Pihenő

A járvány árnyékában

Minden szempontból rendhagyó Európa-bajnokságot láthatott a világ június 11. és július 11. között. Félig vagy akár majdnem teljesen üres lelátókat, 11 különböző rendező várost, soha nem látott mennyiségű öngólt, esélyesek bukását, életéért küzdő focistát és fontos pillanatban hibázó videóbírót.
Lencsés Zoltán

2021. július 22. 08:55

Vasárnap
- TASR-felvétel

Egyedülálló módon 10 ország 11 városában rendezték az idei Eb-t. A szokatlan koncepció lényege az volt, hogy összeurópai ünneppé tegyék a tornát, és hogy minél több nemzeti csapat játszhasson saját szurkolói előtt.

A koronavírus-járvány miatt az egyes városok különböző számú szurkolót engedtek be a stadionokba. Egyedül a budapesti Puskás Arénában lehetett telt ház, más helyeken 50, 33 vagy 25%-ig telhetett meg a stadion. A döntőnek is otthont adó londoni Wembley a torna elején még csak 25%-ig, a végjátékban már 75%-ig telhetett meg. Azok a városok, amelyek nem tudták garantálni a szurkolók beengedését (ilyen volt Bilbao és Dublin), nem sokkal a torna kezdete előtt elveszítették a rendezés jogát.

Az elsőre izgalmas projektnek tűnő összeurópai rendezésnek természetesen megvoltak a maga hátrányai, hiszen egyes válogatottaknak alig, míg másoknak rengeteget kellett utazniuk a torna során az egyes városok között (különösen a távoli bakui kiruccanások miatt fájhatott egyes csapatok feje). Ugyanez igaz a szurkolókra, hiszen nem kicsit idő- és pénzigényes dolog volt a szeretett csapatukat kísérgetni Európa-szerte. Ez normális körülmények között is komoly kihívást jelentett volna, de a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a szigorú beutazási feltételek még rátettek egy lapáttal. Nem véletlen, hogy Alexander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség elnöke a torna utolsó napjaiban már azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy még egyszer ilyen lebonyolítást választanak, mert igazságtalan a rendszer.


 

Mindenkit megleptek a magyarok

A magyar és szlovák válogatott egyaránt kijutott a 24 csapatos kontinenstornára, és bár mindkettő számára a csoportkör jelentette a végállomást, a valóságban elképesztő különbség volt a két válogatott mutatott játéka és megítélése között.

A magyarok egy félelmetesen nehéz csoportba kerültek: az Európa-bajnoki címvédővel (Portugália), a világbajnoki címvédővel (Franciaország) és a 2014-es világbajnokkal (Németország) kellett farkasszemet nézniük az F csoportban. Marco Rossi szövetségi kapitány legénysége egy ilyen csoportban nem is reménykedhetett másban, mint a tisztes helytállásban. Ez pedig sikerült, nem is akárhogy. Az első meccsen a magyarok 84 percig bírták a portugálok ellen, akik csak ezután törték meg a magyar védelmet, és győztek végül 3:0-ra.

A szimpatikusan játszó, masszív magyar válogatott így a vereség dacára bizakodva léphetett pályára a franciák ellen. Túlzás nélkül állítható, hogy az ott mutatott teljesítményre már az egész világ felfigyelt: a torna legnagyobb esélyesének tartott franciák egyszerűen nem tudtak kibontakozni a szervezett magyarok ellen, és míg Fiola Attila egy gyönyörű akció végén lőtt gólt, addig ők igencsak szerencsés körülmények között egyenlítettek. A bravúros döntetlennek köszönhetően a magyar csapat továbbjutási esélyekkel utazhatott Münchenbe, ahol Németország ellen is bravúros teljesítményt nyújtott, és bár a 2:2-s döntetlen a búcsút jelentette Szalaiék számára, a begyűjtött két pont és a mutatott játék is nagy sikerként lett elkönyvelve.


