Néhány gondolat a megfelelő iskolaválasztásról

iskola k

Most van az iskolába íratás ideje.

Több média foglalkozott azzal, hogy miért jó, ha a magyar kisgyermeket magyar tanítási nyelvű alapiskolába íratják be. A leginkább az az élő beszélgetés fogott meg, amely egy fiatalasszonnyal készült, akit egy olyan magyar faluban, ahol csak szlovák alapiskola volt, a szlovákul nem is tudó magyar szülei ebbe az iskolába adtak. Minden reggel gyomorideggel kelt, elveszítette a magabiztosságát és az önbizalmát, amit csak akkor nyert vissza, amikor felnőtt fejjel, már a munka mellett, magyar nyelvű érettségit szerzett.

Számomra mindez nem meglepő, hiszen az iskolaválasztással és annak okaival foglalkozó kutatásaim során számtalan ilyen történettel találkoztam. Csakhogy ezek nem nyilvánosan hangzottak el. Ez a nő viszont, aki már maga is anyuka, ország-világ előtt mondja el a tapasztalatát, ami nagy bátorságról tanúskodik. Ugyanakkor elhivatottságról is, hiszen minek jönne elő mindezzel, ha nem azért, hogy segítsen dönteni a bizonytalan, tétovázó magyar szülőknek. Azoknak a kisgyerekeknek az érdekében, akik még nem is sejtik, hogy esetleg mi készül ellenük. Megemelem előtte a kalapom.

A beszélgetés több szempontból általánosítható. Az első dolog, hogy egy magyarok által is lakott településen csak szlovák iskola van. Tudom, a kisiskolákkal kapcsolatban hazai magyar térfélen is megoszlanak a szakmai vélemények, ezért ebbe most nem mennék bele. Viszont amikor kutatni kezdtem az iskolaválasztást, sokan, köztük szakmabeliek is mondták nekem, hogy ez fölösleges téma, hiszen logikus, hogy a magyar szülők azért viszik szlovák iskolába a gyereket, mert nincs magyar iskola, és nincs alkalmuk, lehetőségük stb., stb. a magyarba hordani. Persze ez is egy lehetséges ok, de kiderült, hogy messze nem az elsődleges. Voltak ilyen esetek is. De a többség azért választotta a szlovák iskolát, mert azt akarta választani. Mégpedig azzal indokolva a döntést, hogy „érvényesüljön a gyermek”. Ezek a szülők akkor is szlovák iskolába íratták a gyereküket, ha volt a településen magyar iskola. Mint ahogy a magyar iskolát preferáló szülők akkor is magyarba íratták, ha csak szlovák iskola volt, és utaztatni kellett a gyereket. Az említett hölgy is elmondja, hogy a környezetéből a többiek mind magyar iskolába jártak (vagyis ingáztak).

A másik dolog: milyen szülő az, aki eltekint afölött, hogy a gyermeke szenved az iskolában? Talán élesen fogalmazok, de van, amit nem lehet elfinomkodni. Mert ha egy gyerek sorozatosan hasfájással kel, az szenvedés (az önbizalomvesztés okozta kínokról nem is beszélve). S ha ez akkor van, amikor iskolába kell menni, nyilván összefügg az iskolával. S ha egy szülő nem keresi, s nem próbálja megoldani a gyermeke szenvedésének okát, az bocsánat, de az én szememben nem jó szülő. Hát még az, aki ráadásul tudja is, vagy mondjuk úgy, hogy legalább érzi, sejti, mi az ok, és mégsem tesz semmit. Márpedig vannak ilyen szülők. Magam is hallottam nemegyszer, hogy „majd megszokja a gyerek”, „legalább megedződik”, meg „ezt a jövőbeli érvényesülésért ki kell bírni”. Iskolázott szülők is mondanak ilyet. Ez is jelzi, hogy nem az iskolázottságtól lesz valaki jó szülő, hanem attól, hogy képes-e beleélni magát a hatéves kisgyermeke bőrébe, helyzetébe. Nem a majdaniba, hanem a mostaniba.

Újabban olyat is hallottam, hogy a tehetségtelen magyar kisgyerekek azok, akik szenvednek a szlovák iskolában, a tehetséges, „belevaló” magyar gyerekek nem. Nincs összehasonlítási alap, amelyből kiderülne, hogy a szenvedő magyar gyerek, ha magyar iskolába járna, ott is szenvedne-e, de arra már volt példa, hogy amikor átíratták magyar iskolába, egyszeriben megszűntek a nehézségei. Ugyanakkor persze vannak gyerekek, akik jobban be tudnak illeszkedni a szlovák iskolába, s vannak, akik kevésbé. Ez sok mindentől függ. De az biztos, hogy elsődlegesen nem a tehetségtől. Ha így lenne, akkor a magyar iskolákba járó gyerekek tehetségtelenebbek lennének a szlovák gyerekeknél és a szlovák iskolába járó magyar gyerekeknél. Márpedig számtalan magyar iskola és iskolás kimagasló eredményei igazolják, hogy ez nincs így. S számtalan a magyar iskolát végzett ember, aki képes érvényesülni. Itthon, külföldön, akárhol.

Persze tudom, hogy minden szülő jót akar a gyerekének. De egy kisgyerek még nem érvényesülni akar, csak jól érezni magát. S anyanyelvi környezetben ennek nagyobb az esélye. Mint ahogyan a megértésen alapuló tanulásnak is, ami viszont fontos tényezője az érvényesülésnek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?