Elhanyagolt betegek, a korona másodlagos áldozatai

Hónapok óta a koronavírus terjedése a fő téma, és miközben kórházi osztályokat szerveznek át Covid-részlegekké, a más megbetegedésben szenvedők mellékvágányra kerülnek. Évek óta tudjuk, hogy a szlovákiai egészségügy több sebből vérzik, és a mostani krízishelyzetben teljes meztelenségében megmutatkozott, hogy csak akkor működőképes, ha nincs nagyobb baj. Az antigén tesztelések és a matematikai modellszámítások eredményei alapján november 20. táján várható a legtöbb fertőzött és ennélfogva a legtöbb súlyos beteg – helyenként annyi, hogy a kórházak már nem fogják bírni ellátni őket. Nem csupán helyszűke miatt, hanem azért is, mert az orvosok és nővérek között is egyre több a beteg.

Tele a kórházak

Lapzárta idején legrosszabbul a bajmóci kórház állt, ott már másfélszer annyi Covid-beteget láttak el, mint amennyi számára hivatalosan lett volna helyük – és feleannyi személyzettel, amennyire szükségük lett volna. Miután a kórház vezetősége hiába fordult segítségért az egészségügyi minisztériumhoz, a Facebookon tett közzé egy felhívást, hogy orvosok jelentkezését várja, akik szolgálatokat vállalnának náluk. Nem jelentkezett senki, mert orvosból mindenhol hiány van, a minisztérium pedig két nap után azt válaszolta, hogy küldjék a betegeket máshová.

„Csakhogy nincs hová, mert a simonyi és a nagytapolcsányi kórházban is rossz a helyzet, Trencsénben és Nyitrán pedig hallani sem akarnak a régión kívülről érkezett betegekről. Ez nem úgy működik, hogy a minisztérium megkéri őket, vegyenek át tőlünk betegeket, mert mindegyik joggal mondja azt, hogy nincs kapacitása. Pontos terv kellett volna, mikor melyik kórház milyen betegeket hová irányíthat, de ilyen terv nálunk nem létezik, és úgy is nézünk ki” – számolt be lapunknak a bajmóci kórház igazgatóhelyettese, Milan Henčel.

Rákos betegek mellékvágányon

A Covid-betegeket már országszerte szinte valamennyi kórházban más osztályokon kénytelenek elhelyezni, és csak egy paraván választja el őket a többi betegtől. Ellátásukat ugyanaz a személyzet biztosítja, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs más. Először ellátják a nem koronavírusos betegeket, aztán beöltöznek a „szkafanderbe”, és mennek a Covid-részlegre. Ezt naponta akár kétszer is megismétlik, vagyis hol itt hiányoznak, hol ott. Mindig mindenhol van valaki, de soha sehol nincs annyi orvos és annyi nővér, amennyinek lennie kellene, ezt ma már az illetékesek is beismerik. Megtörténhet, hogy valakihez a kórházon belül is későn ér oda az orvos, mert a védőöltözet levetése és a fertőtlenítés legalább tíz percig tart.

Mindez mostanra oda vezetett, hogy azok a betegek, akik nincsenek közvetlen életveszélyben, mellékvágányra kerültek, sokukról pedig ki sem derül, hogy életveszélyben van, mert nincs, aki ezt megállapítsa. A legfenyegetettebb kategóriába a rákos betegek tartoznak, akik sok esetben a szükséges vizsgálatokra sem jutnak el, ezért esélyük sincs, hogy időben felismerjék náluk a kórt és elkezdjék a kezelést. „Rengeteg olyan esetről tudunk, amikor onkológiai betegek hónapokig nem kapták meg a kemoterápiát, vagy hetek óta halogatják a műtétjüket. Azzal is gyakran találkozunk, hogy ha a rákos beteg állapota romlik, hiába hívnak hozzá mentőt a hozzátartozók, azt a választ kapják, hogy várjanak, mert járványhelyzet van. Tavasz óta próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a Covid–19 veszélyezteti az emberek életét, hanem a rák is. Szlovákiában naponta több mint száz új rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és 38-an halnak meg a betegségben. A koronavírus esetében, szerencsére, nem tartunk itt, s remélem, nem is fogunk, de szeretném, ha ebben az időszakban sem feledkeznénk meg arról, hogy rákban 25 százalékkal többen halnak meg nálunk, mint az európai átlag” – figyelmeztet Jana Pifflová Španková, a Nem a ráknak (Nie rakovine) polgári társulás elnöke.

Kontrollra sem lehet eljutni

A rákos betegek mellett a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küzdők is komoly hátrányt szenvednek, mert nem biztos, hogy eljutnak az ellenőrző vizsgálatokra. A kezelőorvosaik gyakran azt tanácsolják nekik, hogy csak szedjék tovább a gyógyszereiket, pihenjenek és maradjanak otthon, nehogy megfertőződjenek. Így nem lehet kiszűrni az állapotromlást, beállítani a gyógyszerek adagolását, nem csoda tehát, hogy sok esetben már csak a mentőt hívhatják a családtagok. Érsekújvári olvasónk szívelégtelenséggel küzdő édesapja is úgy halt meg szeptember végén, hogy február óta nem látta kardiológus.

