Használ vagy árt a szájmaszk?

Érthető, hogy az emberek három hónapig tartó teljes fegyelmezettség és szigorú korlátozás után vágytak egy kis nyári lazaságra, és miután a kormányfő elhitette velük, világbajnokok vagyunk a védekezésben, úgy érezték, legyőztük a nyavalyát. Csakhogy a koronavírus újra itt van, még nagyobb erővel, mint tavasszal, bennünket pedig sokkal védtelenebbül talál. Elég, ha körülnézünk a tömegközlekedési eszközökön, bevásárlóközpontokban, templomokban, és láthatjuk, hogy ugyan szájmaszk mindenkin van, de sokan az állukig lehúzzák, mások az orrukat hagyják szabadon, megint mások csak az egyik fülükön lógatják. Arról nem is szólva, hogy szinte mindenki a zsebéből, táskájából kapja elő, napokig hordja és nem, hogy nem fertőtleníti, vasalja, de napokig nem is mossa. Mert a folytonos aggodalomba és óvatosságba is bele lehet fáradni, fásulni, és aki saját családjában, szűkebb környezetében nem tapasztalta meg, milyen veszélyes ez a betegség, hajlamos félvállról venni.

Maszk nélkül a buszon

Főként, hogy senki nem ellenőrzi, ki jogosult a maszkviselési kötelezettség alóli felmentésre (asztmások, bizonyos bőrbetegségekben szenvedők, autisták, egyes pszichiátriai betegek stb.), és egyébként sem jár büntetés azért, ha valakin nincs maszk. Azaz járhatna, de ezt csak a rendőrök, valamint a városi rendőrség tagjai jogosultak kiszabni, őket pedig csak akkor hívják a boltosok, buszsofőrök, ha valaki agresszívan viselkedik. Ha valaki úgy száll fel a buszra maszk nélkül, hogy azt mondja, asztmás és légzési nehézségei vannak, a sofőr legfeljebb arra kérheti meg, hogy üljön a többi utastól távolabb. Arra, hogy a kivételre való jogosultságát ellenőrizze, nincs lehetősége, hiszen senki nem hordja magánál az orvosi leleteit, és nem is köteles ezekbe bárkinek betekintést engedni.

Csak abban bízhatunk, hogy az emberek többsége felelősségteljesen viselkedik, és tekintettel van másokra, mert sajnos, egyelőre valóban nem ismerünk hatásosabb ellenszert a koronavírus ellen, mint a maszkviselés, a kézmosás és a távolságtartás. Az első főleg meleg időben felettébb kényelmetlen, de mielőtt zúgolódni kezdenénk, gondoljunk arra, mennyire természetesnek vettük a múltban is, hogy influenzajárvány idején az orvosok, a kozmetikusok maszkot viseltek. Ahogy ők óvtak akkor bennünket, úgy óvjuk mi is környezetünket azzal, ha elfedjük a szájunkat és az orrunkat is, mert pont az orron és a szájon át juthat a legtöbb fertőző váladék a környezetbe.

Egymást hergelik

„A szájmaszk azt hivatott megakadályozni, hogy a vírust terjesszük a környezetünkbe. Önzésnek tartom, ha valaki közösségben, nyilvános helyen nem visel szájmaszkot, mert ezzel azt üzeni, hogy nem törődik másokkal. Ez vonatkozik a gyermekekre, pontosabban azok szüleire is, mert a gyermekeknél ugyan enyhébb lefolyású a betegség, de ugyanúgy terjesztik, mint a felnőttek” – mondja Alexandra Bražinová epidemiológus.

Mégis a tanév kezdete előtt sokan hergelik egymást, hogy ők aztán nem engedik, hogy nyolc órán át szívassák a gyerekeikkel a saját szén-dioxidos levegőjüket az agyonnyálazott, nedves maszkban, és lelki sérüléseket szenvedjenek a maszkviselés miatt. Bražinová szerint a saját magunk és mások hergelése biztosan károsabb a lelki és testi egészségre, mint egy darab textil az arcunkon. És folytassuk ott, hogy a maszk a mi gyerekünket is védi, mert lehet, hogy épp az osztálytársa, barátja fertőzött. Az alsó tagozatos gyerekeknek, akiknél ez tényleg félelmet, gátlást okozhat, a tanórákon nem is kötelező a maszkviselés, a nagyobbak pedig már fel tudják fogni az értelmét és a súlyát. Feltéve, hogy otthon is erre nevelik őket. „A maszkviselés nem okoz szén-dioxidos önmérgezést és oxigénhiányt sem, ezek tévhitek. A levegőt nem, csak a vírust tartalmazó nyálat, orrváladékot tartja fenn” – magyarázza a járványügyi szakember.

