Mikor gyermekünk szülinapi tortáján elfújja a tíz kis gyertyát, szülőként úgy érezhetjük, milyen nagy már, végre fellélegezhetünk. Akinek tízévesnél idősebb gyereke van, az most biztosan velem együtt huncutul mosolyog, hiszen jól tudjuk, a java még csak most jön: tízévesünket épen és egészségesen eljuttatni a felnőttkorba, de nem lágy, tipegő sétával, hanem a kamaszkornak nevezett hullámvasúton. A gondtalan kisgyerekkorból a felgyorsult fejlődés időszakába lép utódunk, és minden eddiginél nagyobb szüksége lesz a tápláló étrendre.
Növekedés, fejlődés, változás
Bár mindannyian átestünk a kamaszkoron, jó, ha tinédzsert nevelő szülőként felelevenítjük, mi minden történik tízes éveinkben.
- Felnőtt méretűre növekszik a gyerektest: nőnek a csontok, izmok és a bőr, nő a tüdő és a szív kapacitása, az utolsó tejfogak is lecserélődnek felnőtt fogakra.
- Új funkciók fejlődnek ki és kapcsolnak be: a szaporítószervek ‒ mint a méh, petefészek, prosztata és here ‒ elérik teljes funkcionális képességüket, a nemi hormonok elkezdik működésüket. Ezek nyilvánvaló dolgok, hiszen szemmel látható a változás: napról napra nagyobb a gyerek, szinte kész férfi, kész nő.
- A láthatatlan érés: kamasz gyerekünk agya és idegrendszere óriási változáson megy át, és jóval a felnőttkor hivatalos küszöbének átlépése után, csak húszas évei közepére fejlődik ki teljesen. Jobb, ha most tudatosítjuk, gyerekünk a felnőtt léthez elengedhetetlen megfontolt döntéshozatalra, tervezésre és szervezésre húszas évei közepére áll majd készen, merthogy az emberi agy prefrontális kéregnek nevezett része egyszerűen ekkor fejlődik ki teljesen. Az agyi és idegrendszeri érés tovább tart, mint a testi növekedés és érés, ezért jó, ha szülőként minden egyes alkalommal elfogadjuk, kamaszunk felnőttnek néz ki, de még gyerek. Éretlen agya érzelmi alapon és hirtelen dönt, könnyen befolyásolható, elhamarkodott és kockázatkedvelő. Nem azért, mert rossz vagy hibás, hanem mert még éretlen, gyerek.
A folyton éhes pubertás
Ennyi növekedéshez, fejlődéshez és éréshez bizony jócskán kell energia. Érthető, hogy kamaszunk éhesebb, mint bárki más a családban. Egy tizenéves energiaigénye akár napi 200-400 kalóriával is több lehet egy felnőttéhez képest.
Nem mindegy, hogy ezt a kalóriaigényt és a vele járó éhséget mivel csillapítja. A megnövekedett kalóriaigény ugyanis nagyobb tápanyagigényt is jelent. Az „egyél, mert kell az energia!” helyett pontosabb lenne az „egyél, mert kell a tápanyag!” felszólítás.
A gyorséttermi ételek, édességek és nasik kalóriában gazdagok, de tápanyagban szegények. A kamasz hirtelen dönt, reklámokkal, barátokkal könnyen befolyásolható, megfelelő szülői gondoskodás hiányában a vonzó, de üres kalóriákat választja. Nem azért, mert ő úgy született, hogy hamburgeren akar felnőni, hanem mert mi, felnőttek olyan világgal vesszük körül, amely korlátlan hozzáférést biztosít számára ezekhez az ételekhez, és szülőként ráhagyjuk a döntést, holott ő még képtelen felelősen választani.
A mindig résen lévő szülő
Akkor tiltsam meg neki? Hallom, ahogy a kérdésre felhorkannak szülőtársaim. Kutatások igazolják, hogy annál kiegyensúlyozottabb egy gyerek táplálkozása, minél több beleszólása van a szülőnek gyereke étkezésébe. A beleszólás nem egyenlő a tiltással. Sőt! Az is igazolt tény, hogy minél inkább tiltja és korlátozza a szülő a gyerek étkezéssel kapcsolatos döntéseit, annál nagyobb eséllyel kezd a gyerek egészségtelenül táplálkozni a későbbiekben.
Akkor mi a megoldás? Szülőként észrevétlenül beleszólunk gyerekünk étkezésébe azzal, hogy miből és mennyit tartunk a hűtőben és a spájzban. Vagy azzal, hogy készítünk-e neki reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát és vacsorát. A megnövekedett energiaigényt ugyanis legoptimálisabban napi öt étkezéssel lehet egy kamasz esetében lefedni.
Emlékezzünk, hogy tinédzserünk még nem képes érett felnőttként tervezni, gondoljuk át vele együtt a napját, és tervezzük meg közösen az étkezését: azonnal jön-e iskola után, vagy csak este ér haza, mert edzésre, különórára megy. Az edzésnapokon számoljunk a megnövekedett energiaigénnyel és a megfelelő mennyiségű folyadékpótlással.
Önállósodás
Természetes velejárója ennek a kornak, hogy gyerekünk önállóan akar dönteni, akár az étkezésével kapcsolatban is, és saját táplálkozási szokásokat alakít ki. Az esetleges veszélyekkel kapcsolatban nekünk, szülőknek kell tisztában lennünk, és a helyes irányba terelni őt.
Például ha a tini gyermekünk az állatok iránt érzett együttérzése miatt úgy dönt, nem fog húst, tejet és tojást enni, a mi dolgunk körültekintően utánajárni, miként lehet kizárólag növényi alapú ételekből biztosítani a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, megelőzve a hiányállapotok vagy betegségek kialakulását. Vagy más példával élve, ha kamasz gyerekünk „gyúrni kezd”, mert izmosabb akar lenni, tudnunk kell, hogy az egészséges fejlődését támogató edzéstervet választott-e, és milyen, a testépítő felnőttek körében elterjedt, de gyerekek számára nem ajánlott szerektől tartsa távol magát.
Gyermekeink egészséges étkezéséről a leghatékonyabban az azt támogató otthoni környezet kialakításával és saját példamutató étkezési szokásainkkal tudunk gondoskodni. S mivel kamasz gyerekünk már majdnem felnőtt, az ezzel járó teendőkből nyugodt szívvel kiveheti a részét, feltéve, ha megmutatjuk neki, hogyan csinálja, és teret is engedünk rá.
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. október 8-ai számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.