Kávépercek III.

Elkészítési módok

Ha megvan a kedvenc kávénk, azt valahogyan el is kell készítenünk. Az elmúlt évek alatt a kávéfőzés sokat finomodott. Számos módszer és eszköz van már a kezünkben ahhoz, hogy a megpörkölt kávébabokból a lehető legjobb aromájú, legfinomabb italt főzhessük. A kávéfőzési lehetőségekből veszünk most néhányat szemügyre.

• Kotyogós:

Kevés olyan ember létezik, aki még sosem ivott kotyogóban készült kávét, hiszen könnyen kezelhető szerkezet, és nem is drága. Nem ördögtől való kotyogót használni, de érdemes beruházni modernebb darabba, és vigyázni, hogy ne égessük meg a kávét, mert az nemcsak az aromáját rontja, az egészségünknek sem tesz jót. Egyébként hol máshol, ha nem Olaszországban találták volna fel ezt a kis kávéfőző edényt? Egész pontosan az 1900-as évek első negyedében Luigi De Ponti ötlete alapján születtek meg az első ilyen kávéfőzők. Aztán 1933-ban egy Alfonso Bialetti szabadalmaztatta a Bialetti-féle kotyogósokat. Ha ezt a módszert választjuk, ruházzunk be egy minőségibb, rozsdamentes acélból készült darabba. Számos méretben, küllemben, színben találni már a boltok polcain, szóval könnyű lesz nekünk megfelelőt választani.

• French press:

Ezzel az eszközzel akár szálas teát is készíthetünk, szóval jól jön, ha van otthon egy. Kávéból viszont a világosabb pörkölésűt érdemes választani hozzá, valamint tanácsos szűrt, tiszta vízzel dolgozni. Az eljáráshoz szükségünk lesz egy konyhai mérlegre is, hogy lemérhessük a kávéőrleményt, valamint készítés közben figyelhessük a készülő ital tömegét. 60-70 gramm frissen őrölt kávé per liter víz az ajánlott mennyiség, de ezt mindenki ízlés szerint alakíthatja. A folyamat a következő: A frissen őrölt kávét az üveghenger aljára helyezzük, majd forró (nem forrásban lévő) vízzel felöntjük, 4 percig állni hagyjuk, kanállal leszedjük az ital tetején képződött habot, várunk újabb 5–7 percet, majd lassan lenyomjuk a szűrőt. Készen is vagyunk.

• Török kávé

Sokan minden zaccos kávét török kávénak hívnak, a valódi azonban speciális edénnyel készül. Hagyományosan a finomra darált kávét egy hosszú nyelű rézedényben (dzsezva/ibrik) általában cukorral együtt felfőzik. Mielőtt a főzet felforrna, leveszik a tűzről. Még egyszer vagy kétszer megismétlik ezt a felmelegítést, majd a kávét csészékbe öntik a zaccal együtt. Az így készült kávéba nem való a tej. Az arab és a török kávét sokan szinonimaként használják, de van egy kis különbség: a tradicionális török kávéban nincs kardamom, ezt csak az arab kávéhoz szoktak adni, ráadásul az arab kávét más, egy dallah nevű edényben szolgálják fel. A török kávé készítésének van egyfajta szertartásos jellege, ha ez a kedvenc elkészítési módunk, igyekezzünk hozzá beszerezni autentikus edényeket, így még jobban fog majd esni a keserű.