Nem a szülő dönti el

Mivel egyelőre nincs jobb, hatásosabb védőszerünk, józan ésszel az ember tényleg azt hihetné, ez a legkevesebb, amit megtehetünk önmagunk és mások védelmében. Főleg, hogy a teljes karantén, az üzemek leállítása és az iskolák bezárása már gazdasági okokból sem megengedhető, de a legtöbb szülő sem kívánja vissza az online oktatás plusz otthoni munkavégzés kombinációját. „Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek iskolába járjanak, bizonyos szabályokat be kell tartaniuk azoknak is, akiknek ez nem tetszik, mert itt a közösségre kell tekintettel lenni. „Szeptembertől minden gyermek számára kötelező az iskolalátogatás, nem a szülő dönti el, küldi-e iskolába a gyermekét, úgy, mint júniusban. Bizonyos, veszélyeztetett kategóriába tartozó gyermekek otthon maradhatnak, de ezek csak a súlyos immunhiányos vagy onkológiai betegek lesznek” – tudtuk meg Elena Prokopovától, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati szakértőjétől.

Az iskolalátogatás alóli felmentés feltételeire ugyanúgy a szemaforszabály lesz érvényes, mint az egész tanévre. Ha az iskolában senki sem lesz koronavírus-fertőzött, a zöld fázis értelmében minden gyereknek kötelező lesz a tanításon való részvétel. „Ez az asztmásokra is vonatkozni fog, hiszen ők egyébként is jártak iskolába. A sárga vagy piros fázisban már kivételt kaphatnak, de csak akkor, ha ezt az orvosuk ajánlja. Megelőzendő, hogy a maszkviselést, iskolalátogatást ellenző szülők nyomást gyakoroljanak az orvosokra, az egészségügyi minisztérium részletes irányelveket fogalmazott meg az orvosok számára, amelyek alapján eldönthetik, melyik gyermek mehet iskolába, és melyik számára veszélyes a közösségben való tartózkodás.”

Elveszítik, bepiszkolják, eldobják

Fontos, hogy a szabályrendszer egységes legyen, és ne az egyes orvosok véleményén múljon, kit írnak ki, mert így megtörténhetne, hogy ugyanazzal a diagnózissal az egyik gyerek jár iskolába, a másik nem. Ez csak konfliktusokat és végső soron fegyelmezetlenséget szülne, márpedig most mindenekelőtt rendre van szükségünk, és arra, hogy a szülők biztonságban érezzék a gyermekeiket, mondja Elena Prokopová.

A szájmaszk viselése alól feltehetően kivételt kapnak a hallássérült gyermekek is, akik szájról olvasnak, valamint azok, akik különféle viselkedési és pszichikai zavarokkal küzdenek, és nehéz lenne megértetni velük, miért fontos, hogy elfedjék az arcukat. Mindemellett az egészséges gyermekeknél sem lesz könnyű felügyelni a maszkviselést, hiszen a játék hevében vagy a szünetekben hajlamosak megfeledkezni róla, bepiszkolják, elveszítik, eltépik, és nehéz elképzelni, mi mindent képesek még kitalálni és elkövetni vele. A maszk lázadás és vicc tárgya is lesz az iskolákban, mint évszázadok óta minden, ami kötelező, annál nagyobb feladat vár a szülőkre és a pedagógusokra, hogy meggyőzzék a gyerekeket, ez most tényleg fontos. Mert elég a szülők között vagy az osztályban egyetlen hangadó, aki zúgolódni kezd a maszk ellen, és a többieket is magával ránthatja. Aztán pedig csodálkozhatunk, hogy nem csak a sok összeesküvés-elmélet és az ezek gerjesztette indulat terjed, hanem maga a vírus is.

 A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 36. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene