Milyen az élet Vásárúton, a Csallóköz egyik legnagyobb településén? GALÉRIA

Már 1235-ben Vasarut alakban említik, s fekvéséből adódóan halászóhelyként. A 16. századi birtokösszeírás közel 36 portáról számol be, ami a korabeli viszonyoknak megfelelően elég nagy települést jelez. Ma sincs ez másképp. A járási székhelyhez, Dunaszerdahelyhez közel fekvő Vásárút mindmáig az Alsó-Csallóköz nagyobb falvai közé tartozik.

Formálódás, fejlődés, összetartás

A járvány ugyan itt is rányomta bélyegét a község életére, de a lakosok bizakodóak, a közösségnek több segítőkész tagja akad. A kötelező és folyamatos teszteléseket, a polgárok folyamatos tájékoztatását, az olykor rendkívül hektikus rendelkezések és intézkedések értelmezését, végrehajtását így például nagyban megkönnyítette, hogy mindig volt kihez fordulni, a segítő szándék egy pillanatra sem hagyott alább. Ez is mutatja, hogy járványidőkben különösen kitűnik, mennyire fontos ápolni az emberi kapcsolatokat, hogy erős közösségek alakuljanak ki.

„Olyan régóta tart ez az időszak, hogy néha azt hiszem, már ez a normális, a megszokott – jegyzi meg Török Gergely polgármester. – Nehéz az önkormányzatok feladata, hisz a folyamatos változások és a szabályok figyelése mellett a mindennapi tennivalókkal is törődnünk kell. Jelenleg is dolgozunk azonban több fejlesztésen. A legnagyobb beruházásaink egyike a központi parkunk kivitelezése volt. Ezt még a tavalyi év folyamán kezdtük el. A fiatalok számára építkezési területeket alakítottunk ki a falu határában, felújítottuk a tűzoltószertárunkat, az előző képviselő-testület munkáját mintegy folytatva egy hozzáépítést eszközöltünk. Az önkéntes tűzoltóink egyébként nagyon tevékenyek, bármikor lehet rájuk számítani, így megérdemelték, hogy egy igazán komfortos hely álljon a rendelkezésükre. Sokat foglalkoztunk a koronavírussal, elegendő hangsúlyt fordítottunk a rendszeres fertőtlenítésre, és maga a kötelező tesztelés volt az, ami végigkísérte a tavaszi hónapokat, ezért hálás vagyok azoknak az embereknek, akik segítették a munkát. A terveink között tavasszal egy műfüves pálya létrehozása szerepel még, valamint az egyházzal közösen a templomot szeretnénk felújítani. A kanalizáció és a vízvezeték-hálózat kiépítésének problémája bennünket is érint, ahogy több más települést is.”

Kulturális rendezvények

És a munka itt nem áll meg – jegyzi meg a polgármester – hisz a falukép alakításához számos tényező hozzájárul, az utak és középületek állapota, de főleg maguk az emberek, ahogy belakják ezeket a tereket. Számukra, a nyári enyhülés idején sikerült megszervezni több kisebb rendezvényt. A húszéves hagyománnyal rendelkező Vásárút és Bőny határ menti testvérközösségi együttműködés az Interreg SKHU Kisprojekt Alapjának köszönhetően például különösen gazdag, változatos programot kínált. Ebből mindenképp kiemelendő azonban a főként alsó tagozatos diákok számára meghirdetett Meseverseny, amelyet annak idején a két község iskolái közösen indítottak útjára, mára azonban Szlovákia-szerte a magyar tanítási nyelvű alapiskolák széles körben ismert és elismert regionális rendezvényévé nőtte ki magát.

Most viszont e téren is nehéz, sőt lehetetlen előre tervezni – tudjuk meg a polgármestertől. A már hagyományossá vált vásárúti rétesfesztivál, ahol minden évben talpraesett háziasszonyok nyújtják egyre vékonyabbra a hólyagosra dolgozott tésztát, feltehetőleg és sajnálatos mód idén is elmarad. A szervezők, az önkormányzat ellenben türelmesen kivár addig, míg újra lehetőségük lesz megszervezni, már csak azért is, mert hosszú távon lelkileg nem tesz jót az embereknek a bezártság, nagyon hiányoznak a találkozások, a közösségi élet.

