Túl sok hűhó semmiért – ez a leggyakoribb reakció a zöldségekre, amit étkezési tanácsadóként kapok. Sok a macera velük a konyhában, sokat kell rágni, felfújnak, és még éhesek is maradunk utána. Zöldséget enni tudni kell. A klienseimnél bevált módszer, hogy miután saját bőrükön tapasztalják a zöldségekben rejlő szupererőt, elsajátítanak pár konyhai trükköt és receptet, és utána már önként és boldogan csinálnak minden étkezésükkor helyet egy jó adag zöldségnek.
Életmentő szupererő
Alig több mint 100 éve, 1909-ben fedeztük fel az első vitamint, és a tudósok kutatásainak köszönhetően 32 év alatt feltártuk az összes máig ismertet. A vitaminok megismerésével be kellett látnunk, hogy amit addig az egészségről gondoltunk, nem igaz. Beteggé nemcsak fertőzés útján válhatunk, hanem valaminek a hiánya is okozhat komoly, akár halálos megbetegedést. Például a C-vitamin hiánya skorbutot, a K-vitamin hiánya vérzékenységet, a B9-vitamin (folsav) hiánya pedig vérszegénységet és depressziót. Mindhárom vitamin
elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben, különösen zöldségekben található meg jelentős mennyiségben, míg állati eredetű termékekben vagy nem fordul elő, vagy csak elenyésző mértékben van jelen.
Ugyanez igaz néhány ugyancsak létfontosságú ásványi anyagra is, mint a magnézium és kálium. Zöldségevéssel juthatunk hozzájuk elegendő mennyiségben.
Minél színesebb, annál jobb
Vitamin- és ásványianyag-tartalmuk is elég nyomós érv amellett, hogy naponta együnk zöldségeket. Sőt, kínálkozik az a kényelmes megoldás is, hogy táplálékkiegészítő készítményekkel vigyük be a vitaminokat, ásványi anyagokat. Csakhogy,
ami egy zöldségből a testünk számára hasznosítható, azt nem lehet pár szem tablettával lenyelni.
Évezredek óda ismerjük a növények, s azon belül a zöldségek gyógyító erejét, amit a modern tudomány az elmúlt évtizedekben kezdett el komolyabban kutatni és megérteni. A zöldségekben olyan vegyületeket fedeznek fel, amelyek bár nem adnak nekünk energiát, nem létfontosságúak, mégis gondoskodnak testünk egészséges működéséről – segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a rák és a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór, demencia) kockázatának csökkentésében. A fitonutrienseknek nevezett vegyületeket a növények azért termelik, hogy megvédjék magukat a kártevőktől, a betegségektől és a környezeti stressztől. Rengetegféle fitonutriens létezik, s mind más módos hasznos a számunkra.
Van egy egyszerű mód arra, hogy a lehető legtöbbféle fitonutrienshez jussunk: együnk szivárványt. A zöldségek színanyagai ugyanis fitonutriensek. A zöldségek top 20-as listája a bennük lévő fitonutriensek szerint van csoportosítva, így jól látható, hogy minél színesebben válogatunk a tányérunkra zöldségeket, annál többféle hasznos tápanyaghoz juthatunk.
Vastagbél és mikrobiom
A zöldségekből még az is hasznosul a testünkben, amit nem emésztünk meg: ezek a rostok. A vastagbél nyálkahártyájának sejtjei 70%-ban a rostokból nyert anyagokkal táplálkoznak. A beleinkben élő mikroorganizmusok (mikrobióta) szintén rostokkal táplálkoznak. A rostok növelik a tápanyagok felszívódását, lassítják az étkezés utáni vércukorszint emelkedést, csökkentik a felszívódó koleszterin mennyiségét, növelik a telítettségérzést és csökkentik az étvágyunkat.
A zöldség nem finom
Van itt még valaki, aki nem kér zöldséget? A gyerekek ösztönösen ellenállnak a zöld színű zöldségek csábításának. Ennek evolúciós okai vannak, az életben maradásunk múlt rajta. A több ezer zöld színű növénynek csupán kevesebb mint egy százaléka ehető, így undorérzettel védtük meg magunkat az esetleges mérgezések ellen.
Minél gyakrabban látja azt a gyerek, hogy a körülötte lévő felnőttek boldogan lakmároznak zöldségeket, annál inkább kap ő is kedvet hozzá.
A zöldségeket számtalanképpen el lehet készíteni, fűszerezni, hogy a szájízünknek megfelelő ételt varázsoljunk belőlük.
Jó a zöldség sülve-főve?
Együnk zöldséget nyersen és főve is, a nagyon magas és hosszan tartó hőkezelést azonban kerüljük. A C-vitamin hőre érzékeny, ezért például a kápia paprikából több C-vitaminhoz jutunk, ha nyersen esszük. A béta-karotin nevű fitonutriens, amiből a szervezetünk A-vitamint készít, hőkezelés hatására jobban elérhetővé válik, így a grillezett kápia paprikából több béta-karotint tudunk hasznosítani. Éppen ezért a paprikát jó nyersen és hőkezelve is enni, akárcsak például a sárgarépát, a paradicsomot és a spenótot is.
Ha pedig szeretnénk még tovább fokozni a zöldségekben lévő értékes anyagokat, akkor készítsünk fermentált zöldségeket.
Tájainkon a káposzta és az uborka fermentálása már hagyomány, a savanyú káposzta és a kovászos uborka sokunk kedvence. Fermentálásra a legtöbb zöldség alkalmas, sőt keverni is lehet őket. Koreai nemzeti étel a kimchi, amit négy különböző zöldségből – kínai kel, daikon retek, fokhagyma és újhagyma – fermentálnak. A fermentálás annyit tesz: a baktériumok előemésztik az ennivalót, és közben vitaminokat is termelnek. A fermentált zöldség ízletesebb, több benne a vitamin, és könnyebben emészthető.
Együnk minél többféle, lehetőség szerint szezonális és lokális zöldséget naponta többször. A top 20-as listában szereplő zöldségek megteremnek tájainkon, és amikor nem szezonálisak, fagyasztott, fermentált vagy befőtt formájában használjuk őket.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.