Ég a szálló, forr a tenger? Mikor fizet a biztosító?

Mégis sokan indulnak útnak a veszélyeztetett nyaralóhelyekre is, mert ha nem pont az ő szállodájuk ég, a szlovákiai utazási irodák egy centet sem fizetnek vissza az ügyfeleiknek. Pedig sokan lennének, akik nem utaztak volna el Rodoszra vagy Korfura, amikor már mindenhol arról szóltak a hírek, hogy lángokban állnak a szállodák, menekülnek a turisták.

Rodoszi rémálom

„Rodoszra utaztunk volna július 26-án, két hétre. Hívtuk az utazási irodát, hogy az utat inkább lemondanánk az ottani helyzet miatt, de nem tették lehetővé. Azt mondták, a szigetnek az a része, ahol a mi szállodánk van, teljesen biztonságos, a mi szubjektív aggodalmunk nem ok arra, hogy ők visszaadják a nyaralás árát. De két kicsi gyerekkel így sem mertünk elutazni, mert azt hallottuk, a sziget többi részén is vannak gondok: hol áram, hol víz nincs. Most már egy hete arról tárgyalunk az utazási irodával, hogy augusztus végén inkább máshová utaznánk, de még nem találtunk megfelelő úti célt. Sajnos azt kell mondanom, nem túl készségesek, úgy néznek ránk, hogy túl igényesek vagyunk, pedig csak nem akarjuk az öt- és hétéves gyerekeinket füstbe, bizonytalanságba vinni. Évente egy egyhetes szabadságot engedhetünk meg magunknak, hadd ne kelljen ezt is folyamatos stresszben töltenünk” – mondta lapunknak verebélyi olvasónk, Anna. Az utazási iroda nevét csak azért nem árulta el, mert ott előre figyelmeztették, ha a sajtóhoz fordul, nem lesz megegyezés. Háromezer eurót fizettek ki a szabadságért, érthető, hogy nem szeretnék elveszíteni.

Kártérítés nincs

A Szlovák Utazási Irodák és Utazási Ügynökségek Szövetségének (SACKA) is az a hivatalos álláspontja, hogy amíg az a szálloda, amelybe az ügyfél befizette a nyaralását, nincs közvetlen veszélyben, nincs ok arra sem, hogy valaki lemondja az utat. Bár a Rodoszon kialakult helyzet miatt július végén a SACKA válságstábja is összeült, és több tucatnyi turistát szó szerint kimenekítettek a tűz által veszélyeztetett üdülőhelyekről, ma az utazási irodák már mind azt állítják, hogy a helyzet biztonságos.

„Egyedi esetekről van szó, és ezeket egyénileg kezeljük. Áramkiesés, vízhiány a görög szigeteken eddig is előfordult, de mindig csak néhány órára. Ez most is így volt, és a szállodák igyekeztek a vendégeket ellátni. Ha valaki mégis úgy érezte, hogy emiatt nem volt teljes értékű a nyaralása, az adott utazási irodával tárgyalhat a kártérítés mértékéről”

– mondta Roman Berkes, a SACKA elnöke.

Az biztos, hogy azok a turisták, akik egy-két éjszakát a tengerparti homokban vagy tornatermekben töltöttek, joggal követelik vissza a pénzük egy részét. Mégsem biztos, hogy megkapják, mert lehet, hogy a szerződésükben van egy előreláthatatlan természeti katasztrófára vonatkozó kitétel, vagy az utazási iroda azzal fog érvelni, hogy amint lehetett, talált számukra pont olyan színvonalú hotelt. Hogy a félelemben, bizonytalanságban töltött egy-két nap elrontja az egész költséges nyaralást, azzal a szlovákiai utazási irodák nem törődnek.

A szomszédban már tűz van

Magyarán, akinek nem tetszik, hogy költöznie kellett, elege van a stresszből, és inkább hazajönne, az fizesse meg a repülőjegyet, és felejtse el, hogy visszakapja a kifizetett pénzét, holott az eredetileg kiválasztott szállodában mondjuk csak egy napot töltött.

