Hajnali pünkösd

p

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora a pünkösd hetében az ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat eleveníti fel. A zenei összeállításban székelyföldi falusi vonószenekarok muzsikálnak.

Pünkösd a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, a tanítás szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek ezen a napon szállt le az apostolokra.

A pünkösdi néphagyományokban keverednek a keresztény, az ősi pogány, illetve az ókori római elemek: a termékenység, a nász és ezek szimbolikus megjelenítése áll a szokások középpontjában. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Az egyik legismertebb pünkösdhöz kapcsolódó hagyomány a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel – és még kimondani is szörnyű –, gunárnyakszakítással választották. Aki megnyerte a versenyt, az egy esztendeig kiváltságokat élvezett. Máshol, a királynéjárás szokása alakult ki.

A pünkösdölés énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás, mely alapvetően az Alföldön ismert. Eredeti formájában lányok és legények házról házra jártak a faluban, köszöntőt mondtak, énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.  A számos pünkösdhöz és ekkori adománykéréshez kapcsolódó helyi szokás közül csak a nevük miatt érdemes megemlíteni néhányat. Ilyen például a Nyugat-Magyarországról ismert „törökbasázás”, a „rabjárás” és a „borzajárás”, az udvarhelyszéki „hesspávázás".

A felnőttek ilyenkor tartották a cselédvásárt, de ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az úgynevezett pünkösdi garast. Ez időben jellemző szokás volt a zöld ágak házba vitele. Ez ősi termékenység-varázslások emlékét is idézhette, de egyben védelem is volt a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág pedig a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

A sok udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás közül csak egy különlegeset említünk meg: Tolna megyében, Bátán és a sárközi Szeremlén a májusi kalinkázás, csónakázás, ladikázás volt szokásban. Ez utóbbi helyen, a lányok az udvarlótól díszes evezőt kaptak ajándékba ezen a napon.

Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában és Bács-Bodrogban azt mondták: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. De ha esőre állt, ez járta: „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

Sok helyütt hitték, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz; a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.

A pünkösdi harmatnak egészség- és főként szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. Zalában pünkösd hajnalán napkelte előtt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük és ne legyen szeplős az arcuk.

A Hagyományok Háza műsorában székelyföldi falusi vonósbandák felvételei szólnak.

 

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?