Engedjünk-e a gyümölcsök csábításának? Az étkezési tanácsadó válaszol

Természetesen finom

Gyerekkoromban a jó idő eljöttét keresztapám csengetése jelentette, mikor meghozta a láda koloni epret. Az eper apró volt, sötétvörös és nagyon zamatos. A porcukorba mártott eperszemek ízét hamarosan ropogós cseresznyére és fanyar meggyre cseréltük. S meg sem állt a friss gyümölcsözön a késő őszi szőlőig. Pincébe pakolt almával és plafonig megrakott gyümölcskompótokkal húztuk ki a telet, míg keresztapám újra jött, s hozta a láda koloni eperrel a tavaszt. 

A gyerekeim már nem ebben a körforgásban látják a gyümölcsöket. Szőlő és eper egy időben van akcióban a boltok polcain. 

Az egész évben elérhető kínálat nem érhet fel azzal, amit egy szezonjában megérett, frissen szüretelt gyümölcsbe beleharapva azonnal érzünk. Ízes, zamatos, illatos, és nem utolsósorban ilyenkor a leginkább tápanyagdús. El kell ismerni, ügyes csábító a gyümölcs, feltéve, ha hagyjuk, hogy természetes környezetében érjen meg a feladatra. 

Tiszta vagy vegyszeres? Nem mindegy!

Édes csábítóink között van-e tiltott gyümölcs? Bár olyan, hogy egészségtelen gyümölcs, nem létezik, néhány dologra mégiscsak érdemes odafigyelni. Ilyenek például a vegyszerek és a szennyeződések. Eszünkbe is juthat az intelem: „Ne együnk mosatlan gyümölcsöt!” Vízzel ugyan a szennyeződések egy részét lemossuk, ha azonban a gyümölcsben lévő vegyszermaradványok miatt aggódunk, érdemes biogyümölcsöt választani helyi termelőtől. 

Az európai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök vegyszerszennyezettségét rendszeresen ellenőrzik az illetékes hatóságok.

Listát is készítenek a legszennyezettebbekről. A legutolsó EU-s elemzésben a dobogón a gyümölcsök közül az alma, a csemegeszőlő és az eper állt. Talán kevésbé lehangoló ezzel szembesülni, ha tudatosítjuk, hogy mindhárom gyümölcs megterem akár a mi kertünkben is, vagy ha erre nincs lehetőségünk, bőségesen válogathatunk a termelői piacokon a hazai eperből, almából és szőlőből. Igaz, csak akkor, amikor épp szezonjuk van.

Harapj bele a jóba!

És ha már tudjuk, mikor a legjobb a gyümölcs, nézzük, mihez is kezdjünk vele. Az almából vagy a narancsból például előszeretettel készítünk ivóleveket. Az otthon, frissen facsart narancslé valóban sokkal jobb választás, mint a bolti, cukrozott üdítőital. Még eggyel jobb, ha gyümölcslé helyett – a gyümölcsnek nem csak a levét, hanem minden részét tartalmazó – turmixot iszunk. Lassan, kortyonként ízlelgetve. 

Bármennyire is sokunk kedvencei a gyümölcslevek és a turmixok, jó, ha tudjuk, hogy 

a gyümölcsök kínálta egészségügyi előnyöket akkor fordítjuk a leginkább a javunkra, ha nem isszuk, hanem esszük a gyümölcsöket.

 A gyümölcsök húsa és héja értékes rostforrás – ezek pedig többek között bélrendszerünk egészségének első számú őrei. 

Mazsolázzunk a legjavából

A gyümölcsök között a legnagyobb tudományos figyelem a bogyós gyümölcsök felé irányul. Ezek például az eper, a málna, az áfonya, az egres, a meggy és a szeder. Egy tál bogyós gyümölcs kétszer annyi rostot tartalmaz, mint egy tál banán vagy alma. Átlagosan tízszer több bennük az antioxidáns hatású anyag, mint a többi gyümölcsben és zöldségben. Gazdagok C-vitaminban, folsavban és polifenolokban. Ez az impozáns beltartalom igazán lenyűgöző hatással van testünkre.

 Kutatások igazolják, hogy a bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomás veszélyét, segít fenntartani az egészséges testsúlyt, lassítja az agy öregedését, segíti a kognitív funkciók fejlődését, javítja a közérzetet és a koncentrációs képességet. 

Ki gondolta volna, hogy ilyen hatalmas erejük van ezeknek az aprócska gyümölcsszemeknek? 

Évmilliók óta szezonban

Az már kiderült, hogy érdemes kikezdeni a gyümölcsökkel, de vajon tartós összeköltözés vagy futó kaland lesz belőle? Úgy tűnik ez a kérdés már évekkel, egészen pontosan tizenhat millió évvel ezelőtt eldőlt. Őseink alkalmatlanná tették génjeinket és májunkat arra, hogy vödörszámra fogyasszuk a fruktózt (gyümölcscukrot) naponta, ugyanis akkor ez a lehetőség még fel sem merült, a gyümölcsök szezonálisan voltak csupán elérhetők. Ma ezzel szemben mindig elérhető, óriási gyümölcscukor-kínálatból válogathatunk.

Egyetlen generáció alatt a testünk nem képes átállni egy olyan táplálkozásra, amire évmilliókig nem volt alkalmas. 

Szerelem első harapásra? 

A gyümölcsökkel nem az a kérdés, hogy „szabad-e enni”, hanem az, hogy hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni belőlük – ízben, tápanyagban, egészségesen. A válasz pedig sokszor egészen egyszerű: együnk idényben, lehetőleg hazait, válasszuk a teljes gyümölcsöt a leve helyett, és ne féljünk felfedezni új fajtákat, új ízeket. 

A nyár remek alkalom a kísérletezésre – legyen a gyümölcsevés egy vidám, színes kaland, amit nemcsak érzékeink, de a testünk is hálásan fogad.