Oktatási törvény és a magyar iskolák jövője

Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség egyik legfontosabb feladata,hogy a magyar iskolaügy szolgálatában tevékenykedjék. Sikereiket, eredményeiket nagymértékben a szlovákiai magyarság képviselőivel és szervezeteivel létrehozott partnerkapcsolatoknak köszönhetik. A Felvidéki magyar oktatás kilátásai címmel szombaton rendezett kerekasztal beszélgetés résztvevői elsősorban azzal foglalkoztak, milyen veszélyeket rejt a magyar iskolák számára a közoktatási törvény módosítása. A Nemzetpolitikai Államtitkárság dolgozói, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség és a Rákóczi Szövetség egyaránt azon dolgozik, hogy feltérképezze a jelenlegi magyar oktatási szerkezetet és átfogó tanulmányt dolgozzon ki, majd egyfajta cselekvési tervet készítsen. A szlovákiai magyar civil szervezetek találkozóján Pék László az SZMPSZ elnöke beszámolt arról a tervezett tanulmányról, melyben részletes elemzéssel, konkrét számokkal, térképekkel ábrázolják a szlovákiai magyar iskolák helyzetét. A gyűgyi találkozó résztvevőinek az volt a célja, hogy az eddigi általános tapasztalatok alapján megbeszéljék, és lehetőség szerint összehangolják a további munkát, amihez még szorosabb együttműködésre lesz szükség. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"142264","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"261","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Pék László az SZMPSZ elnöke egy konkrét, általa kidolgozott tanulmányon és térképen mutatta be a Galántai járás magyar iskoláinak a helyzetét. Kiemelte az óvodák, a családok és a pedagógusok, valamint az iskola fenntartóinak a szerepét.  Rámutatott arra, hogy számos településen sikerült az iskolák fenntartójának európai uniós pénzből korszerűsíteni, vonzóvá tenni a kistérségben élő magyar családok számára a magyar iskolát. Néhány helyen iskolabusszal szállítják a gyerekeket, hogy megkönnyítsék a beutazást. Többször is elhangzott, hogy a közoktatási törvény módosításának egyik legjelentősebb következménye a kis létszámú alapiskolák megszűnését eredményezheti. Az alapiskolák alsó tagozatán csak két évfolyamot lehet összevonni. Egy ilyen osztályba legalább 12, legfeljebb 24 tanuló járhat. A törvénymódosítás bevezeti a minimális diáklétszámot. Az alapiskolák első osztályaiban legalább 11 tanulónak kell lennie, a 2–4. osztályban 13, a felső tagozaton 15, a középiskolákban 17 a minimális tanulói létszám. A kisebbségi tannyelvű iskolák esetében csökkenthető a megkövetelt létszám, ha a településen szlovák nyelvű iskola is működik.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"142265","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"248","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Veszélyeztetett régiókA Rákóczi Szövetség által végzett felméréséből kiderült, hogy Zoboralja, Léva környéke, a Nagykürtösi járás, valamint Losonc környékén veszélyben a magyar iskolák jövője. Tudják, mely településen milyen oktatási intézmények vannak, rendelkeznek azokkal az információkkal, melyik településről hova járnak a gyerekek iskolába.