Kéményseprőt látok, szerencsét találok! Hogy telik a kéményseprők egy napja?

Mi a pálya?

Sorozatunkban a mindennapok hőseit mutatjuk be. Hétköznapi munkahelyek testközelből – úgy, ahogy eddig nem láttuk.

– Kicsit későn szóltál. Októberben és novemberben van a legtöbb dolgunk, decemberre már csak néhány ház marad.

Ennek ellenére pörgős a tempó, perceken belül egy padláson találom magam. Előbb tükörrel néznek be a kéménybe, majd kiseprik a jellegzetes kefével. Fatüzeléses kéménnyel van dolguk, amibe én is belesek: laikus szemmel is jól látszik a szennyeződés. A padlás után irány a pince, itt kiszedik a kémény aljába hullott kormot s egy veréb tetemét is.

– Gyakran megesik az ilyen. Ráülnek a kéményre, mert meleg, de a füsttől elszédülnek, és beesnek. Előfordul, hogy élve veszünk ki madarat a kéményből.

Vilmosnak egyszer már dugipénzhez is volt szerencséje.

– Egy idős hölgy a kéményajtóban rejtegette a férje elől a megtakarítást. Megőriztem a titkát.

Családban marad

Igazi kéményseprő-dinasztiával van dolgom. Ferenc és Vilmos édesapja kezdte a szakmát. A két fiú sógora, Róbert, sőt az ő fia is ezzel kezdett foglalkozni. A harmadik generációt Adrián (Vilmos fia) és Tamás (az unokatestvér) képviseli, ők szintén kéményseprőként dolgoznak. Számukra ez nemcsak munka, hanem hivatás. Kocsik, szerszámok cserélnek gazdát, miközben minden a családban marad. A felszerelés egyébként nem olcsó, egyik legdrágább kellékük a kéménykamera, ez több ezer eurós tétel.

– Felesleges mindenkinek mindent venni, kisegítjük egymást.

Benézek a minifurgon hátuljába, ahol a kéménysepréshez szükséges eszközök katonás rendben, dobozokba szétrakva várják a bevetést: szobalétra, kihúzhatós létra, kis kefe, nagy kefe, szén-monoxid-mérő, kéményhuzatmérő, fúró, csődarabkák…

Nincs két egyforma nap

A kéményseprők a fűtési szezon elején reggel hétkor kezdik a munkát, és amíg világos van, járják a házakat. De nemcsak családi házaknál kell kéményt tisztítani, hanem mindenhol, ahol kazán vagy kandalló biztosítja a meleget. A munkakörükbe tartozik a kémények tisztítása, ellenőrzése, felülvizsgálata, időpontok egyeztetése, műszerek karbantartása. Ha hazaérnek, számláznak, weblapot frissítenek, üzenetekre válaszolnak. Ferenc elárulja:

– Ma fél nyolckor kezdtem: gátőrházakban takarítottam kéményt egészen Nagyszombattól Gútáig. Nem a legelőnyösebb, hogy a számunkra legmelósabb időszakban a legrövidebbek a nappalok. Szombaton is dolgozunk, csak vasárnap van pihenés. Bár van, aki felhív, hogy vasárnap menjek, mert akkor lesz otthon. Erre csak annyit válaszolok: igen, vasárnap én is otthon leszek.

Vilmos egy kandalló bekötését ellenőrzi

Amíg beszélgetünk, rengetegszer megszólal a Nagy testvérek telefonja.

– Szeptember közepétől egészen decemberig állandóan csörög a telefon. Előfordult olyan nap, amikor hetven hívásom volt. Néha inkább kint hagyom a telefont az autóban, különben nem tudok dolgozni.

Vannak falvak, ahol kihirdetett ütemterv szerint haladnak. Ez jól működő, kényelmes rendszer: az emberek tudják, mikor melyik utca kerül sorra, így azt is, mikor legyenek otthon.

– Ha valaki több év után hív kéményt takarítani, olyankor azért van mit csinálni. Ha ránézek egy kandallóra vagy kazánra, látom, hogy ki mennyit használja. Ebből le tudom szűrni, hogy milyen nehéz munka vár rám.

Vilmos azt mondja, számukra az a lényeg, hogy a kéménytulajdonosok biztonságosan tudjanak fűteni, melegedni.

– Ha mi nem lennénk, rengeteg tűzeset és szén-monoxid-mérgezés lenne.

Színtelen, szagtalan gyilkos

Észreveszek egy érdekes eszközt Vilmos mellényzsebében: ez a szén-monoxid-mérő, ami bizony életeket menthet.

– Ez nagyon fontos szerkentyű, mindig itt van nálam. Leginkább gázkazánoknál, régebbi vízmelegítőknél használjuk. Ha száznál magasabb értéket mutat, akkor gázszerelőt kell hívni. Nagyon sok ilyen eset van, de a veszélyt el lehet hárítani.

Vilmost hívták már szén-monoxid-mérgezés okozta halálesethez. A szakértelmére volt szükség: át kellett néznie a kéményt, majd elmondani a rendőröknek, hogy mi okozhatta a halált.

