2020: az év, amikor egy vírus a feje tetejére állította a világot

koronavírus
Pozsony |

A 2020-as év minden bizonnyal úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint a koronavírus éve. A járvány következtében le kellett mondanunk megszokott, hétköznapi életünkről, hogy egy teljesen új, nehezebb és több korlátozással járó rutinhoz alkalmazkodjunk. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban felcsillant a remény, hogy 2021-ben minden visszatér a normális kerékvágásba.

2020 elején még nem is sejtettük, hogy az előttünk álló év nagy részében az új típusú koronavírusról fog szólni az életünk. Januárban más nemzetközi problémákra figyelt a világ: az amerikai hadsereg kivégezte Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aminek eredményeként egy nagy, véres háború képei is felsejlettek. Eközben a világ másik felén hatalmas erdőtüzek pusztítottak, gyakorlatilag fél Ausztrália lángokba borult. Ilyen súlyos események mellett viszonylag elhanyagolható problémának tűnt, hogy a kínai Vuhanban egy ismeretlen kórokozó ütötte fel a fejét, amely néhány tucat embernél influenzára emlékeztető tüneteket okozott.

Pár héten belül azonban bebizonyosodott, hogy az új típusú koronavírus jóval pusztítóbb, mint ahogy azt elsőre hittük. A Kínából érkező hírek egyre rémisztőbb képet festettek a vuhani járványhelyzetről, számunkra azonban csak akkor vált igazán testközelivé a probléma, amikor Észak-Olaszországban létrejött a járvány első európai gócpontja, s ellenőrizhetetlenné vált a vírus terjedése. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ekkor még nem beszélt világjárványról, de már sejteni lehetett, hogy a vírus itt nem áll meg.

koronavírus

2020. március 6.

A járvány olaszországi kirobbanása után pár héttel nálunk is megjelent a koronavírus. Szlovákiában az első pozitív esetet március 6-án, pénteken jelentették be, egy 52 éves férfi került be a Pozsonyi Egyetemi Kórházba. Ő azonban nem az első számú hordozó volt, mindössze nála jelentkeztek először a tünetek. Később kiderült, hogy a férfit a fia fertőzte meg, aki éppen Velencéből tért haza, ahol a járvány akkoriban már javában tombolt.

Az első regisztrált fertőzött bejelentése után szinte azonnal életbe léptek az első szigorítások, bár ezek még nem országos szintű lezárások voltak. Március 9-én ideiglenesen felfüggesztette a helyszíni oktatást a pozsonyi Comenius Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem, valamint a pozsonyi önkormányzat is úgy döntött, hogy egyhetes kényszerszünetet rendelnek el a középiskolákban.

Az első országos intézkedéseket március közepén rendelte el a kormány, ekkor a naponta azonosított betegek száma 11 és 24 között mozgott. Mostani szemszögből nézve az akkori intézkedések a fertőzöttek számához képest valóban nagyon szigorúak voltak: az egész ország területén érvénybe lépett a rendkívüli jogrend, határellenőrzéseket vezettek be, minden külföldről érkezőnek kötelező karanténba kellett vonulnia, az összes iskolát bezárták, a bevásárlóközpontokban pedig csak a legszükségesebb árut kínáló boltok maradhattak nyitva (élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák).

koronavírus

2020. március 30.

A hivatalos szlovákiai statisztikák szerint az első koronavírushoz köthető halálesetet március 30-án regisztrálták, bár ezt csak április elején, a boncolást követően tudták megerősíteni. Eddig a napig összesen 363 személyről bizonyosodott be, hogy elkapta az új típusú koronavírust.

Az első hullám legkritikusabb időszaka április első két hete volt, a vírus terjedése és a szigorítások mértéke szempontjából egyaránt. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök sajtótájékoztatóján elcsukló hangon számolt be az új vírusadatokról, amikor is április 7-én összesen 101 fertőzöttet azonosítottak.

„Kérem szépen, ne beszéljünk őrültségeket a boltok kinyitásáról”

– üzente akkoriban a kormányfő Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszternek, aki az óvintézkedések enyhítését javasolta.

Ez a konfliktus a mai napig is tart, sőt, odáig fajult, hogy Matovič nemrégiben az Expres rádió élő vitaműsorában felszólította Sulíkot a lemondásra.

2020. április 15.

A miniszterelnök által emlegetett rekord az első hullám idején még egyszer megdőlt, április 15-én összesen 114 beteget találtak. Ez a rekord egészen augusztus közepéig kitartott. Az ezt megelőző héten, a húsvéti ünnepek idejére (vagyis április 8-tól 13-ig) kijárási tilalmat vezettek be, az emberek csak kivételes esetben hagyhatták el otthonukat – a kivételekből pedig jóval kevesebb volt, mint most. A rendőrség akkor a járáshatárokon áthaladó autókat is ellenőrizte.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően április végére stabilizálódott a járványhelyzet, a kormány ekkor már a lazítások menetéről beszélt.

„A vírust szinte teljesen eltüntettük, de a harc még nincs megnyerve”

– jelentette ki bizakodva Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter.

2020. május 8.

Május 8-án, két hónappal a vírus kitörése után ismét előfordult, hogy egyetlen új fertőzöttet sem regisztráltak (pedig aznap 3910 tesztet végeztek). Az ezt követő másfél hónapban aztán az is ritkaságnak számított, ha a naponta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 10-et. Ennek eredményeként június elején megnyitották az alapiskolák első öt osztályát, majd a határokat is. Június 10-én már egyetlen személy sem feküdt kórházban koronavírus-fertőzéssel.

