- Shutterstock-felvétel
Ételek–történetek
Tojás, sonka, torma, na meg a fonott kalács: a húsvéti asztal elengedhetetlen finomságai. A kalács formája, ízesítése, állaga rengeteg fajta lehet. Vidékenként, családonként is változik, hogy kinél milyen tészta kerül felszolgálásra. Sokan nem is készítik otthon komplikáltsága miatt. És bár üzletből is beszerezhető, de úgy kimaradunk a frissen sült kalács illatából, a még melegen elcsent foszlós szeletekből. Tehát, ha máskor nem is, húsvétkor tényleg érdemes nekiállni a kalácskészítésnek. Mi most kicsit a történetének jártunk utána!
Mit takar az, hogy kalács?
Kezdjük magával a szóval: a kalács szláv eredetű kifejezés, és annyit tesz, hogy kerek alakú édes tészta. A magyar nyelv értelmező szótára így határozza meg: „Finomlisztből tejjel olykor vajjal, cukorral, tojással, a kenyérhez hasonlóan készített (s rendsz. vastag fonatba font, majd tojásfehérjével megkent), tepsiben sütött tésztaféle.”
A századfordulóig azonban csak a nagyobb ünnepekre készült kalács (lakodalom, húsvét, karácsony stb.). A 19. század végéig szinte mindenben megegyezett a kenyérrel, ugyanúgy, ugyanolyan alapanyagokból készítették, csak formájában különbözött tőle, később „jobb minőségű süteményként” kezdték használni a kifejezést. Mára a kalácsot használjuk mindenféle péksütemény, akár krémes sütemény szinonimájaként is.
Húsvét és kalács
A húsvétnak már a nevében is benne van a táplálkozás. Ezen az ünnepen csupa olyan étel kerül az asztalra, melynek valamilyen másodlagos jelentése van, mesék, szimbólumok kapcsolódnak hozzá. Nincs ez másképp a kaláccsal sem. Története változatos, nem lehet pontosan tudni, miért épp a fonott verzió vált a húsvéti ünnepi asztal elengedhetetlen táplálékává. Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek újszerűbb formája. A valószínűbb azonban az, hogy a kalácsevés zsidó tradíciókra vezethető vissza. Jézus pászkát, azaz kovásztalan kenyeret fogyasztott az utolsó vacsorán (ami széder est volt). Tulajdonképpen az utolsó vacsorát idézzük meg a kaláccsal. Annak, hogy ilyenkor már nem sima kenyeret eszünk az az oka, hogy amikor régen a szigorú böjt alatt tilos volt még a tej és a tojás fogyasztása is, akkor a tilalom véget értével az emberek kihasználták a helyzetet, és ünnepibbé varázsolták ezekkel a hozzávalókkal a sima kenyerüket.
Katolikus vidékeken a mai napig szokás húsvétvasárnap elvinni megszenteltetni a kalácsot a sonkával és a tojással együtt. Ilyenkor kiskosárba helyezett ételekkel mennek misére az emberek.
A babona szerint annak a kalácsnak, amit megszenteltek, mágikus ereje van. Ezért a kalács megmaradt morzsáját a tyúkoknak szórták, hogy sok tojást tojjanak, a gabonaföldekre pedig kereszt alakban szórtak a morzsából, hogy bőséges legyen a termés, és elűzzék a kártevőket.
A hiedelem szerint az is fontos, hogy húsvétkor a kalács tökéletes legyen, tehát nem éghet meg és nyers sem maradhat a közepe, mert ha ilyen történik, az balszerencsét jelent. Van olyan történet is, mely szerint ilyenkor a kalácsot tűzbe vetették, hogy a halott rokonoknak, a túlvilágon levőknek is jusson a szentelt ételből.
Érdekes
Milyen a húsvéti kalács másoknál?
Az, hogy kalács készül húsvétra, a legtöbb keresztény országra igaz, de persze mindenhol egy kicsit mások ezek a kalácsok. Nézzünk meg néhányat!
• Olaszország
Pane di Pasqua – Ez egy sűrű, enyhén édeskés, tojásos kalács, amit sok ánizzsal ízesítenek. Persze, minden család másképp készíti. Van, ahol sok kicsi készül, van, ahol egy nagy, és az ízesítés is változó. Az viszont általában megegyezik, hogy a tésztát kerekre fonják, a közepére pedig egy festett főtt tojást tesznek.
• Görögország
Tsoureki – Nagyon hasonlít a mi húsvéti kalácsunkhoz, de itt a fonások közé, a kalács két végébe színes tojásokat rejtenek. És egy különleges fűszerrel, ún. mahlepivel ízesítik, ami jellegzetes gyümölcsös ízt kölcsönöz a kalácsnak.
• Anglia
Hot cross buns – A név onnan származik, hogy a kis buci alakú kalácsok tésztájába általában még a megsütésük előtt egy keresztet vágnak, vagy esetleg utólag fehér cukormázzal rajzolják rá. Élesztős tészta, amibe mazsolát, áfonyát is szórnak.
•Portugália
Folar de Páscoa – A portugálok nagyon sokféleképpen készítik ezt a péksüteményt. Portugália északi részén sósan, citrommal és ánizzsal vagy épp fahéjjal ízesítik, délen viszont inkább szegfűszeget, fahéjat, karamellt használnak hozzá. Díszítésként az olaszokhoz hasonlóan egy festett tojást rejtenek el benne.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/12. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.