A kelbimbó a konyha egyik legértékesebb és leginkább alábecsült zöldsége. Enyhén diós, kissé kesernyés íze sütve, párolva, pirítva vagy salátában is remekül érvényesül. Gazdag C- és K-vitaminban, folátban, rostban és antioxidánsokban, így támogatja az immunrendszert, az emésztést és a sejtvédelmet. Alacsony kalóriatartalma miatt ideális választás a tudatos étkezéshez is.
Tejszínes zöldségleves kelbimbóval
Egy egyszerű, lágy, krémes hétköznapi leves, amelyben a kelbimbó kellemesen beleolvad a tejszínes zöldségek harmóniájába.
Hozzávalók:
200 g kelbimbó, 2 közepes sárgarépa, 2 közepes burgonya, 200 g karfiol, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek. vaj vagy olívaolaj, 1 l zöldségalaplé (vagy víz és leveskocka), 150 ml főzőtejszín, só, bors, szerecsendió.
Egy nagy fazékban felolvasztjuk a vajat, megdinszteljük rajta a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a répát és a burgonyát, pár percig pirítjuk, majd felöntjük az alaplével. Lefedve kb. 10 percig főzzük. Ezután hozzáadjuk a kelbimbót és a karfiolt, és addig főzzük, amíg minden megpuhul (10-12 perc). Levesszük a tűzről, belekeverjük a tejszínt, végül sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük. Ha szeretnénk, botmixerrel részben krémesíthetjük.
Párolt pulykacomb kelbimbófőzelékkel
Laktató, házias fogás, amelyben a lassan párolt pulykahús és a selymes főzelék tökéletes párost alkot.
Hozzávalók:
1 kg csont és bőr nélküli pulykacomb, 150 g bacon, 2 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. édes pirospaprika, alaplé vagy víz, só, bors.
A főzelékhez: 500 g kelbimbó (félbevágva), 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, ½ tk. őrölt kömény, 2 közepes burgonya, alaplé vagy víz, só, bors, olaj, 1-2 ek. tejszín.
Elkészítés:
A pulykacombot sózzuk, borsozzuk, majd a baconszeletekbe tekerve kevés olajon körbepirítjuk. Hozzáadjuk a finomra vágott hagymát és fokhagymát, megszórjuk pirospaprikával, majd kevés alaplével felöntve, lefedve, kis lángon kb. másfél óra alatt puhára pároljuk.
A főzelékhez az olajon megdinszteljük a hagymát és a fokhagymát, hozzáadjuk a köményt, a kelbimbót és a felkockázott burgonyát. Felöntjük annyi alaplével, hogy ellepje, sózzuk, borsozzuk, és puhára főzzük. Ha sűrűbbre szeretnénk, néhány darabot összetörünk, a végén pedig tejszínnel selymesítjük.
Kelbimbós-szalonnás rakottas
Könnyen összeállítható, mégis nagyon ízes, szaftos rakott fogás, amely megmutatja a kelbimbó szerethető oldalát.
Hozzávalók:
600 g kelbimbó (félbevágva), 150 g bacon, 2 közepes burgonya (karikázva), 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 200 ml főzőtejszín, 2 tojás, 100 g reszelt sajt, só, bors, szerecsendió.
Elkészítés:
A kelbimbót enyhén sós vízben 5-6 perc alatt előfőzzük, majd leszűrjük. A bacont egy serpenyőben zsírjára sütjük, majd hozzáadjuk az apróra vágott hagymát és fokhagymát, együtt pirítjuk.
Egy tűzálló tálat kiolajozunk, az aljára burgonya kerül, majd kelbimbó, erre a szalonnás keverék. Rétegezve ismételjük. A tejszínt elkeverjük a tojásokkal, sóval, borssal, szerecsendióval, majd ráöntjük a rakottasra. Megszórjuk sajttal, és 180 °C-on 35-40 percig sütjük.
Paradicsomos húsgolyók kelbimbóval a közepén
Kedves, játékos fogás, amely garantáltan meglepi az asztaltársaságot: minden húsgolyó belsejében egy kis kelbimbó rejtőzik.
Hozzávalók:
400 g darált sertés- vagy pulykahús, 1 tojás, 2 ek. zsemlemorzsa, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej hagyma, só, bors, pirospaprika, 12-14 kisebb kelbimbó (előfőzve).
A szószhoz: 500 ml passata, 1 kis hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 tk. cukor, 1 tk. oregánó vagy bazsalikom, só, bors, 1 ek. olívaolaj.
Elkészítés:
A kelbimbót 4-5 perc alatt előfőzzük. A darált húst összekeverjük a tojással, zsemlemorzsával, fokhagymával, hagymával, sóval, borssal és pirospaprikával. A masszából kis adagokat veszünk, minden közepébe egy kelbimbót teszünk, golyóvá formázzuk, majd kevés olajon körbepirítjuk.
A szószhoz a hagymát és fokhagymát olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a passatát, a cukrot, az oregánót, a sót és a borsot. Kis vízzel hígítjuk, és 5 percig főzzük. A húsgolyókat a szószba tesszük, lefedve 20-25 perc alatt készre pároljuk.
A kelbimbó a káposztafélék családjába tartozik – a brokkoli, a karfiol és a kelkáposzta közeli rokona. Angol nevét (Burssel sprout) Brüsszelről kapta, ahol először a 16. században kezdték nagyobb mennyiségben termeszteni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.