140 éve született Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy szerzője

Bankó Ibolya, a helyi kulturális élet egyik mozgatórugója már több helyi esemény és aktualitással kapcsolatban mesélt szerkesztőségünknek. Legutóbb azokról a csemadokos nyári néprajzi gyűjtésekről mondott néhány érdekességet, melyek során egyszer Szanyi Mária néprajzkutatóval hozta össze a sors. „Igaz, ő is jánoki, de elkerült a faluból, Budapesten keresztül Rozsnyóra, majd Galántára. Ő hívta fel a figyelmem akkoriban arra, hogy Sziklay Szeréna Jánok szülötte. Ez az információ szöget ütött a fejembe, örömmel töltött el, hogy falunk kulturális életét illetően van mibe kapaszkodnunk. A lakosság emlékezett a Sziklay családra, de talán senki nem ismerte Szeréna munkásságátˮ – mesélte Bankó Ibolya.

Emléket állítottak

Amikor a magyar kormány meghirdette a nemzeti összetartozás napját, a falusiak úgy érezték, elérkezett az idő arra, hogy az alkalmat a Szerénára való megemlékezéssel kapcsolják össze. Először 2013-ban a templomkertben lévő sírkövet tették rendbe. „Itt nyugszik Szeréna két testvére, egy lány és egy fiú, de később ide helyezték örök nyugalomra édesapját (1929) és édesanyját (1939) is. Szeréna (1923) a budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. A sírkövek felújításának átadásakor elfogadta meghívásunkat Szinyei András, Hatvan város alpolgármestere, Szeréna egyik unokája. A vele való találkozás indított el egy magasztos folyamatot. Kezdeményezésére emlékoszlopot állítottunk nagymamája, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna emlékére, s egyúttal felújítottuk a Sziklay család sírkertjét is. A következő évben, az átadáskor több mint harminc leszármazottja látogatott el Jánokra. Felemelő érzés volt hallgatni az ükunoka kürtjátékát.

Az ünnepséget megtisztelték a környék éneklőcsoportjai és közösen a jánoki Napsugár éneklőcsoporttal elénekelték a hitvallást. Majdnem 100 ember szájából zengett Szeréna verse, és több mint 300 ember volt jelen. Azóta minden évben, június 4-én megemlékezünk Szerénáról és a Sziklay családrólˮ – mesélte Bankó Ibolya, aki a település lakosaként úgy érzi, ettől nemesebb feladatra nem is vágyhat az ember. „Az egész világ magyarsága ismeri fohászát. Kötelességünk eljuttatni a lakosság köztudatába, hogy itt élt közöttünkˮ– tette hozzá a büszke lokálpatrióta. 

Jövőbeni tervek

A Szeréna-kultusz ápolása óta különféle csoportok, kerékpártúrások látogatnak el a helyszínre, a helyiek pedig nagyon büszkék rá, hogy ezt a helyet ilyen sokan választják a megemlékezések helyszínéül. „Szeréna a miénk. Viharos, történelmi események átélője, elszenvedője volt ő és családja, ugyanúgy, mint sok más család közülünk. Ezek tények. Tudnunk kell ezekről nekünk, unokáinknak. Míg magyar lesz a földön, fohászát ismerni, szavalni fogják mindenütt a nagyvilágban, így hát nekünk is kötelességünk tudomásul venni az eseményeket, ragaszkodnunk kell kicsi falunkból elszármazott elődeink nevének ápolásához. Becsülni kell, büszkének kell lenni magyarságunkra. Meg kell tanítanunk Szeréna versei által gyermekeinket, hogy vállalják hovatartozásukat. Jelenleg a járvány miatt sajnos meg van kötve a kezünk, de a háttérben dolgozunk. Tervezzük, hogy a fiatalabb korosztállyal megismertetjük a verseit. A Bódva völgyében sok az éneklőcsoport. Három csoport még nem tudja énekelni a Hiszekegyet, velük kellene begyakorolni. Jelentkeztek kedves emberek, akik Szeréna-szoborral ajándékoznák meg a falunkat. Szeretnénk olyan Szeréna kulturális napot szervezni ahol összekötnénk azokat a helyszíneket, ahol megfordult. Rozsnyón töltötte iskolás éveit és itt található nagyszülei sírhelye, Almáson volt az esküvője. Szorosabbra fűzni a kapcsolatot Hatvan városával és Szinyei András alpolgármesterrel, Szeréna unokájával az együttműködést. Megvalósítani azt a projektet, melynek keretében Szeréna-emlékszobát alakítanánk ki, de ezek a Covid-19-járvány miatt még váratnak magukraˮ – zárta Bankó Ibolya.