Tálaltunk húst, sajtot, tojást, zöldségeket, gyümölcsöket és mindenféle babot, lencsét az asztalra. A kenyér, a krumpli és a rizs mellé pedig beújítottunk kölessel és árpával. Az asztal roskadozik a sok finomságtól, mégis van itt még pár alapanyag, ami jobb sorsot érdemel, minthogy a nagy bőségben feledésbe merüljön.
Maroknyi finomság
Barkochbázzunk egy kicsit! Mi az? Ha rendszeresen eszed, segíteni fog a fogyásban, holott több kalória van benne, mint a csokiban. Nagyrészt zsír, mégis segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Nem gyógyszer, csak egy hétköznapi csemege. Eredményesen veszi fel a harcot a ráksejtekkel, és segít megelőzni a rák kialakulását. Lefogadom, hogy legtöbbünknek van otthon, mégsem eszünk belőle heti néhány alkalommal egy maréknyit. Szabad a gazda? A helyes megfejtés a dió.
Bár több dióféle, mint például a mandula, a paradió, a kesudió, a pekándió és a pisztácia is hasonlóan jótékony hatású, a kutatók a dióval társították a legnagyobb egészségügyi előnyöket.
Azért a lista szereplői egyenként is rendelkeznek még csak rájuk jellemző „szupererővel”, ami miatt a dió mellett a többi csonthéjast is érdemes rendszeresen ennünk. Nálam lezárt befőttesüvegekben sorakoznak a polcon, jól látható helyen a mandula, a dió és a paradió. Így, amikor bárki a családból „ropogtatnék valamit” őrjáratot tart a konyhában, elsőnek ezek a csemegék kacsingatnak rá.
Magvak királynője
A diófélék mellett az apró magvak számára is jó, ha helyet hagyunk a konyhánkban. Így nagyobb eséllyel kerülhetnek bele a salátánkba, levesünkbe vagy épp a reggeli kásánkba. A jól ismert tökmag, napraforgómag és szezámmag mellett ismerkedjünk meg a magvak királynőjének is nevezett lenmaggal. Több ezer éve része az étrendünknek, most mégis valahogy megfeledkeztünk róla. A tudósok leginkább a bélmikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálják. Közben kiderült, hogy a nemcsak a vérnyomásnak tesz jót, hanem a mellrák kockázatát is csökkentheti. Pedig tényleg semmi trükk nincs benne, csak egy kanálnyi apró magocska.
Egy evőkanálnyi lenmagot könnyűszerrel meg lehet enni naponta. Észrevétlenül gazdagítja a salátánkat, meglapul a vajas pirítósra szórva, vagy elvegyül a forró levesben.
Sütibe is keverhetjük, és megsüthetjük anélkül, hogy károsítanánk a benne lévő jótékony összetevőket (lignánok, omega-3-zsírsavak). Ha ezek közül egyik sincs ínyünkre, akkor készíthetünk belőle ropogós lenkekszet. A recept pofonegyszerű. Két bögre őrölt lenmagot keverjünk össze egy bögre vízzel, fűszerezzük ízlés szerint, majd terítsük ki sütőpapírral kibélelt tepsire, és osszuk fel 32 kekszre. 200 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 20 percig. Egy kis lenkekszet elropogtatva már hozzá is jutottunk a napi adagunkhoz.
Díszítő ízek
Az ehető virágok nem pusztán díszítik a tálalást, hanem értékes ásványi anyagokkal és fitovegyületekkel gazdagítják az ételünket. A nagyobb boltok zöldséges részlegein saláták közé keverve találhatunk ehető virágokat, de ha van rá módunk, szedjünk inkább a kertünkből, például körömvirágot. Leveleit és virágait ehetjük nyersen salátákban, vagy belefőzhetjük levesekbe. Ha körülnézünk a kertünkben, újabb ehető virágokat is felfedezhetünk. Ilyen például a százszorszép, a csipkerózsa vagy a bodza.
S ha már a kertben keresgélünk, említsük meg a kertészek rémálmát, a gyomokat is. Jó néhány közülük gyógynövény, ráadásul nyersen is fogyasztható.
Ehető gyom (vadon élő zöld) például a tyúkhúr, gyermekláncfű vagy a libatop. Aki először kóstolja ezeket, annak meglepetés lesz az ízük. A gyermekláncfű levelei például az endíviára hasonlítanak, és remekül feldobják a legunalmasabb salátát is. A keserűgyökérből kávét lehet készíteni, akárcsak a cikóriából. Virágainak enyhe íze van, kicsit sósak, és kitűnően alkalmasak szirupnak. A virágokból ősidők óta készítenek sört és bort. Megértem, ha elsőre nem érzünk ellenállhatatlan vágyat egy kis gyom iránt. Bevallom, én is furcsán néztem a tyúkhúrpesztóra, de meglepően finom volt. Azóta salátába is belekeverem, hiszen a kertben nő, mint eső után a gomba. Térjünk is rá nagy kedvenceimre, a gombákra.
Kapcsolódó cikkünk
Amiből hús lesz a tányéron
Természetes, akárcsak a hús. Fehérjében gazdag, akárcsak a hús. Mellette pedig immunsejtvédő hatású vegyületek, rost, szelén és D-vitamin forrása. A konyhában a húshoz hasonlóan készítjük el. Így kedvenc húsos fogásaink akkor is zavarba ejtően finomak maradnak, ha a húst erre a se nem állati, se nem növényi eredetű táplálékra cseréljük. Igen, a gombáról van szó.
Több százezer fajtája létezik, amiből tán csak ezer ehető, és kevesebb mint 20 fajta termeszthető. Talán éppen ez az oka annak, hogy legtöbben csupán 1-2 fajta gombát eszünk.
Ráadásul azt is ritkán, és többnyire unalmasan. Pedig egyszerű az elkészítésük és intenzív az ízük. Sőt, a hosszú élet vitaminjaként emlegetett ergotionin vegyület leggazdagabb élelmi forrásai címmel is büszkélkedhetnek a gombák. Közülük is a vargánya, a laskagomba és a shiitake gomba. Természetesen tartsuk észben: vadgombát csak szakellenőrzött forrásból! Ám ennek eleget téve, merjünk a csiperkegombán túl más fajtákat is kipróbálni. Kényeztessük ízlelőbimbóinkat grillezett vargányával, laskagomba steakkel vagy shiitakegomba-levessel.
Lehet nélkülük élni, de minek
Természetesen az itt felsorakoztatott alapanyagok nélkülözhetőek az étrendünkből. Ám ismerve a bennük rejlő lehetőségeket, miért ne harapnánk rá? Dobjuk fel a megszokott ételeinket ezekkel az apróságokkal, színt, ízt és még több tápláló értéket csenve a tányérunkra.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.