Jó termés, rossz gazdasági eredmények

A Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK Galanta) tagjai most fejezik be az aratást. Borovszky László, a kamara igazgatója arról tájékoztatott, hogy az előzetes statisztikák alapján az őszi búza hektárhozama 6,5 tonna, a tavaszi búzáé 5,7 tonna. Az őszi árpa hektáronként 5, a tavaszi árpa 5,5 tonna lett, amelyben benne van a takarmány és a sörárpa is. A repce átlaghozama 2,8 tonna. A Galántai régióban kisebb mennyiségben termesztettek még mustármagot 1 tonnás, valamint takarmányborsót 2,5 tonnás átlaghozammal. További fontos termék a környéken a mák, amelyből 1 tonna termett hektáronként. Ezek az eredmények még kis mértékben változhatnak.

„Az idei aratási szezon átlagosnak mondható. A betakarítás természetes időben, június 24-én kezdődött. Semmilyen rendkívüli esemény nem volt. A kamara egyetlen tagja jelentett egy kisebb, lokális tűzesetet”

– mondta el Borovszky László. Hozzátette, a tavalyi évben a szomszédban zajló háborús konfliktus és a rendkívüli szárazság következtében kialakult hiány miatt a viszonylag rossz gabonatermést is jó áron tudták értékesíteni a gazdák. Idén jobb termésre számítottak, ami meg is valósult, de az ukrán gabonaexport miatt rendkívül visszaesett a gabona felvásárlási ára, ezért egy jó évet valószínűleg rosszabb gazdasági eredményekkel zárhatnak a gazdák a tavalyihoz képest.

Az igazgató kifejtette, a gazdákat az új mezőgazdasági politika miatt ezen kívül több dolog is aggasztja. Mivel a nagy parcellákat az előírások alapján kisebb sávokra kellett felosztani, kötelező lett az ugaroltatás, ezért ezek a területek extrém módon elgazosodtak. Az igazgató szerint a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara csaknem minden tagja beszámolt erről.

„Megjelentek az agresszív, nagyon ellenálló gyomnövények. A májusi csapadékos időjárás nemcsak a gabonaféléknek, hanem ezeknek a gyomoknak is kedvezett. Ahhoz, hogy a gazdák teljesítsék az uniós támogatási feltételeket, nem lehetett lekaszálni az elgazosodott területeket azelőtt, hogy ezek a növények magba borultak. Ezeken a helyeken nem lehetett vegyszert használni és más módon beavatkozni sem, ezért félő, hogy a jövőben még több vegyszert kell használni. Elmondhatjuk, hogy egyelőre nem az elvárt eredményeket hozza az európai zöld megállapodás, azaz green deal irányzat”

– véli Borovszky László.

A gazdákat ugyancsak aggasztja az az őket érintő kötelezettség, mely szerint július végéig ki kell mutatniuk az általuk használt földterületekről szóló jogosultságot, vagyis hogy saját tulajdonú földön vagy bérelt területen gazdálkodnak. A kamara igazgatója szerint ez sok esetben azért rendkívül nehézkes és akár teljesíthetetlen, mert az egykor elkobzott, majd az állami gazdaságoktól visszaszerzett földek az örökösödési törvény miatt felaprózódtak és pótföldként használják őket.

„A mezőgazdasági területeket szatellit rendszerrel figyelik, hogy ellenőrizzék, valóban olyan növényeket termelnek az adott parcellában, mint amiket az európai uniós támogatás igénylésekor bejelentettek. Az elmúlt hetekben sokként érte a gazdákat, hogy milyen pontatlan eredmények születtek. Szinte az esetek felében figyelmeztetett a mezőgazdasági minisztérium által működtetett rendszer, hogy nem az van a földben, mint amit bejelentettek. A gazdáknak fényképekkel kell bizonyítaniuk, hogy valóban eltértek-e a tervektől vagy a rendszer hibája eredményezte ezt a problémát, miközben már a termények nagy részét learatták. Erről a napokban tart a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) tanácskozást”

– egészítette ki a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója. A fejleményekről a tanácskozást követően beszámolunk.