Egy házban kb. 20 percet töltenek. Persze, ha komplikációk vannak két óra is lehet egy kémény kitisztítása

– Bent volt a lakásban a gázkazán, kicseréltették a nyílászárókat, és nem volt megfelelő szellőzés. Ha pedig nincs elég levegő, akkor rossz az égés. Úgy bekormozódott a kazán, hogy nem a kéményen távozott az égéstermék, hanem szétterjedt a lakásban. Ha lett volna szellőző, az illető még most is élne.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, így szivárgás esetén nem vesszük észre. Azonban fejfájás, nyeléskor édeskéz íz jelezheti a megnövekedett szén-monoxid-szintet.

– Azt mondják, hogy az egyik legszebb halál, fájdalommentes.

Kutyabaj

Belépünk egy udvarra. Barna tacskó ugrándozik körülöttünk. Mogyit már ismerik, és első pillantásra sem tűnik vérengző fenevadnak. De ha idegen helyre mennek, mindig megkérdezik, hogy van-e kutya.

– Komolyan mondom, hogy a kutyák jelentik ránk a legnagyobb veszélyt. A múlt héten a fiam nadrágját széttépte az egyik.

A tetőre mászást már megszokták, nincs tériszonyuk. Ferenc meséli, hogy egyszer megcsúszott a tetőn, aztán remegő végtagokkal mászott le.

– Fontos a biztonságunk. Egyébként kisebb vágásokkal, egy-két kutyaharapással megússzuk a munkát. Pedig nem veszélytelen.

Mogyi barátságos, de sok kutyával gyűlt már meg a Nagy testvérek gondja

A szakma becsülete

A Nagy testvérek több mint húsz éve dolgoznak a szakmában, és mindketten tagjai a szlovákiai Kéményseprői Kamarának.

– Nagyon jó szervezet. Együttműködnek a belügyminisztériummal. Ha bármi újítás van, arról a tagokat rögtön értesítik. Gyűlések, iskolázások, országos találkozók… még újságunk is van.

Vilmos és Ferenc szerint a kamarán kívüli kéményseprők gyakran szégyent hoznak a szakmára.

– Nem vesznek részt az iskolázásokon, nem frissítik a tudásukat. Nincsenek úgy felkészülve szakmailag, mint a tagok. Aztán aki velük pórul jár, minket hív, hogy helyrehozzuk a problémát.

Szerencsét hoznak?

Amikor a kéményseprőkhöz fűződő babonákról kérdezősködöm, mindketten elmosolyodnak.

– Sokszor jönnek oda hozzánk, megölelnek, megsimogatnak. Keresik a gombjukat, és megkérdezik, hogy megfoghatják-e a miénket. Már megszoktuk, megengedjük. Az emberek babonásak.

Újév napján nem igazán találkozhatunk velük, olyankor pihennek. Azt viszont megtudom, hogy ők is kísértették már meg a szerencsét.

Ferenc és Vilmos munkája nemcsak testileg, de lelkileg is kimerítő

– Egy lottószelvényt megkentem egy kis korommal, hátha bejön. Olyannyira nem jött be, hogy a gép nem akarta bevenni a szelvényt a szennyeződés miatt.

– Amikor évekkel ezelőtt nagyobb nyeremény volt a magyarországi lottón, akkor hetente elmentünk cuciruhában (az egyenruhájukban – a szerk. megjegyzése) szerencsét próbálni

„Fájrontra már feketék vagyunk”

A kéményseprők munkaruhája tetőtől talpig fekete, még zokniból is ilyen színűt húznak. Nemhiába: egy hosszú munkanap végére alaposan összekormozódnak.

– Ha valaki jó minőségű anyaggal tüzel, akkor nincs gond, könnyedén lemosható a korom.

Díszegyenruhájukat találkozókra, lakodalmakba veszik fel.

– Meg a kollégák temetésére. A lakodalmakon viszont van egy kedves szokás: az esküvő után kefékből boltívet tartunk az ifjú párnak.

Búcsúzóul egy falinaptárat kapok, amin ez áll: Boldog új évet kíván az Ön kéményseprője!

Jó tudni

Tippek a kéményseprőktől:

A kéményseprő csak az elvégzett munkáért kérhet pénzt, amiről számlát állít ki.
A legjobb tüzelő a száraz, kemény fa. A préselt fabrikettek is jók. A puha fa is belefér, a lényeg, hogy amit elégetünk, az száraz legyen.
A törvény előírja, hogy minden épülettulajdonos köteles ellenőriztetni a kéményét. Kiseperhetjük magunknak, de évente egyszer akkor is ki kell hívni a kéményseprőt.
Kéményseprőt nem csak ősszel lehet hívni. Sőt, jobb, ha tavasszal hívjuk a szakembereket, ilyenkor gyorsabban kapunk időpontot, és ők sem olyan leterheltek.
Tévhit, hogy a nagyon szennyezett kéményeket ki kell égetni. A kátrányt általában marószerszámmal távolítják el. Ez sokkal biztonságosabb megoldás, és nem tűzveszélyes.