Boldogtalan, örök szerelmek

Rómeó és Júlia

A világirodalom legszebb szerelmi története a veronai Rómeóé és Júliáé, akik a Montague és a Capulet családok közti évtizedes viszállyal próbálnak dacolni. Titokban kötnek házasságot, és bíznak abban, hogy ezáltal a két családot is kibékítik. Ez nem sikerül, sőt, miután Rómeóba beleköt Júlia unokatestvére, Tybalt herceg, az önvédelemből végez vele. Ezt követően az ifjú pár menekülni kényszerül Veronából: a terv az, hogy Júlia halottnak tetteti magát, és Rómeó Mantovába szökteti. Az ifjú férj azonban nem értesül időben arról, hogy hitvese csak tetszhalott, elkeseredésében Júlia kriptájához siet, és öngyilkos lesz. Bár történetüknek nincs valóságalapja, ha az örök és legyőzhetetlen szerelemről van szó, mindenkinek Rómeó és Júlia jut elsőként eszébe.

Antonius és Kleopátra

Egyiptom királynőjének, Kleopátrának és a Római Birodalom vezetőjének, Marcus Antoniusnak a szerelme már valós történet, időszámításunk előtt 40 és 30 között lángolt. Hatalmi és politikai érdekek, de olthatatlan szenvedély is összekötötte őket, frigyükből három gyermek született. Antonius Kleopátra oldalán még hadat is viselt az Octavianus vezette rómaiakkal szemben. Az ókori feljegyzések szerint Antoniust Octavianus tájékoztatta, hogy Kleopátra öngyilkos lett, ő pedig a halál hírére kardjába dőlt. Végül Kleopátra karjaiban lehelte ki a lelkét, aki a legenda szerint áspiskígyó marásától halt meg, de az sem kizárt, hogy megmérgezte magát, hogy a halálba kísérje szerelmét.

Sissi és Ferenc József

A császári pár idealizált kapcsolatát a Sissi című sorozatból ismeri az emberek többsége. Házasságuk nem volt ennyire cukrosan romantikus, sok-sok udvari válság, az anyós, Zsófia konok, és Erzsébet bonyolult természete, majd Rudolf trónörökös öngyilkossága is nehezítette. Ferenc József szerelmeiről már házasságuk elején keringtek pletykák, Erzsébet gyakori távolléteit pedig a nyilvánosság a szóbeszéd igazolásának látta. A császárnak a krónikák szerint két „tartós hivatalos” viszonya volt, tizenöt éven át tartotta a kapcsolatot Anna Nahowskival, a nőnek két gyermeke született tőle. Kathrina Schratt színésznővel 1885-ben került bizalmas viszonyba, ezt a kapcsolatot a férje magányossága miatt bűntudatot érző Erzsébet királyné is támogatta, sőt ő teremtette meg a szükséges látszatot, amikor a színésznőt meghívta a Burgba. Sissivel 1898. szeptember 9-én Genfben, 61 éves korában egy merénylő végzett. Férje, Ferenc József a tragikus merénylet után azt mondta Paar grófnak: „Nem tudja, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” Tizennyolc évvel élte túl, és halálos ágyán is Sissit hívta.

Viktória királynő és Albert herceg

Viktória1837-ben 18 évesen lett az Egyesült Királyság királynője, és ettől a pillanattól kezdve az egész udvar azon igyekezett, hogy kiházasítsa. Ő maga ennek sokáig ellenállt, majd unokatestvérével, Albert szász–coburg–gothai herceggel közölte, hogy boldog lenne, ha feleségül venné, amire a herceg szintén boldogan igent mondott. 1840 februárjában kötött házasságukból tizenhét év alatt kilenc gyermek született, életvitelük szerény, botrányoktól mentes volt. Albert a művészetek és a tudományok pártolásában élte ki magát, a politikába nem szólt bele, Viktória pedig a rajongásig szerette őt. Mindössze huszonkét év boldogság adatott nekik, a herceg 1861-ben, 42 évesen hastífuszban elhunyt. Viktória királynőt mélységesen megviselte a halála, évekre elvonult a nyilvánosság elől, és élete végéig gyászruhát viselt. Negyven évvel élte túl Albert herceget, 1901-ben, 81 évesen hunyt el, 64 évig ült az angol trónon. Férje emlékére szobrokat és emlékműveket emeltetett, legismertebb a Royal Albert Hall hangversenyterem, amelyet 1871-ben személyesen nyitott meg.

