Kólát a csirkének?

Gergely, álláskereső: Egyértelműen a pizza, amelynek feltétje a hasábburgonya volt. Egy apró friuli városkában, Palmanovában kirándultunk, mert azt olvastuk az egyetlen szlovákiai magyar napilapban, hogy ez a kisváros tulajdonképpen egy csillag alakú erődnek épült, és ezt a formáját ma is őrzi. Tehát látni kell. El is indultunk, hogy lássuk. Csak amikor odaértünk, akkor jutott eszünkbe, hogy egy csillag alakú város csillag alakját felülről lehet leginkább látni, mi viszont nem hoztunk magunkkal helikoptert, sem hőlégballont. A sofőrünk ráadásul tériszonyos. Bánatunkban beültünk egy étterembe, gondolván, hogy majd legalább a helyi pizza csillag alakú lesz. Hát nem így történt. Még nagyobb sokk volt, amikor a szomszéd asztalnál ülők olyan pizzákat rendeltek, amelyeken a feltét hasábburgonya volt. Mivel kedveljük a kontaktusnyelvi jelenségeket, el is kereszteltük titokban hranolkys pizzának. De azért nem mertük kikérni. Korábban már olvastam, hogy Olaszországban teljesen más a pizza, mint nálunk, de azért azt nem hittem volna, hogy ennyire. A sokkot tetézte, hogy már fogytán volt a benzinünk, amikor az autópályán elsuhantunk az egyetlen közeli benzinkút lehajtója mellett. Aztán megtapasztaltuk, milyen érzés autópályán tolatni. Azóta is felbukkan néha álmaimban, és nyugtalanít. A tankolás meg a pizza is.

Gizella, junior kockázatelemző: A kólában párolt csirke, mi más. Kínából érkezett hozzánk egy kolléganőm néhány éve, és két dologgal is sikerült meglepnie. Az első, hogy a mi dohos, füstös, zsúfolt és hisztériás fővárosunkban eltöltött két hét után azt mondta, ő még ilyen csendes, hangulatos kisvárost életében nem látott. A másik pedig, hogy a búcsúvacsoráján kólában sült csirkeszárnyakkal kedveskedett nekünk. Először vonakodtam megkóstolni, de nem szerettem volna megsérteni a kolléganőt, úgyhogy elvettem egy csirkeszárnyat. Aztán egy másikat, majd jött a harmadik. Gondoltam, otthon is kipróbálom, és letesztelem, mit szól rá a család. Persze nem szóltam nekik, mit készítek, csak eléjük tettem az édes-fűszeres szószban csillogó, szezámmaggal behintett csirkefalatkákat. Négy perc alatt elfogyott, és még a férjem is evett belőle, pedig ő is kockázatelemző, és olyan keveset eszik, hogy néha azt hiszem, fényen él. Persze volt nagy meglepődés, amikor elmondtam, hogy ez egy kólás csirke. Leírom a receptet is, mert nagyon egyszerű. Készíthető feldarabolt csirkemellel vagy szárnyakkal is. A húsra három evőkanál szójaszószt öntünk, állni hagyjuk egy órácskára, majd forró olajon addig sütjük, hogy színt kapjon. Ekkor egy picit sózzuk, adunk még hozzá szójaszószt és osztrigaszószt is, illetve zúzott fokhagymát. Amikor már szinte elkészült a hús, három deci kólával felöntjük, és az egészet rákaramellizáljuk. Tálalás előtt meghintjük szezámmaggal. 

Terézia, bankkapcsolati termékszakértő: Kis óvodás korom egyik nagy sokkja volt, hogy cukorral hintették meg a túrós csuszámat és a káposztás kockámat. Kedveskedni akartak nekem, de az ellenkezőjét érték el. Nem értem, miért, de azóta időnként szoktam édeset kombinálni a sóshoz. Hogy a nyári töltött paprikát felcukrozom, azon már senki nem lepődik meg, de a nagylányom néha rám szól: anya, brióssal eszed a tökfőzeléket! Anya, miért eszel almát a zsíros kenyérhez? Mert most olyan napom van – hagyom helyben ilyenkor. Az új szokásom egyébként, hogy a reggeli zabkásámat megsózom. Vízben megfőzöm a zabpelyhet, banán- vagy almaszeleteket teszek rá, egy kis darálatlan mákot, barack- vagy szilvalekvárt, aztán az egészet jól megsózom. Szörnyen hangzik, de finom. Sőt, addiktív.


A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. szeptember 3-i számában jelent meg.