„A rendezvények részéről sajnos még mindig nagy a bizonytalanság – jegyzi meg a polgármester. – Amit az egyik héten szabad, azt a másik héten már nem, a következő alkalommal pedig már csak bizonyos létszámmal. Ez nemcsak az önkormányzatoknak jelent terhet, hanem maguknak a résztvevőknek és a látogatóknak is. Például a nyugdíjasainknak, akik akkor sem jönnek el egy-egy rendezvényre, ha épp szabad, mert félnek. Nagy a bizonytalanság. Reméljük, hogy javulni fog a járványhelyzet, mert két év korlátozásnak akár súlyosabb következményei is lehetnek."

Miért jó Vásárúton élni?

Mert járvány ide vagy oda, a fiatalos lendület és a buzgóság adott. A község nem csupán építészeti és történelmi nevezetességekkel rendelkezik, de a helyiek méltán büszkék a településen működő kulturális csoportokra, valamint a rendszeresen megrendezésre kerülő sporteseményekre. Szlovákia-szerte elismert például a vásárúti Dalárda folklór énekcsoport, de sokan ismerik a jól szereplő asztaliteniszezőket és a nemzetközi sikereket elérő birkózókat is. S mert valahol a horgászat is a sport tartományába sorolható, örvendetes, hogy sokan ápolják ezt a hagyományt. A községben a horgászok és a vadászok is tevékeny mindennapjaikat töltik.

Mondani sem kell, hogy a lakosok büszkék az itt található természeti adottságokra, elsősorban a Tőkési‐ág (Klátovské rameno) természetvédelmi területre, amely a Csallóközben közel 306 hektáron helyezkedik el. Az itt található ártéri erdők sok ritka növény- és állatfajnak adnak otthont, épp ezért a vásárútiak is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy környezetüket tisztán tartsák. Rendszeresen végeznek csónakázással egybekötött szemétgyűjtési akciókat, az önkormányzat pedig folyamatosan biztosítja a szelektív hulladék (papír, műanyag, fém) gyűjtését, elszállítását.

De hogy pontosan mennyire jó érzés is a Csallóköz szívében élni, azt a számok bizonyítják talán a leginkább. A József Attila Alapiskola és Óvoda folyamatos gyermekzsivajtól hangos. Az iskolába jelenleg 161 diák jár okosodni, az óvodában hasonlóan, folyamatosan bővül a létszám, az intézmény jelenleg három csoporttal működik. Az óvodai csoportok összetétele némiképp utal az adott csoporton belüli nevelőmunka irányára is. Ottjártunkkor első kézből tapasztalhattuk, hogy mindennapjaikban épp úgy helyet kap a mese és a vers, mint a manuális tevékenységek, a mozgás és mindemellett a közös játék. A gyermekek vidám, mosolygós és érdeklődő arcát látva sejthettük, hogy az óvodapedagógusok valódi szeretettel veszik őket körül. Céljuk, hogy a gyermekek nyitottak és fogékonyak legyenek a kultúra befogadására és ápolására, hogy ismerjenek évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó mondókákat, dalokat, verseket vagy épp kedves körjátékokat.

Egy darabka történelem

Vásárút ősi temploma annak idején fából épült, a helyébe a 17. század hatvanas éveiben azonban már újat építettek, az 1757-ben a mainak adott helyet, melyet – mint a templomon látható fölirat is bizonyítja – Batthyány József pozsonyi prépost építtetett. A 17. században Bocskai és Bethlen Gábor seregei táboroztak erre, 1849-ben pedig ádáz harc dúlt a határban. Úgy tartják, hogy 1848-ban maga Kossuth Lajos is megfordult Vásárúton, amikor katonákat toborzott a seregbe. Neves szülöttei közé sorolhatjuk Házi Jenő történészt, levéltárost, a Soproni Városi Levéltár utolsó főlevéltárosát, de itt született Karcsú Arzén Antal, Ferenc-rendi kolostorfőnök, és itt volt káplán Feniczy János katolikus pap, költő.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/4. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene