Korunk jellemzője a sebesség. Minél több dolgot szeretnénk minél rövidebb idő alatt elintézni, megszerezni, birtokolni. Mi ennek az oka? Kim John Payne amerikai pszichológus szerint a szorongás.

Ha a gyermekünk folyamatosan rágódik valamin, azt különböző testi tünetek is jelzik. A stressz önmagában gyengíti az immunrendszerét, de könnyen jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek: hasfájás, hasmenés, székrekedés, tartós fejfájás, gyakori fekélyek szájban, ínyen, tikkelés… A gyermek persze mindebből csak annyit érez, hogy valami nem jó, valami feszíti őt belülről, de nem mindig ismeri fel magát az okot.

Napjainkban, az iskolában a gyerekek főképp tárgyi tudást sajátítanak el: írás, olvasás, számolás, történelmi évszámok, állatok testfelépítése – s egyéb hasznos és kevésbé hasznos információkat. Számos kutatás ugyanakkor bebizonyította, hogy alapjában véve a magas szintű tárgyi tudás és műveltség nem biztosíték a sikeres életre. Ahhoz más képességek, készségek is szükségesek. És hogy hogyan jön ide a párkapcsolat? Most erre igyekszem válaszolni.

A szülő lelke mélyén szunnyadó, soha meg nem valósított ambícióit gyakran a gyerek teljesíti. Teszi ezt örömmel, főképpen akkor, ha olyan családban cseperedik fel, ahol túl magasak az elvárások, ahol mindig valakit példaként emlegetnek, és a szeretetet a teljesítményekhez, díjakhoz és a jobbnál jobb eredményekhez kötik. Anna családja nem ilyen volt, vagyis nem ennyire szélsőséges, mégis elkövettek pár hibát.

Aki gyereket nevel, általában nem is gondol bele, hogy a felé kialakított elvárásai milyen mértékben tükrözik saját személyiségét.

Lehet, hogy meglepődsz most, de a gyerekeddel semmit nem kell tenned. Amikor egy gyerek feszült, nem vagy nem megfelelően tudja, esetleg nem meri az érzéseit kifejezni. Ha fél és rendszeresen aggódik valamin, az első és legfontosabb dolog az, hogy vizsgáld meg magadat. Hogy te mitől, milyen helyzetekben és miért vagy stresszes? Sokszor, mi szülők akaratunkon kívül is átadjuk a bennünk lévő aggodalmakat egy megjegyzéssel, egy grimasszal, egy odavetett ítélkező véleménnyel.

Izgalmas, ugyanakkor kockázatos is lehet, ha valaki úgy dönt, kilép a megszokott rutinból, és új területen méretteti meg magát.

mikor egy új kapcsolat veszi kezdetét, az első időszakban minden a másikról szól: az összes tulajdonságát szeretjük, igyekszünk kitalálni a gondolatait, törekszünk rá, hogy a lehető legtöbbet legyünk együtt, a lehető legszebbek legyünk, a legjobb formánkat hozzuk, megértően viselkedjünk a hibáival, nehézségeivel szemben, az esetleges konfliktusokat megoldani próbáljuk. Vajon ez így működik évek múltán is, vagy vannak változások?

2022 a nagy előrelépések éve lesz számomra. Terveztem én. Aztán (és mint ahogy az lenni szokott) jött az élet, és azt mondta, nem úgy van az…

Sokat halljuk, használjuk azt a kifejezést, hogy komfortzóna, lassan elcsépelt közhely lesz, de vajon tudjuk-e, mit is jelent pontosan, és mi történik ott? Miért fontos, hogy jól ismerjük, és mit kell róla tudni ahhoz, hogy arra használjuk, amire a leginkább való.

Kutatások szerint az éghajlatváltozás elleni harc egyik és egyben leghatékonyabb módszere, ha egy gyermekkel kevesebbet vállalunk.

A komfortzóna azokat a kényelmes életkörülményeket jelenti, melyekben valaki kellemesen, biztonságban, otthon érzi magát. A komfortzónából való kilépés a kellemes és kényelmes körülmények elhagyását vonja maga után.

Kevesen tudják, hogy az apák napját június harmadik vasárnapján ünneplik. Ez is mutatja, hogy az apákkal kapcsolatos lelki, belső megnyilvánulásaink még mindig nem általánosak.

Esterházy Péter mondta 2000-ben egy interjújában (Én egy kiegyensúlyozott magyar úr vagyok), hogy „az aparegény nem műfaj, ellenben az apa, az műfaj”

A nehéz emberi sorsokat bemutató riportok alanyai az elmúlt két évtized során javarészt nők voltak, nehéz sorsú asszonyok, nagymamák vagy lánykák.