„Március végén kellett volna ellenőrzésre mennie, akkor azt mondta az orvosa, hogy ne menjünk, mert most mindennél fontosabb, hogy ne kapja el a koronavírust. Mire csillapodott a járvány, az orvosa elment nyaralni, aztán megfertőződött, és betegállományban volt. Augusztus végén hívtam, hogy édesapám már feküdni sem tud, olyan légszomja van, de akkor azt mondta, jelentkezzünk be a kollégájához kontrollra, mert őt áthelyezték a Covid-részlegre. Szeptember 25-ére kaptunk időpontot, de apu 22-én rosszul lett. Mentőt hívtunk, az fél óra múltán érkezett meg, és apu útban a kórház felé meghalt. Nem tudom, mi lett volna, ha időben eljutunk kontrollra, vagy ha hamarabb érkezik a mentő. Nem is hibáztatok senkit, de úgy érzem, hogy ha nincs ez a járvány, édesapám még élne” – mesélte Márta nevű olvasónk.

Az orvos gyógyít és fertőz

Már az illetékesek is elismerik, hogy nem jut mindenkire elég orvos, nővér és figyelem. Olyannyira, hogy Ján Mikas országos tisztifőorvos rendeletet adott ki, mely szerint az az egészségügyi dolgozó, akinél az antigén vagy PCR-teszt Covid-pozitivitást mutatott ki, de nincsenek tünetei, a higiéniai előírások betartása mellett dolgozhat, ha erre az őt foglalkoztató intézménynek égető szüksége van. Elsősorban a koronavírusos betegek ellátásában, de szükség esetén sürgősségi műtéteknél is, ha a műtét elhalasztása nagyobb kockázattal járna, mint a beteg megfertőzése.

Az elkövetkező hetekben tehát azzal is kell számolniuk a súlyos betegeknek, hogy esetleg koronavírus-fertőzött orvos vagy nővér fogja ellátni őket. A besztercebányai kórházban ez már bevett gyakorlat, és hamarosan az lesz a többiben is, mert a hazai egészségügyben a helyszűkénél sokkal nagyobb gond a szakképzett személyzet hiánya. Az egészségügyi minisztérium már az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatókat is berendelte kórházi szolgálatra, egyes régiókban pedig behívóparancsot küldenek a járási hivatalok a külföldön dolgozó szlovákiai egészségügyi dolgozóknak. Egyelőre a csacai és lévai kórház kérte a helyi járási hivatalt, hogy rendelje el a régióban állandó lakhellyel rendelkező egészségügyi dolgozók munkába állását – összesen három orvosról és tizenkét nővérről volt szó. Többségük ennek ellenére sem jött haza, mert igazolni tudta, hogy ebben objektív okok akadályozzák – külföldön nagyobb szükség van rá, mint itthon. Erre figyelmeztetett Igor Matovič kormányfő is, aki azt mondta, nincs jogunk hazaparancsolni azokat az orvosokat és nővéreket, akiket a múltban nem tudtunk megbecsülni.

Északról délre küldik a beteget

Az egészségügyi minisztérium szerint a következő lépés az lesz, hogy a nagy nyomásnak kitett északi járások kórházaiból a déli járásokba küldik a betegeket. Ami természetesen azzal jár majd, hogy ezentúl Dél-Szlovákiában sem lesz elég hely, orvos és nővér. Szakemberek szerint az sem kizárható, hogy a legfertőzöttebb régiókban az orvosoknak kell eldönteniük, kit részesítenek ellátásban, és kit hagynak a sorsára. A Health Policy Institute elemzője, Tomáš Szalay szerint ez a hadiállapot azt jelentené, hogy a kórházak már nem csak a tervezett műtéteket lesznek kénytelenek elhalasztani, hanem akut eseteket sem fogadhatnak, mert nem lesz megfelelő számú személyzet az aneszteziológiai és intenzív osztályokon.

„Hiába szervezik át az osztályokat, hiába hoznak létre férőhelyeket, ha nem lesz ember, aki kezelni tudná a lélegeztetőgépeket. Mivel az egészségügyi dolgozók között rohamosan terjed a koronavírus, az a veszély is fenyeget, hogy egy autóbalesetkor a legközelebbi kórházban nem lesz sebész, aki megműtené, aneszteziológus, aki elaltatná a súlyos sérültet. Erre kellett volna a pontos terv, a pontos szabályzat, mikor hol mennyi hely szabadítható fel, honnan hová küldhetők orvosok, nővérek és betegek. Egész nyáron ezen kellett volna dolgozniuk az illetékeseknek, de nem tették meg. Sőt, mivel a körzeti és szakorvosi rendelőkben nincs elég védőeszköz, a gyanús betegeket a kórházi ügyeletekre küldik, és ezzel is terhelik a rendszert” – magyarázza Tomáš Szalay.

Minden mutató és számítás szerint nehéz idők várnak ránk, és az eddigi tapasztalatok alapján inkább a saját fegyelmezettségünkre, mint az illetékesek tudására számíthatunk. Bízzunk benne, hogy a sok tiltás és utasítás mellé lesz végre egy kis szerencsénk is.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 47. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene