Pro urbe díjat kapott az Iqus Polgári Társulás (KÉPEK és VIDEÓ)

A Pro urbe díjat péntek délután adták át ünnepélyes keretek között a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola koncerttermében. A Csémi Andrea által konferált átadón felléptek az iskola diákjai, beszédet mondott Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere, valamit a díjazott Iqus Polgári Társulás képviselője, Ábrahám Margit is. Az elismerésre Nagy Károly, Izsap városrész képviselője jelölte őket, ezt külön megköszönte, majd így szólt a jelenlevőköz a társulás vezetője:

„jó dolgokat csak jó emberek segítségével lehet tenni. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert legnehezebb és legkilátástalanabb helyzetekben is sokan álltak mellettünk”.

Nem tudják, hogy a kapott elismerést végül hová teszik ki, ugyanis nincs egy közös irodájuk, vagy egy termük Izsapon, amit teljesen a sajátjuknak mondhatnak. Főhadiszállásuk és rendezvényeik fő helyszíne az Izsapi Közösségi Központ. Nagyobb raktárhelyiséggel sajnos nem rendelkeznek, az eseményeikhez szükséges nagy méretű sátrakat, sörpadokat, különféle kellékeket, könyveket, okleveleket, elektronikai és hangtechnikai berendezéseket mind-mind az egyes tagok raktározzák pincéikben, vagy padlásaikon. Ha önkéntes munkájukat nehezítik is a körülmények, lelkesedésük töretlen, szorgalmas munkájukra évről-évre számíthatnak a helyiek.

„Ha visszatekintek a tizenkét évvel ezelőtti indulásra, sok minden eszembe jut. Főleg a kezdeti nehézségek, a tapasztalatlanság, nem volt sem épület, sem egy megfelelő hely, ahol rossz idő esetén is akár egy nagyobb rendezvényt szervezhettünk volna. Nyáron, jó idő esetén a sportpályán szórakoztunk, télen az önkéntes tűzoltók aprócska épületének egyetlen helyiségébe szorultunk be, de a legtöbb rendezvényünk az utcán zajlott”

– emlékszik vissza Ábrahám Margit, az Iqus Polgári Társulás jelenlegi elnöke.

„Nagyon nagy erőt adott az izsapi emberek hite, lelkesedése, akik napi szinten követték tevékenységünket és biztattak, hogy van értelme akkor is menni tovább, amikor nehézségekbe, akadályokba ütköztünk. A közös munka, az összefogás meghozta gyümölcsét”

– tette hozzá. Fő motivációjuk az volt, tegyenek valamit Izsapért és az izsapi lakosokért. Nem voltak emlékhelyeik, sem rendszeres helyi programjaik. Tevékenységüket eleinte saját zsebből finanszírozták, majd néhány évvel később a Bethlen Gábor Alapnál és a szlovákiai Kultminor, Kisebbségi Kulturális Alapnál pályáztak. Nagymegyer önkormányzata és más helyi önkéntesek, magánvállalkozók is nagylelkűen támogatják őket a kezdetektől fogva a mai napig. Remek az együttműködés a helyi Kézenfogva Nyugdíjas Szervezettel és az önkéntes tűzoltók szervezetével is, akikkel karöltve végzik a mindennapi feladatokat.

Az Iqus Polgári Társulás első alakuló ülése 2011. november 28.-án volt. Alapítói Bartalos Dezső, Csákány Rudolf, akkori alapító elnök, Boros Irén, Lubinsky Etela, Csanaky Erzsébet, Nagy Krisztina és Ábrahám Margit voltak. A társulást 2011. december 21-én regisztrálták. Elnöke Ábrahám Margit, alelnöke Nagy Krisztina és Tamási Márta, jelenlegi tagjai pedig Nagy Adrianna, Nagy Károly, ifj. Nagy Károly, Táncos Márk, Nagy Máté, Nagy Melinda, Nagy Ottó, Valentovics Zsuzsanna, Vörös Erika és Varga Tamás. Az ellenőr Bohus Attila. Először 2012-ben és azóta is minden évben megrendezik Izsap városrészben a jelmezes farsangi álarcosbált, megemlékeznek az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulójáról, a nemzetközi nőnapról és anyák napi ünnepségről, májusfát állítanak, tavaszi, húsvétváró, valamint őszi és karácsonyi kültéri díszítést készítenek a faluban, megemlékeznek az 1947-1949 közötti Csehországba való deportálásokról, ünneplik a nemzeti összetartozás napját, megrendezik a Pünkösdi folklórnapokat, az új kenyér ünnepét, megemlékeznek az elhunytakról halottak napján, karácsonyfát állítanak a falu főterén, adventi koszorút, betlehemi istállót készítenek és gyertyagyújtó kultúrprogramokkal ünneplik adventi vasárnapokat, Mikulás napot, év végén pedig karácsonyi gyermekműsorokat szerveznek a helyi családoknak.

Az elmúlt 12 évben több emlékhelyet állíttattak a faluban. A meghurcoltatás emlékére 2012-ben helyezték el a Deportáltak emléktábláját az izsapi református templom kertjében. 2013. március 15-én leplezték le a 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Tóth Iván izsapi lakos által készített kopjafát. Simon Gyula, helyi tanító tiszteletére 2014. április 12-én emléktáblát helyeztek el az izsapi alapiskola külső falán „Mert mertek magyarnak maradni!” címmel. Simon Gyula és felesége 1939-1945 között Izsap település tanítói voltak. 1945 után, a hontalanság éveiben kiálltak az izsapi magyarok jogaiért, tiltakoztak az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. A holokauszt 70. évfordulójára emléktáblát avattak az Izsapon élő Weisz család Auschwitzba elhurcolt tagjainak emlékére. 2014-ben Lélekharangot állíttattak temetőkertben. Ezzel emlékeznek meg az ott nyugvókról, a lélekharang szavát az élők és a hátramaradottak közötti összetartozás szimbólumának tekintik. A műemlék harangját Boráros József somorjai harangöntő mester, a talapzatot pedig Sidó Szilveszter búcsi fafaragó mester készítette. 2015-ben emlékművet emeltek az 1965-ös nagy dunai árvíz áldozatainak 50. évfordulója alkalmából a tűzoltószertár előtti téren. A sziklára elhelyezett kis csónakot Matlák László izsapi lakos készítette. 2017-ben Izsap község első írásos említésének 720. évfordulójáról egy díszes emlékkaput emeltek a helyi közösségi központ udvarán, melyet egy állandó kültéri panelkiállítással egészítettek ki. Az emlékkaput Nagy Attila izsapi lakos készítette, a képeket pedig Németh Dezső madi fafaragó művész alkotta meg. Még ebben évben, 2017-ben felújították az akkor éppen 50 éves, 1967. október 28-án műkőből emelt keresztfát, a Könnyek keresztjét, melyet eredetileg az első és második világháború izsapi áldozatai emlékére állítottak. A felújított emlékmű Bélai Ildikó marcelházai kőfaragómester munkája.

„A kopjafa után, bármilyen kezdeményezés, aminek nekifogtunk, mind-mind csallóközi jellegzetesség volt, különösen ügyeltünk erre” – hangsúlyozta Ábrahám Margit.

2012 óta szerveznek ruhagyűjtéseket, melyeket gyermekotthonoknak, különféle rászoruló intézményeknek ajánlanak fel. A Covid alatt is főleg a szociális tevékenységekre helyezték a hangsúlyt, ugyanis sok az idős lakos a faluban. Legalább három alkalommal osztottak szét egészségügyi csomagokat a faluban, melyekhez korábban ők maguk kutattak fel a támogatókat. Nagy kihívás számukra, hogy visszacsalogassák a közönséget a rendezvényeikre, melyeken korábban, még a koronavírus előtt általában 200 fő is részt vett. Az Iqus Polgári Társulás nagyon büszke a kirándulásaikra, az eddigi évek alatt jártak Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Erdélyben, valamint Horvátországban.

Egyetlen nagyobb kihívás számukra a fiatalabb generációk mozgósítása. Ugyan van arra is példa, hogy a szülőkhöz vagy nagyszülőkhöz, akik már tagokként végzik az önkéntes munkát, csatlakoznak gyermekeik vagy unokáik, de az már sajnos egyre ritkább, hogy valaki csak úgy ismeretlenül felajánlja a segítségét. Szeretnék, ha csatlakoznának hozzájuk olyanok, akiknek hasonlóan fontos otthonuk szépsége, hagyományőrző tevékenysége és kulturális élete. Folyamatosan várják azon helyiek jelentkezését, akik valamiféle módon szeretnének bekapcsolódni a település és a közösség életébe.