Egészségügyi szempontból az ország kiválóan teljesített, a gazdaság azonban nagyot esett, ami meglátszott a foglalkoztatottságon is. Sok vállalkozó került a csőd szélére, és bár a kormány bemutatott egy gazdaságmentő csomagot, a szakszervezetek képviselői gyakran panaszkodtak az állami támogatás döcögős kifizetésére. Nyáron ugyan újra fellendült a gazdasági fejlődés, ám ősszel, a második hullám megérkezésekor ismét komoly zuhanásba kezdett.

Igor Matovič

2020. augusztus 20.

Az egészségügyi miniszter már júliusban a második hullám megérkezésére figyelmeztetett, az óvintézkedések azonban – a tavaszi állapothoz képest – rendkívül enyhék voltak. A nyári szünet és a szabadságok miatt természetesen megnőtt az emberek mobilitása, egyre többen hozták be külföldről a betegséget. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az emberek az első hullám idején jóval komolyabban vették a szigorításokat, és sokkal jobban is tartottak a vírustól, ám mivel Szlovákia ilyen könnyedén átvészelte a tavaszi időszakot, a lakosság biztonságérzete is megnőtt. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének felmérései is erről árulkodnak.

A kormány a nyári időszakra rendszerszintű lépéseket és komoly felkészülést ígért, de ezek láthatóan nem történtek meg. Született ugyan néhány fontos döntés – létrehozták a járványbizottságot, valamint Szlovákia járványtervét is, ám a vírus terjedését így sem sikerült megfékezni. A regionális közegészségügyi hivatalok dolgozói ezekben a hónapokban intenzíven próbálták felkutatni és izolálni a fertőzöttek közeli kapcsolatait, viszont a rohamosan növekvő számok, valamint a hivatali dolgozók hiánya miatt erre egy idő után már nem volt lehetőség.

Augusztus 20-án megdőlt az áprilisi rekord, 123 új fertőzöttet azonosítottak. A szigorú intézkedések viszont már elmaradtak, a gyerekek szeptember elején visszatérhettek az iskolapadba, a határokat sem zárták le. A tömegrendezvényeket és a maszkviselést ugyan szabályozták, ám ez nem volt elég, szeptember végére már a napi 500 fertőzött sem okozott nagy meglepetést.

2020. október 31.

Október elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ha a kormány nem hoz komolyabb szigorításokat, akkor a kórházak az összeomlás szélére sodródnak. Ekkor rukkolt elő Igor Matovič az országos tesztelés gondolatával. A kormányfő úgy képzelte, hogy Szlovákia lakosságának jelentős részét letesztelik, a fertőzöttek karanténba vonulnak, így pedig jelentősen vissza lehetne szorítani a vírus terjedését. A művelet lebonyolítása mintegy három hétig tartott. Az országos tesztelést egy próbaprojekt előzte meg, amelyet Árva vidékén szerveztek, ugyanis október végére ez volt a vírus által leginkább sújtott régió. A tömeges mintavétel első fordulója végül október 31-én és november 1-én valósult meg, ezt pedig két további forduló követte a soron következő két hétvégén.

Bár a kormányfő egyértelműen sikernek könyvelte el a tesztelést (több mint 3,6 millió ember vett részt az első fordulóban), a járványügyi szakértők már nem voltak ennyire elragadtatva. November első felében a járványgörbe valóban kedvezően alakult, viszont arról nem volt egyetértés, hogy ezt maga a tesztelés, vagy pedig az azt megelőző kijárási tilalom okozta.

Ekkoriban a fertőzöttek száma naponta már 2 és 3 ezer között mozgott.

tesztelés

2020. december 19.

Matovič november közepén az országos tesztelés megismétléséről beszélt, ám ezzel koalíciós partnerei, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem értett egyet. Utóbbi azt kifogásolta, hogy a tesztelés első két fordulója sem volt igazán önkéntes alapú, hiszen csak azok mozoghattak szabadon, akik rendelkeztek egy negatív teszteredményről szóló tanúsítvánnyal. A miniszterelnök azonban hallani sem akart az önkéntes alapú országos tesztelésről, hiszen elmondása szerint a tömeges mintavétel harmadik fordulója bebizonyította, hogy ez mennyire nem hatékony.

A politikai vita eredményeként a miniszterelnöknek le kellett mondania a tervéről, helyette kijárási tilalmat vezettek be az ünnepek idejére, amin a súlyosbodó járványhelyzet miatt december 19-től szigorítani kellett. A kivételek száma azonban így is kifejezetten magas maradt, így kicsi az esélye, hogy ezek az óvintézkedések nagymértékben csökkentik majd az emberek mobilitását. Hogy januárban várhatóak-e komolyabb korlátozások, egyelőre nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a napi fertőzöttek száma továbbra is meghaladja a 2–3 ezret, és ha a statisztikába beleszámoljuk az antigéntesztek által kiszűrt pozitív eseteket, akkor a szám jócskán 5 ezer fölött mozog. Sajnos a halálesetek száma is rohamosan nő, az ünnepek alatt 106, majd újabb 104 áldozatról számoltak be.

2020. december 26.

A járványhelyzet tehát még sosem volt ilyen rossz, mint manapság. Tavasszal, amikor a napi fertőzöttek száma mindössze kétszer érte el a százat, két hónapig tartott, amíg a járványt sikerült visszaszorítani. Mindezt szigorúbb intézkedésekkel, mint amelyek jelenleg érvényben vannak. A jelenlegi helyzetben az egyetlen megoldás csakis a védőoltás lehet.

vakcina

Szerencsére reményre adhat okot, hogy december 26-án Szlovákiába megérkezett az első vakcinaszállítmány, és már meg is kezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása. Ha elegendő személy oltatja be magát a következő hónapokban, akkor elképzelhető, hogy a vírust sikerül visszaszorítani, és 2021 végre már nem a korlátozásokról fog szólni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?