„Amennyiben az ügyfél nem használja ki a szolgáltatásokat, amelyeket az utazási iroda az eredetileg megvásárolttal azonos minőségben és mennyiségben biztosít, nem jogosult a kártérítésre”

– olvasható a SACKA állásfoglalásában.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy csak a szó szerint leégett rezortokba nem visznek ki turistákat, de a szomszédságukba, a leperzselt föld mellé már igen. Legfeljebb azoknak kínáltak más alternatívát, akik akkor repültek volna, amikor az általuk kiválasztott helyszínen már tűzvész volt. Ők visszakapták a pénzüket, vagy választhattak más helyszínt, időpontot, de a többieknek be kellett érniük azzal, hogy a sziget tűzvész által nem érintett részében, más hotelben töltik a szabadságukat. Azért, hogy ez mégsem az, amit az utazási iroda katalógusában jó előre kiválasztottak, Szlovákiában nem jár kompenzáció.

Áramszünet, vízhiány, mentés

Nem úgy, mint Ausztriában és Németországban, ahol a szlovákiai ügyfeleknek is kérdés nélkül visszafizetik a nyaralás árát. Ugyanez vonatkozik a Booking szállásfoglaló weboldalra, amely jelképes sztornóilletékért tette lehetővé, hogy az ügyfelek lemondják a rodoszi, korfui foglalásokat – tekintet nélkül arra, hogy a konkrét szálló már leégett-e.

Úgy tűnik, Szlovákiában a stressz még mindig belefér a nyaralásba, sok szolgáltató el sem tudja képzelni, miért ne viselhetne el az ügyfél némi kényelmetlenséget. Csakhogy hol van ennek a határa? Többórás áramszünet, vízhiány, éjszakai evakuáció a hotelből, csónakos mentés a tengeren, esetleg egy éjszaka a parti homokban még belefér? 45-50 fokban lehet még élvezni a tengert, vagy csak abban kell bízni, hogy a szállodában működni fog a klíma, és nem üt ki tűz? Az biztos, hogy a következő években komoly szempont lesz a nyaralás helyszínének kiválasztásánál az is, mekkora hőséget és milyen kockázatot vagyunk hajlandóak elviselni és vállalni.

Majd északon nyaralunk?

A Földközi-tengernél, vagyis a szlovákiai nyaralók által kedvelt Horvátországban, Olaszországban, de Görögországban és Spanyolországban is már inkább az 50, mint a 45 Celsius fokhoz van közelebb a hőmérséklet, sok helyen égnek az erdők és a szállodák is. Úgy nyaralni, hogy nappal alig lehet kimenni a tengerpartra a megsülés veszélye nélkül, és a szomszédos hotelkomplexumból sűrű füst gomolyog felénk, senkinek sem túl csábító, ezért is csökkenhetett a Földközi-tenger országainak látogatottsága idén több mint tíz százalékkal.

Nőtt viszont az érdeklődés a termálfürdők, várak, kastélyok, hegyi túrák, erdei kirándulások és ezáltal Csehország, Németország, Írország, valamint Dánia és Svédország iránt. Az EU turisztikai bizottsága által idén májusban ötezres mintán végzett felmérés szerint azonban a tengerparti nyaralásról még mindig nem akar lemondani az európaiak többsége, a megkérdezettek nyolcvan százaléka idén is Spanyolországba, Franciaországba, Görögországba, Horvátországba vagy Olaszországba készül.

Vagy belesülünk a nyugágyba?

Most még az is befolyásolja a tengerparti nyaralás iránti nagy érdeklődést, hogy a koronavírus-járvány idején nem utazhattunk, de a következő években ez radikálisan megváltozhat. Elemzők arra számítanak, hogy a Földközi-tengerhez inkább májusban, júniusban és szeptemberben fognak utazni az emberek, mert a tenger hőmérséklete már ekkor 27-28 fokos lesz. Júliusban és augusztusban a Balti-tengert és a skandináv országokat keresik fel a legtöbben. Bár a Balti-tenger alig 20 fokos, tehát fürdőzésre nem igazán alkalmas, a 25-28 fokos kinti hőmérséklet és a medencékkel ellátott szállodák képesek biztosítani a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket.

Az európaiak a jövőben kevesebben vagy más időpontban fognak utazni Afrikába és Törökországba is, mert például Egyiptomban vagy Anatóliában nyáron több mint két hónapon át 37 fok felett lesz a hőmérséklet. Ehhez kellene igazodniuk majd az iskolai szüneteknek és az üzemi szabadságoknak, de tájainkon egyelőre erről szó sincs. A nyaralás ideje még mindig július és augusztus, a helye leginkább a tengerpart, és ebben csak akkor lesz változás, ha már belesülünk a nyugágyba.