A hulladék nyomában

A nagyfödémesi Meseország Óvoda a közelmúltban bővítette a célrendszerét a környezetvédelmi neveléssel. Ennek keretében a gyerekek rendszeresen foglalkoznak a hulladék újrahasznosításával, a környezettudatos életmóddal és a környezetvédelemmel. Ezeket a tudnivalókat, módszereket óvónőjük, Lelkes Zsuzsa Zsejke mutatja be nekik, aki az 5 ország 1 folyó (5IN1) elnevezésű Erasmus+ program szlovákiai partnercégének, a TrashOut-nak a képviselője. A program elsősorban a folyószennyezés megállításával és a környezetvédelemmel foglalkozik. Tagjai a Tisza országai, Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna és Szerbia. A program keretében nemrég létrehoztak egy Mini Műanyag Műhelyt az óvodában, a gyerekek készítettek már úgynevezett újrapapírt, vagyis a régi papírt felhasználva újat, de rendszeresen gyűjtik a szemetet is a faluban vagy a vízpartokon. Ezt a tevékenységet szerették volna kiegészíteni azzal, hogy ellátogattak Jókára az Ekodvor hulladék-feldolgozóba, hogy megnézhessék, mi lesz a szeméttel, hogyan lesz belőle újra használható alapanyag vagy hasznos melléktermék.

A nagycsoportos óvodásokat és kísérőiket Kovács József, az Ekodvor vezetője fogadta. Elsőként a beérkezett szemét osztályozását nézték meg a gyerekek, majd a különféle hulladéktípusok feldolgozását, például a zöldhulladék darálását, amelyből komposzt készül, a betontörmelék, a bútorok felaprítását, vagy az építkezési törmelékkel kevert föld megtisztítását.

A jókai hulladék-feldolgozóban a Galántai, a Szenci és a Dunaszerdahelyi járás településeiről származó hulladékot dolgozzák fel. Kovács József az Új Szónak elmondta, többféle szemetet osztályoznak és dolgoznak fel.

„Az első szekcióban a kommunális hulladékot osztályozzuk. Kiválogatjuk belőle a műanyagot, a fémet, a fát, a papírt és olyan gyárakba továbbítjuk, amelyek ezeket fel tudják dolgozni és újrahasznosítják. A második szekcióban az építkezési hulladék feldolgozása történik. Ide érkezik a tégla, a beton és az építkezési területekről származó szennyezett föld. A téglát apróra morzsoljuk és sportpályák készítésére lehet felhasználni a zúzalékot, a betont feltörve az építő vállalatok például a járdák, házak alapjait készítik a törmelékből. A szennyezett földet megtisztítjuk a törmeléktől, összekeverjük a komposzttal és virágföld készül belőle, illetve kertészek vásárolják fel ágyások készítéséhez. A harmadik szekcióba a biológiailag lebomló hulladék kerül, vagyis a faágak, a kerti hulladék. Többnyire kertészettel foglalkozó cégektől, illetve a településekről érkezik ez a fajta szemét, amelyet ledarálunk, fél évig érlelünk, közben forgatjuk, állandó, 70 fokos hőmérsékleten tartjuk és locsoljuk, hogy a bomlás megtörténjen. Fél év után lehet a komposztot felhasználni”

– magyarázta a cégvezető. A feldolgozott hulladékot nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is felvásárolják. A két évvel ezelőtt alapított Ekodvor 50 ezer tonna hulladék feldolgozására kapott engedélyt, de egyelőre ennél kevesebbet tud feldolgozni. A zöldhulladékból 5 ezer, az építkezési hulladékból 10 ezer tonnát képesek évente feldolgozni, mert a 10 alkalmazottat foglalkoztató cégnek ennyire van kapacitása. Kovács József azért alapította, mert fontosnak tartotta az újrahasznosítást és szeretné, ha ebben tudnának fejlődni.

„Jelenleg a hulladéknak a 75 százalékát tudjuk újrahasznosítani, a többit osztályozzuk és továbbküldjük olyan helyekre, ahol fel tudják dolgozni. A maradék 25 százaléknyi hulladékot, amit már nem lehet tovább osztályozni, elégetik és hő- vagy villamos energiát nyernek belőle, tehát valamilyen szinten azt is felhasználják”

– egészítette ki Kovács József. A közeljövőben szeretne a polisztirol feldolgozására több figyelmet fordítani, valamint a papírból és fából kevert tüzelőanyag gyártását is szeretnék elindítani.