 

Csalódást okoztak a szlovákok

A szlovákok ellenben csalódást okoztak a tornán. Štefan Tarkovič szövetségi kapitány már a keret kihirdetésekor sok kritikát kapott, mivel több formán kívüli, hónapokon át cserepadon ücsörgő játékost is magával vitt az Eb-re. A mutatott játék miatt aztán meghatványozódtak a kritikák a szlovák válogatott irányába. Bár az első mérkőzésen a szlovákok legyőzték a gyengécske lengyeleket, a folytatásban szervezetlen és fantáziátlan futballt mutattak be mind a svédek (1:2), mind a spanyolok ellen (0:5). Kisebbfajta csoda, hogy a szövetségi kapitányt még nem menesztették, hiszen a szurkolók és a szakértők szerint is komoly változásokra lenne szükség a csapat háza taján. Például nagyobb bizalmat lehetne szavazni a doborgazi Bénes Lászlónak és a hozzá hasonló, 25 év alatti tehetségeknek. De úgy tűnik, ez még odébb van...


 

Szívleállás, videóbíró, gólrekord

Muszáj említést tennünk a torna legfélelmetesebb jelenetsoráról, amiről a Vasárnap már külön cikkben be is számolt: a Dánia–Finnország csoportmeccs 43. percében a dánok csapatkapitánya, Christian Eriksen összeesett a pályán. Ott helyben újraélesztették, szerencsére a kórházba már stabil állapotban szállították.

Ez volt az első Eb, amely során alkalmazták a videóbírós (VAR) rendszert. A VAR több ponton is hasznosnak bizonyult, a hiányában több megadott lesgól és be nem fújt büntető borzolta volna a kedélyeket, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a torna egyik legfontosabb pillanatában csődöt mondott. Az Anglia–Dánia elődöntő hosszabbításában az előbbi javára befújt tizenegyesnél a játékvezetőn és a videóbírón kívül talán csak a legvérmesebb angol szurkolók láttak szabálytalanságot...

A koronavírus-járvány miatt sokan attól tartottak, hogy az idei Európa-bajnokság nem lesz túl magas színvonalú, ezzel szemben egy csomó remek meccset hozott, és 1980 óta (tehát azóta, hogy több mint 4 csapatból áll a mezőny) az idei tornán volt a legmagasabb a mérkőzésenkénti gólátlag. Érdekesség, hogy elképesztő rekordot döntött az öngólok száma is: 1960 óta az idei torna kezdetéig összesen kilencet jegyeztek fel, míg csak az idein összesen tizenegyet.


 

Remeklő olaszok

Végezetül essen pár szó a győztesről is. Olaszországot előzetesen nem sorolták a nagy esélyesek közé, de a jól sikerült csoportkör után már egyre többen számítottak az ő sikerükre. Az olaszok nagyszerű játékosokkal, de nem mondhatni, hogy világsztárokkal a keretben nyerték meg ezt a tornát. A Squaddra Azzurát a fegyelem és a csapategység jellemezte, valamint az olasz hagyományokkal szembeszállva egy sokkal aktívabb és élvezetesebb játékstílus is, ami a döntőt elveszítő (és papíron jóval erősebb) angol válogatottról egyáltalán nem volt elmondható.

A szerző az Új Szó munkatársa

 

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/29. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Igor Matovič Boris Kollár

Matovič szerint elképzelhető, hogy a Sme rodina nélkül kormányozzanak tovább

Boris Kollár

Kollár válaszolt Matovičnak: Ha így határoznak, mi tiszteletben tartjuk

Maroš Žilinka

FELMÉRÉS: Žilinka, Lipšic és Mikulec – kiben bíznak a legtöbben?

Van megoldás: a közösségi média szétválasztása

Van megoldás: a közösségi média szétválasztása

01

Gubis Éva: Posledná jazda

dd

Mészáros Márta 90 éves

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.