Elnököt választanak a csehek

Úgy tűnik, Csehország újkori történelmét a „tízéves” államfők fémjelzik. A most leköszönő Miloš Zemant 2013-ban választották meg először, korábban szintén két ciklusnyi időt szavaztak meg elődjének, Václav Klausnak, aki 2003-ban vette át a hivatalt Václav Haveltől, aki Csehszlovákia tizedik köztársasági elnökeként 1989. december 29-től 1992. július 20-i lemondásáig működött, majd Csehszlovákia 1993-as szétválásától kezdve szintén egy évtizedig volt cseh elnök.

A csehek Čaputovája?

Talán a legérdekesebb a mostani jelöltek közül Danuše Nerudová, akit sokan Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnökhöz hasonlítanak. Koruk és megjelenésük is hasonlóvá teszi őket, hiszen mindketten hosszú szőke hajat viselnek, és mindketten a 70-es években születtek. A jelenleg mindössze 43 éves Nerudová korábban a brünni Mendel Egyetem rektora volt, végzettségét tekintve közgazdász. Elsősorban a fiatalok közt népszerű, és bár ősszel még 10% körüli támogatottságot mértek neki, december elején rakétarajtot vett, és az év végén már a 30%-ot ostromolta. Kampányában egyszerre alkalmazott familiáris és kritikus hangnemet. „Míg az uraknak a múltjukkal kell majd foglalkozniuk, én a jövővel szeretnék” – mondta a másik két legesélyesebb jelölt, Andrej Babiš és Petr Pavel kapcsán. Elfogadhatatlannak tartja, ahogy a cseh elnöki hivatal az elmúlt tíz évben működött, ő maga szakértői csapattal erősítené a hivatali munka minőségét, a meghívott szakértőket pedig magas erkölcsi elvárások alapján választaná ki.

Katonát a várba

Nagyon könnyen államfő lehet Petr Pavel tábornokból, aki Nerudová és Babiš mellett szintén ott van a három legesélyesebb jelölt között. Az 1961-es születésű Pavel hivatásos katonaként szinte mindent elért, amit szakmájában elérhetett, hiszen volt a cseh fegyveres erők vezetője és a NATO Katonai Bizottságának elnöke, tehát külföldön is jól ismerik. Nerudová mellett programjában ő is Csehország nyugati irányultságának megerősítését hangsúlyozza, és egyértelműen támogatja, hogy az Európai Unió egységesen lép fel az orosz agresszióval szemben. Egyesek felróják neki, hogy a 80-as évek közepén belépett a kommunista pártba. Az orosz–ukrán háború kitörése óta az is megismerte Csehországban, aki nem akarta, hiszen rengeteget nyilatkozik és elemez, nemcsak biztonságpolitikai, hanem energetikai és gazdasági témákban is. Ilyen tekintetben a jelöltek közül a legfelkészültebbnek mondható. A Median ügynökség december 13-án közzétett felmérése alapján a cseh államfőválasztás első és második fordulóját is fölénnyel ő nyerné.

Kormányfőből államfő

A harmadik nagy esélyes Andrej Babiš, aki az elmúlt tíz évben a cseh politika legerősebb emberének számított. Viszonylag későn jelentette be, hogy indul, és bár népszerűsége stabil, a felmérések szerint támogatottsága a kampányhajrában stagnált.

A szlovák származású vállalkozó először az ANO párt pénzügyminisztereként, 2017 és 2021 közt pedig miniszterelnökként vezette Csehországot. Zemannal jó volt a viszonyuk. Ténykedése pereskedésektől és botrányoktól sem volt mentes, emellett médiabirodalmat épített, megvásárolta a véleményformáló napilapokat (Mladá fronta, Lidové noviny), ha kellett, megjátszotta a migránskártyát vagy az aktuális összeesküvés-elméleteket, és mindig igyekezett az egyszerű emberek nyelvén szólni. Egyik ismertetője a jellegzetes csehszlovák beszéde, keveri ugyanis a két nyelvet. Jelenleg képviselő, és bár 2014-ben azt írta, sosem fog indulni az államfői posztért, most mégis megtette.

Ha nem ő nyer, megdől a 2003 óta érvényes gyakorlat, hogy csak olyan személy nyeri a cseh államfőválasztást, aki korábban már miniszterelnöki posztot is betöltött. Klaus ugyanis 1992 és 1997 közt, míg Zeman 1998 és 2003 közt volt miniszterelnök (vagyis ebben is követték egymást). Ha viszont nyer, érdekes lesz megvárni a bíróság ítéletét a támogatási csalást vizsgáló ügyben, amelyben Babiš többedmagával vádlottként szerepel (Čapí hnízdo).

Futottak még

Aki a leköszönő államfőre hallgat, Josef Středulát választja. A cseh és morva szakszervezetek szövetségének vezetőjét 3-4% körül mérték, vagyis nem igazán tűnik esélyesnek. Pavel Fisher diplomata, Csehország egykori párizsi és monacói nagykövetére a felmérések szerint a szavazók 5-6%-a adná a voksát.

A hetvennyolc éves Miloš Zeman tehát egy miniszterelnöki és két köztársasági elnöki ciklus után búcsúzik a cseh politikától. Elméletileg egyébként öt év múlva még indulhat. A 2013-ban leköszönt Václav Klaus is megtehetné, de ennek kapcsán csak annyit mondott, hogy az efféle feladatokat inkább a fiatalabbakra hagyja.