A zserbó sokak szemében kifejezetten karácsonyi sütemény, de családi összejöveteleken, baráti találkozókon is kitűnő választás. Vajon hogyan került ez a finomság a hagyományos édességeink közé, hogyan vált világszerte ismert hungarikummá? Eredetét legendák övezik.
Honnan a név?
A zserbó név egy Émile Gerbeaud nevű francia származású cukrászmesterhez kötődik. Kugler Henrik meghívására 1884-ben telepedett le Magyarországon, s nem sokkal később elkezdődött a zserbószelet története is. A mester egyébként Svájcban született, és már az apja is cukrász volt. Émile előbb az apja vállalkozásában dolgozott, majd Anglia, Németország és Franciaország több nagy cukrászdájában szerzett tapasztalatokat, s több próbálkozás után Budapesten vált igazán sikeressé.
A legenda szerint
A cukrászok közt elterjedt legenda szerint a zserbószelet receptjét Gerbeaud saját kezűleg állította össze, mégpedig úgy, hogy sorra vette, mi az, ami minden háztartásban megtalálható (pl. liszt, lekvár, dió stb.) Olyan süteményt akart készíteni, amelyet bárki meg tud otthon sütni, és az összetevőkért csak a spájzig kell mennie.
Más nézetek szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy Gerbeaud-tól származik a híres recept, hisz sem a korabeli recepteskönyvekben, sem vállalkozásának dokumentumai közt nem találták meg a leírását. Eredete tehát vitatott, de egyszer talán fény derül az igazságra.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a zserbó receptje belopta magát a magyar konyha jellegzetességei közé, és a világ legelőkelőbb cukrászdáinak kínálatában is szerepel.
A klasszikus recept
Az eredeti zserbó receptje mindössze 3 összetevőre vezethető vissza, ezek pedig a sárgabaracklekvár, a dió és a csokoládé. Hozzájuk jön még a puha, omlós tésztához szükséges liszt, élesztő, tojás, tej, és egy csipetnyi só. Az alapanyagokat összegyúrva, majd sodrófával kinyújtva 3 tésztalapot sütünk. Közéjük kerülnek egyenletesen a lekváros és a diós rétegek, a felső lap tetejét pedig csokoládéval vonjuk be.
Modern változatok
A zserbó elkészítését ma már sokféleképp színezik, egyéni ízlés szerint variálják. Adhatunk hozzá például narancsot, fahéjat, gyömbért, citromhéjat stb., s a tölteléket is készíthetjük baracklekvár helyett pl. szilva- vagy almalekvárból, dió helyett mákból stb.
-ferenczy-, nc.hu
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/33. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.