Lengvarský és a kockacukor esete…

A saját pártja támadta őt a legjobban, és bizony a döntései is megkérdőjelezhetőek bizonyos szempontból. Ezenkívül úgy nyilatkozott, hogy politikai korrupció miatt távozik a bársonyszékből, s távozásával valószínűleg az egészségügyben tapasztalható káosz csak egyre inkább nőni fog. A lemondása egyébként óriási kérdőjel az esetében, ki tudja, mi minden bújik meg a háttérben… Mindenesetre az exminiszter olyan volt, mint a kockacukor: rafinált.

Két „jokerkártyája” volt, s az utolsó pillanatban mindkettőt kijátszotta a pakliból: közvetlenül a lemondása előtt hozott fontos döntéseket, melyekkel azonban – úgy látszik – Hegerék nem igazán tudnak azonosulni. Az egyik döntése egy tavalyi pályázattal kapcsolatos: váratlanul „eredményt hirdetett”, s így hirtelen „kiosztott” több mint 200 millió eurót a kórházfenntartóknak. Eduard Heger – aki megbízott kormányfőként átmenetileg az egészségügyi minisztériumot is irányítja addig, amíg Michal Palkovič, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal eddigi alelnöke át nem veszi a tárca tényleges vezetését – a minisztériumban töltött első napján rögtön górcső alá vette az ügyet, mert úgy véli, hogy a pályázatokat át kell nézni. Ugyanis nem szokványos eljárás, hogy egy miniszter az utolsó pillanatban hagy jóvá ilyesmit.

A második ütőkártya kicsit érzékenyebb, s ha Heger belekontárkodik, akkor még mélyebbre áshatja magát egyes közösségeknél. Lengvarský aláírta a nemváltás szakmai irányelvét és a standard eljárásokat tartalmazó dokumentumot. Ez szabályozza a transzneműek nemváltásához szükséges orvosi eljárásokat, beavatkozásokat. A minisztérium már tavaly elfogadta ezt a dokumentumot, amely azonnal nagy vitát váltott ki, ezért a miniszter akkor felfüggesztette a hatályát. „Na most légy okos, Domokos!” – motoszkálhat e közkedvelt mondat Heger fejében. Vajon mihez kezd a kormányfő a transzneműekkel? Amennyiben Heger visszavonja valamilyen oknál fogva az elődje által aláírt irányelvet, akkor szembenézhet az LMBTQ+-közösség villámló tekintetével, s Szlovákiára újabb célkeresztet aggathat. Az elburjánzott homofóbia és a csekély elfogadás még így is sok esetben megbélyegzi ezeket az embereket és megnehezíti az életüket, s nem biztos, hogy bölcs dolog lenne elrontani az irányelv hatályba helyezése miatti örömüket. Nem tudni, hogy mi játszódott le Lengvarskýban, amikor jóváhagyta a szabályozást, viszont könnyen lehet, hogy a megbízott miniszterelnöknek és a kormány minden tagjának medvecsapdát állított. Valószínűleg a pozsonyi lövöldözést követő tüntetéseket nem akarják újra átélni a vezetők, s nem fognak egy újabb felelőtlen döntést meghozni. Bár már azon sem lehetne csodálkozni, ha Hegerék beleesnének Lengvarský „csapdájába”, hisz az utóbbi időben többször bizonyították: nincsenek a helyzet magaslatán. Így még az is elképzelhető, hogy újra magukra haragítják az LMBTQ+-közösség tagjait azzal, hogy érvénytelenítik az aláírt dokumentumot. Nálunk ugyanis divat lett a „két lépés előre, három pedig hátra” mentalitás.