Honnan indult és hová tart a Biolife?

Harminc évet visszaszámolva a cég születését szorosan a rendszerváltás utáni időszakra tehetjük. Ma már tudjuk, mit jelent vállalkozni, annak idején viszont ez újdonságnak számított. Milyen volt az indulás?

Jól emlékszem a kezdetekre, 1992 novemberében kaptuk meg az úgynevezett társadalmi szerződést a cég bejegyzéséről. 1993. január elsején pedig Szabó Erzsikével és Szabó Milánnal beültünk egy irodába és megkezdhettük a vállalkozást. Érdekes, hogy három Szabó indította el a céget, de nem álltunk rokoni kapcsolatban. 1993 márciusában kaptuk meg a cégbizonylatot, és teljes gőzerővel nekifogtunk a munkának.

Miért épp a mezőgazdasági szektort választotta, és ezen belül miért épp a gépértékesítést?

Ez számomra nem volt kérdéses. A mezőgazdaságban nőttem fel. Előbb szakmunkásképzőt, majd középiskolát és egyetemet is végeztem ebben az ágazatban. A szakterületem a mechanizáció volt. A gépek árusítása mellett mezőgazdasági termelést is folytatok. 3600 hektáron gazdálkodom, és ennek köszönhetően a gyakorlatból is ismerem a gazdák igényeit, problémáját.

Akkoriban milyen volt egy teljesen új, ismeretlen úton elindulni, és hogyan emlékszik vissza az elmúlt 30 évre?

Nagyon nehéz volt a kezdet, a rendszerváltást követően minden teljesen képlékeny volt. Ekkor zajlott le a szövetkezetek transzformációja, jöttek a kisebb és a nagyobb gazdák is, akiknek szükségük volt új gépekre. Az elmúlt 30 év alatt nagyon turbulens időket éltünk meg. Az átalakulást követően itt volt Szlovákia önállósodása, és más események, amelyek mindig befolyásolták egy vállalkozás életét. Sokszor nagyon nehéz volt eladni, mert a gazdáknak nem volt miből befektetni. Ha nem lettek volna a lízingtársaságok, akkor nem sok gépet sikerült volna értékesítenünk, és nem tartanánk ott, ahol most. A másik oldalon azért a gazdák tudatosították, hogy szükség van a modernizációra, mert csak így lehet előre haladni. A vállalkozásoknak mindig szembe kell néznie az akadályokkal, a közelmúltban a Covid-19 jelentett óriási kihívást, jelenleg pedig az orosz–ukrán háborús helyzet. Az elmúlt harminc év alatt azonban a Biolife olyan magas elismerésre tett szert, amely lehetővé teszi ezeket a nehéz éveket nemcsak átvészelni, hanem sikeresnek is maradni.

Mennyire változott a vállalkozói közeg?

A vállalkozói szférának Szlovákiában nincs pozitív értékelése. Sokáig ferde szemmel néztek mindenkire, aki vállalkozóként működött. Mindig nehéz volt a vállalkozásokat fenntartani, és most is az, mert még mindig nem lehet elmondani, hogy Szlovákia vállalkozóbarát közeg.

Harminc év alatt óriásit fejlődött a cég…

Az első márka, amivel együtt dolgoztunk, a Claas volt, azután jöttek a többi gépek is. Folyamatosan szélesítettük a portfóliónkat, és ma már minden megtalálható a kínálatunkban, legyen szó talajművelő gépekről, vetőgépekről, traktorokról, kombájnokról. A célunk az, hogy komplex szolgáltatást nyújtsunk a gazdáknak. A 3 munkatársból ma már több mint negyven lett. Eleinte egy bérelt irodában indultunk, most a székhelyünkön egy 10 000 m2-es telep van a tulajdonunkban. 2000-ben, annak megvásárlását követően, két év alatt felújítottuk, és úgy modernizáltuk, hogy a lehető legjobb minőségű szolgáltatást tudjuk nyújtani ügyfeleinknek. Az induláskor nem mertem volna arra gondolni, hogy ilyen méretűvé növi ki magát a cég, és hogy valaha is a jelenlegi körülmények közt ünnepelhetjük meg a 30 éves jubileumunkat.

A nosztalgiázásról térjünk át a víziókra. Hogyan látja a mezőgazdaság, illetve a Biolife jövőjét?

A mezőgazdaságban sajnos egyre érezhetőbb a szakemberhiány. Fogy a munkaerő, a régi generáció kihal, a fiatalok pedig nem a mezőgazdaságban látják jövőjüket. Épp ezért olyan technikára lesz szükség, amely pótolja az óriási munkaerőhiányt. Egyre nehezebb lesz a kisgazdák helyzete, mert sok az elvárás, bürokrácia velük szemben. A nagyobb vállalatoknak erre elegendő szakembere van, felkészültebben tudnak reagálni, mint azok, akik más munka mellett folytatják a mezőgazdasági termelést. Itt van továbbá Brüsszel igyekezete, amely feldarabolná a mezőgazdasági területet, és hatóanyagokat von ki a piacról, és az ilyen intézkedések miatt csökkenhet a mezőgazdasági termelés, ami idővel komoly gondokat okozhat. De nehézségek mindig is voltak, és meggyőződésem, hogy a gazdákkal való együttműködésnek köszönhetően, akik közül néhányan tanácsadóinkká váltak, illetve a fiatal generáció segítségével van jövője a mezőgazdaságnak, és még van hová fejlődnie a cégnek. Az idősebb generáció tapasztalataival a háttérben és a fiatal generáció tettrekészségével, lendületével az új kihívásokat is meg tudjuk ugrani.

Czigler Mónika