130 nappal a bejelentés után indul a vizes vb

2022-ben Japánban, Fukuokában került volna sor az eredetileg 2021-ről elhalasztott világbajnokságra. A koronavírus-járvány miatt azonban a japánok bejelentették, hogy nem tudják megrendezni az eseményt, amelyet 2023-ra halasztanának. Nem sokkal később megszületett a bejelentés, hogy idén beugróként Budapest rendezi a nyár legfontosabb világeseményét, majd 2023. júliusában már Fukuoka is otthont adhat a vb-nek. Magayarországnak így 130 napja volt a rendezésre, amelyben a 2017-ben szerzett tapasztalataikra támaszkodhattak. Pénteken a nyitóünnepség mellett a műúszók egyéni és páros rövid programjainak selejtezőjével veszi kezdetét az esemény.

6 helyszín

Bár hivatalosan Budapest számít rendezőnek, összesen 4 városban és 6 helyszínen zajlik majd a vizes világbajnokság. A Duna Arénában június 18. és 25. között az úszók kezdenek, majd az esemény második szakaszában a műugrók versenyeznek itt. Az első héten a szinkronúszó-versenyek a margitszigeti Széchy-medencében kerülnek megrendezésre, miközben hétfőtől a női, keddtől a férfivízilabda csoportmeccsek is elindulnak. A magyar válogatottak a Hajós Uszoda nagymedencéjében játszanak, miközben további egy-egy csoport mérkőzései Debrecenbe, Sopronba és Szegedre költöznek. A nyílt vízi úszók a világbajnokság második hetén kezdenek a Budapest mellett található Lupa-tóban.

38 magyar arany

Magyarország a vizes vb-ken minden sportágat figyelembe véve eddig 38 világbajnoki címet szerzett, a teljes éremkollekció pedig 97 érmet számlál. A nagymedencés világbajnokságok történetében úszásban eddig 32 aranyérmet szereztek a magyarok, a teljes világbajnoki éremgyűjtemény pedig 78 medálból áll. Legutóbbi a dél-koreai Kvangdzsuban minden idők második legeredményesebb világbajnoki szereplésével, négy aranyéremmel zártak a magyar medencés úszók, de rajtuk kívül nyílt vízről Rasovszky Kristóf is világbajnokként tért haza. Medencében akkor Hosszú Katinka kettő, Kapás Boglárka és Milák Kristóf egy-egy aranyat nyert. Budapesten viszont már csak Rasovszky és Milák számít favoritnak közülük. Rajtuk kívül a férfi vízilabdázók háromszor, a női válogatott kétszer ért fel a világ tetejére. Szlovákia (és Csehszlovákia) képviseletében eddig még egy sportoló sem állhatott fel világbajnokságon a dobogó legmagasabb fokára.

Negyedikként másodszor

Budapest a negyedik olyan város, amely két vizes-vb rendez, korábban Perth (1991, 1998), Róma (1994, 2009) és Barcelona (2003, 2013) volt kétszer házigazda. Szintén az első között van a rekordok listáján Cseh László, aki az olasz úszó Federica Pellegrini és a kínai műugró Vu Min-hszia társaságában azok közé tartozik, akik nyolc különböző világbajnokságon nyertek érmet.

A vízilabda tornák történetében a magyar női-válogatott 2019-ben Dél-Korea ellen aratott 64:0-ás győzelmével tartja a legnagyobb különbségű siker csúcsát.