Szécsi Pál és Domján Edit

Két szélsőséges, a lelke mélyén magányos és boldogtalan ember szerelme volt az övék. 1972-ben, a Magyar Rádióban ismerkedtek meg, az anyja által elhagyott örök szeretetéhségtől gyötört Szécsi Pálért ekkor már rajongtak a nők, sokan voltak, csak az az egy nem volt sehol. Az ünnepelt színésznő ekkor vált el első férjétől, Kaló Flóriántól, de nem remélte, hogy még rátalálhat a szerelem, elvégre már 27 évesen kijelentette: „Úgy gondolom, egy színésznőnek negyven éven túl nem szabad élni. Én meghalok negyvenéves koromban. Öngyilkos leszek”. A tizenkét évvel fiatalabb Szécsi Pállal mindössze tíz hónapig, 1972 januárjától novemberéig élt boldog, viharos szerelemben, küzdött az énekes depressziójával és alkoholizmusával. Közben teherbe is esett, de a magzatot elvetette. 1972 karácsonyán, egy nappal a 40. születésnapja után öngyilkosságot követett el. Szécsi Pál a halálát követően már nem tudott és nem is akart énekelni, 1974. április 30-án belehalt sokadik öngyilkossági kísérletébe. Mindössze hatmincéves volt, és alig másfél évvel élte túl szerelmét. Mindketten a Farkasréti temetőben nyugszanak, de még holtukban sem egymás mellett.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Miki és Fifi kapcsolatát a magyar irodalom egyik legszebb szerelmeként tartják számon, de ez a kapcsolat sem volt mentes a mélypontoktól és kísértésektől. Fanni alig tizennégy éves volt, amikor találkoztak, huszonhárom, amikor feleségül ment a költőhöz. Házasságuk első éveiben Radnóti élte a művészek életét, kávéházakba járt, verseket írt és fordított. Kettejüket Fanni tartotta el gyorsírással, a szegénység és az üldöztetéstől való félelem egész életükre rányomja bélyegét – olyannyira, hogy Fanni több terhességét is megszakíttatta. Az állandó vádaskodás terhelte házasságból Radnóti Beck Judit karjaiba menekült, Fanni pedig egyre nehezebben viselte a szerelmi háromszöget, amelynek Radnóti munkaszolgálatos behívója vetett véget. Fanni holtáig hű maradt Radnóti Miklóshoz, a munkaszolgálat idején leveleket írt, csomagokat küldött neki, és hazavárta. Holta után is megőrizte magának, soha nem beszélt róla nyilvánosan, nem sorakozott be az irodalmi özvegyek közé, akik a társuk dicsőségének fényében sütkéreztek. Élete végéig Radnótival közös Pozsonyi úti otthonukban lakott Budapesten. Hetven évvel élte túl a férjét, 2014-ben, 101 évesen halt meg. Ugyanabban az évben megjelent naplója nem csak irodalmi szenzáció, abba is betekintést enged, hogy a nagy, legendás, igaz szerelmeknek is vannak gyötrő, sivár hétköznapjai.

Márai és Lola

Márai Sándor 1923-ban kötött házasságot Matzner Ilonával, aki holtáig hű társa és támogatója maradt. Első gyermekük két hónapos korában halt meg belső vérzés következtében, ezután kapcsolatuk is elhidegült. Márai budapesti színésznőknél, Tolnay Klárinál és Mezey Máriánál keresett vigasztalást. Lola mindezt tudta, tűrte és méltósággal viselte, mert biztos volt abban, hogy az író visszatér hozzá. A kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban Olaszországba, majd 1952-ben Amerikába emigráltak. Lola ott is kiszolgálta, segítette férjét, varrónőként dolgozott, hogy Márai írhasson. Márai a naplói tanúsága szerint nem becsülte túl nagyra a nőket, a férfi kiteljesedésének akadályát látta bennük, de Lolát mélyen és halálosan szerette. Lola hatvan év házasság után 1986 januárjában halt meg, Márai ezt követően tejesen bezárkózott, majd 1989. február 21-én főbe lőtte magát. Halála előtt azt írta Szőnyi Zsuzsának: „Lola anyám, lányom, barátom, szeretőm, gyermekem volt.”

Ján Kuciak és Martina Kušnírová

Szerelmükről csak a hozzájuk legközelebb állók tudnának, ha életük nem ért volna tragikus véget. Az oknyomozó újságíró Ján Kuciak és a régész Martina Kušnírová Nyitrán, egyetemi tanulmányaik során ismerkedtek meg. Közös jövőt terveztek, házat vettek Nagymácsédon, az esküvőjükre készültek, amikor 2018. február 21-én Ján Kuciak munkája miatt egy bérgyilkos végzett velük. Döbbenetes haláluk és a Ján Kuciak által felderített, a politika legfelsőbb szintjeire vezető bűntények százezres tüntetéseket és kormányváltást eredményeztek. „Csak egyszerű, tisztességes életet akartak, azért küzdöttek, hogy ez lehetséges legyen” – mondta Martina édesanyja a haláluk után. Tragédiájuk ezért lett az egész társadalmat felháborító és megmozdító esemény. Gyilkosukat ugyan elítélték, de a bűntény megrendelője máig ismeretlen. Ján és Martina mindketten a saját szülőfalujukban, külön sírban nyugszanak.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/18. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene