kommunikációs szempontból nem szerencsés, ha egy gazdasági és energiaválság kellős közepén, sőt a fordulópontján, amikor először érkeznek meg a magasabb számlák, a gazdasági miniszter többhetes szabadságra megy. De a lényeg nem az, hogy a kompetens kormánytag nincs itthon, hanem hogy a kabinet nem készítette elő a megfelelő intézkedéseket.

Befizetni nem kell félnetek jó lesz

Ezekkel addig kellett várni, amíg az étterem-tulajdonosok, pékek, fodrászok és még sok más szakma művelői bezárásokkal, tömeges elbocsátásokkal kezdtek fenyegetőzni, mert nem volt annyi pénzük, hogy kifizessék a horribilis előlegszámlákat. A már csak ügyvivő kormány először most is kaotikusan reagált, azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy fizessék be a számlákat, aztán kérjenek kártérítést. Nem sokkal később már az volt a jó tanácsuk, hogy mégse fizessék be, mert hamarosan rendeződik a dolog. Erre január 16-án került sor, a kormány ekkor fogadta el azt a rendeletet, ami segíthet a magas előlegszámlák miatt nehéz helyzetbe került vállalkozóknak. Eszerint a hatalmas összegű számlák helyett újakat kapnak, amelyekben a villamos energia esetében megawattóránként 199 euró, a gáz esetében pedig 99 euró lesz az árplafon. Az árplafon és a szabályozott árak közötti különbséget az állam téríti meg az energiaszolgáltatóknak. A vállalkozóknak az ügyvivő kormányfő szerint meg kellene várniuk a kiigazított számlákat, mielőtt előleget fizetnének az energiára, a decemberre szóló számlákat azonban ki kell fizetniük, mert ezeket még a tavalyi árak alapján állították ki. A gazdasági minisztérium február folyamán támogatási felhívást is indít vállalkozók, valamint különböző szervezetek, intézmények és a közigazgatás számára, a támogatás 100 ezer eurótól 200 ezer euróig terjedhet. Az árplafon érvényes a szociális intézményekre, a megyei és helyi önkormányzatokra és azokra a lakásokra is, ahol a gázt vagy áramot fűtésre és vízmelegítésre használják.

Márciusig biztos az árplafon

A háztartások esetében nem volt érzékelhető ekkora sokkhatás, hiszen januárban sem kaptak magasabb számlát, mint decemberben, de ez a biztonság csak márciusig garantált. Az árszabályozási hivatal számításai szerint a gázért átlagosan 16%-kal, a villanyért 2-3%-kal fizetnek többet a háztartások, de a végeredmény attól is függ, hogy csak fűtésre, világításra, vagy vízmelegítésre, főzésre is használják-e az adott energiaforrást.

A csökkentett ár a kormány és az energiaszolgáltatók között tavaly kötött megállapodásnak köszönhető, de mivel decemberben a Heger-kabinet gyakorlatilag megbukott, a villamos művek pedig nem írta alá a szerződést, minden csak tavaszig érvényes a gázművekkel kötött ideiglenes megállapodásnak köszönhetően. Márciusig az olcsóbb gázt és áramot is a gázművektől kapjuk, utána jöhet a drágulás, ha az állam nem talál elegendő forrást a támogatásokra. Ráadásul ez még attól is függ, lesznek-e előrehozott választások. Lapzárta idején szinte biztosra vehető volt, hogy igen, mert a kormánykoalícióból tavaly szeptemberben távozott SaS kijelentette, hogy nem hajlandó támogatni a Heger-kormány további regnálásához szükséges új parlamenti többséget, és annak sem látja értelmét, hogy Eduard Hegerrel tárgyalásokat folytasson.

„Nem tudjuk, ki is valójában az OľaNO vezetője, ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy Eduard Heger távozik a pártjából, így nem csak hatalma, hanem legitimitása sem lesz arra, hogy kormányt alakítson”

– mondta Richard Sulík, véget vetve ezzel az ősz eleje óta tartó koalíciós kínlódásnak. Most már csak az kérdés, milyen választási időpontban egyeznek meg a pártok, mert elméletileg május, június, de akár szeptember is szóba jöhet. Mivel kampányidőszakban a politikusok többsége arra törekszik, hogy ne haragítsa magára a választópolgárokat, az új választásokig kihúzhatjuk a támogatott árakkal. A következő kormány pedig mondhatja azt, hogy nem tehet semmit, emelnie kell, mert az elődje mindent elrontott és elköltött. Arról nem is szólva, hogy a szolgáltatók is igyekezni fognak új, rájuk nézve kedvezőbb megállapodásokat kötni az új kormánnyal.

Van szerződés, meg nincs is

A háztartások egyébként külön támogatást nem kérhetnek az energiára, velük egyszerűen csak közlik majd a szolgáltatók, hogy árat emelnek. Jó hír, hogy ezt a villamos művek és a kormány között tavaly kötött szerződés alapján egyelőre nem tehetik meg, mert arra kötelezték magukat, hogy az elkövetkező két évben évente 6,1 terrawattóra áramot biztosítanak az országnak, megawattóránként 61 euróért. A jelenlegi szinten marad a terjesztési tarifa és a rendszer működtetéséért megszabott ár is – ezek egyébként az áram végleges árának 60%-át teszik ki! Az állam 0,9 milliárd eurót fizet ki a felsorolt illetékeket beszedő cégeknek, hogy kompenzálja a veszteségüket. Az egésszel már csak az a gond, hogy az olcsóbb áram biztosítása a mohi atomerőmű harmadik blokkjának beindításától függ, ami decemberben nem sikerült, és a felfedezett hiba hónapokkal hátráltathatja a folyamatot. Érthetően nem tetszik az elektromos műveknek az sem, hogy a szlovák parlament jóváhagyta az extraprofitadót, vagyis az energiacégek az olcsó orosz kőolaj és gáz behozatalából származó tetemes nyereségük 90%-át 2022 decemberétől 2024 decemberéig kénytelenek befizetni az államnak. Az elektromos művek részvényesei (az olasz Enel, az EPH csoport, amelynek társtulajdonosa a cseh Daniel Křetínský és a szlovák milliárdos Patrik Tkáč, valamint a gazdasági minisztérium) december 19-i közgyűlésükön nem hagyták jóvá az állammal kötött szerződés aláírását. Mindhárom tulajdonos a részvények egyharmadát birtokolja, és a gazdasági tárcán kívül egyik sem támogatta az árplafon bevezetését. A két befektetési csoport döntése nemcsak az extraprofit megadóztatásával függhet össze, hanem azzal is, hogy a kormány, amellyel tárgyaltak a feltételekről, megbukott. Most a gazdasági minisztérium külön-külön tárgyal a részvényesekkel – ha nem sikerül megegyezniük, az áram ára 300%-kal is emelkedhet. A kormány jóváhagyott ugyan egy rendeletet, amelynek alapján utasíthatja a villamos műveket az olcsóbb áram biztosítására tekintet nélkül a részvényesek véleményére is, de ez egyrészt perek sorozatát vonhatja maga után, másrészt ez a rendelet is csak annyira vehető komolyan, mint a végnapjait élő kormány.

Csak fűteni és világítani

A gáz körül kevesebb a bizonytalanság – a jelenlegi, megawattóránként 57 centes ár kb. 15%-kal emelkedhet idén, és az állam 1,7 milliárd eurót fizet ki a szolgáltatóknak kompenzációként. A távhőszolgáltatást használó háztartások számlái lesznek a legmagasabbak, az itt élők akár 20%-kal is többet fizethetnek. Nagyjából kétmillió háztartásról van szó, amelyeket 800 fűtőerőmű lát el meleggel, és mindegyik más árat számlázhat. Az állam ezeknek is a költségvetésből kompenzálja az árkülönbségét, a benyújtott törvény azonban egyelőre nem definiálja, pontosan milyen összeggel és milyen feltételek alapján. Annyi szivárgott csak ki, hogy negyedévenként küldené az állam a kompenzációt, és ennek költségét közel 400 millió euróra becsüli.

A kis jövedelmű családok és a vállalkozók mellett most bajban vannak az önkormányzatok, az iskolák és az egyházak is. Több polgármesteri hivatal már csak heti három-négy nap tart nyitva, az iskolák a délutáni foglalkozásokat szűkítik, a plébániák a hívek adakozására számítanak, de a nagy drágaságban a perselyekbe is kevesebb pénz jut. Bár a vállalkozóknak jóváhagyott támogatás érvényes az önkormányzatokra és a szociális, valamint az egyházi intézményekre is, egyelőre minden csak papíron létezik, új számlát még senki nem kapott, és az előző számla alapján befizetett nagy összeget sem utalták még senkinek vissza. Csak remélhető, hogy a hatalmas káoszban, ami most uralja Szlovákiát, legalább valakinek lesz még arra gondja, hogy szó szerint fűtsön és világítson.