Mesék a gyógyításban és a mindennapokban.
Boldizsár Ildikó mesekutató az 1990-es évek közepén önkéntesként kezdett népmeséket mondani beteg gyerekeknek egy budapesti kórházban. Akkoriban a szülők még nem maradhattak bent gyermekeik mellett, bohócdoktorok sem léteztek, ezért Boldizsár Ildikó meséléssel próbálta megkönnyíteni a kezelések tortúráit.
Amikor azt látta, hogy a mesélés nagyon jó, már-már gyógyító hatással van a gyerekekre, kipróbálta a módszert a felnőtteknél is, s az ő esetükben ez még hatásosabbnak bizonyult. A betegek gyakran fedeztek fel párhuzamot a saját életük és a mesebeli hősök sorsa között, s azáltal, hogy gondolatban bejárták a főszereplők útját, maguk is megkönnyebbültek, lelki terhektől szabadultak meg, és képesek voltak bizakodóbban látni a világot.
Fontos megjegyezni, hogy Boldizsár Ildikó megkülönbözteti a szájhagyomány útján, nemzedékről nemzedékre átörökített népmesét az ún. műmesétől. A népmesék évszázados közösségi tudás alapján kristályosodtak ki, míg a műmesék egy-egy írónak a világról alkotott véleményét tükrözik.
A népmesékben letisztult, örök érvényű emberi fejlődéstörténetek szerepelnek, s ezekről a történetekről az évszázadok során lekopott minden, ami hamis és érvénytelen. Boldizsár Ildikó szerint már pusztán a mesehallgatás is tud gyógyítani. Egy népmese tükrében ugyanis képesek vagyunk új nézőpontból látni a megoldhatatlannak tűnő élethelyzeteinket. A történethallgatás a jobb agyféltekére hat, ez serkenti a kreativitásunkat, mi pedig cselekvő energiákat szabadítunk fel magunkban, s ezáltal enyhül a szorongásunk, javul az életkedvünk, és könnyebben oldjuk meg saját életünk gondjait.
„Minden mese arról szól, hogy egy rossz helyzet jóra fordítható.”
A mese olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem eleve szép és jó, semmi se működik magától. A hős éppen azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá, működővé tegye, ami eleinte rút, rossz, működésképtelen. Vagyis a mesék arról szólnak, hogy az ember többet is elérhet annál, mint amit a jelen pillanat mutat, és képesek vagyunk változtatni a világ menetén.
Ez a mesék gyógyító erejének a titka.
A népmesei fordulatok a hétköznapi élethelyzeteinkre rímelnek. Ez a felismerés indította Boldizsár Ildikót arra, hogy kidolgozza a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, melynek alapgondolata, hogy nincs olyan élethelyzet, melynek ne lenne mesebeli párja – csak mindenhez meg kell találni a megfelelő mesét.
A mesében (és a való életben is) akkor válik hőssé valaki, amikor ráébred, hogy tovább már nem akar úgy élni, ahogy eddig, és saját kezébe veszi sorsa irányítását. A meseterápia abban segíthet, hogy meghaladjuk saját korlátainkat és félelmeinket, legyőzzük a szorongást („megvívjunk a sárkánnyal”), és megoldást találjunk az egyensúlyuk vesztett helyzetekre is; útmutatást nyújt a pácienseknek, hogyan válhatnak a mesék segítségével hőssé a saját életükben.
Mert senki sem születik hősnek – mindenki csak sok megpróbáltatás árán válhat azzá.
Érdekes
Tudta?
Ha láttunk már mesét hallgató gyereket, jól megfigyelhető az az állapot, melyet intenzív fókuszált figyelemnek nevezünk. Az ilyen gyerek mozdulatlan, éber, ugyanakkor mentálisan aktív, erősen koncentrál, légzése nyugodt, arca kisimult. Figyelmét a külvilág helyett befelé fordítja. Az ilyen állapotban lévő gyerek könnyebben sajátítja el az információkat, és mélyebben raktározza el őket.
Boldizsár Ildikó: Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó, Budapest, 2019, 368 oldal
Gazdag Nagy Anikó
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/27. számában jelent meg
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.