Prikler Mátyás. Saját nyelvén a hatalomról

Vasárnap

A pozsonyi Prikler Mátyás rendező már Köszönöm, jól! című vizsgafilmjével nagy feltűnést keltett, és eljutott vele Cannes-ba. Később nagyjátékfilmet csinált belőle, amelyet 2013-ban mutattak be. Az utóbbi években főleg producerként tevékenykedett, több nemzetközi koprodukció születésénél bábáskodott. Április 20-án kerül a hazai mozikba második filmje, a Hatalom (Moc).

Nem tartod túl hosszúnak a két film között eltelt tíz évet?

Ez a tíz év valójában nyolc, mert az én teóriám szerint a Covid-évek nem számítanak.

Hogyan érintette a világjárvány a forgatást?

A nagyját 2019-ben és 2020 telén vettük fel, de a sok komplikáció mellett szerencsénk is volt. Mert amikor februárban a hegyekben elbúcsúzott a stáb, és mindenki hazament Pozsonyba, Budapestre, Prágába, még csak elvétve lehetett olvasni valami Kínában megjelent vírusról. Amikor egy filmrendező befejez egy nagyjátékfilmet, két-három hétig csak alszik, szóval a lockdown első időszaka még jól is jött. Ezután a pár napos utóforgatásokat próbáltuk megszervezni, ami viszont csak háromszori nekifutásra sikerült. Gyakorlatilag már tavaly be lehetett volna mutatni, de mivel ősszel sok szlovák film került a mozikba, a forgalmazóval úgy döntöttünk, nem veszünk részt ebben a „kannibálpartiban”, inkább megvárjuk vele a tavaszt. Közben érkezett a jó hír, hogy Rotterdamban lehet a nemzetközi premier, február 1-jén.

Az előző filmedet is a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon mutathattad be. Ez Európa egyik legjelentősebb filmes eseménye, főleg első- és másodfilmes alkotók munkáit válogatják be a programba…

Én azt szeretem benne, hogy nagyon filmközpontú fesztivál, csillogás, vörös szőnyeg nélkül, ahová az utcáról is bemehetnek a nézők.

Az utcáról érkező holland nézők nyilván észre sem vették, hogy ez a film kétnyelvű, sőt három: magyarul, szlovákul és csehül is beszélnek benne. Számodra ez mennyire volt fontos?

Ezt a Köszönöm, jól! után is sokan kérdezték. Ma már nem számítok csodabogárnak ebből a szempontból, több szlovák rendezőnél is beszélnek magyarul. Itt van például Rasťo Boroš tavalyi filmje, a Fehér lovon fekete, amely Rimaszombatban és Losoncon játszódik. Ő Gömörben nőtt fel, én pedig Pozsonyban, úgyhogy nekünk ez a normális. Egyszer valaki megkérdezte, hogy volt-e olyan nap az életemben, amikor nem használtam mindkét nyelvet. Szerintem nem volt. Szóval nálam ez korántsem valamiféle művészi koncepció. Egyébként érdekes, hogy a magyar nézőket valahogy jobban érdekli ez a kétnyelvűségkérdés, mint a szlovákokat.

Hajdu Szabolcs magyar rendező és színész, akivel régi szakmai kapcsolatot ápolsz, bizonyos helyzetekben magyarul beszél, máskor szlovákul. Hogyan sikerült rávenned, hogy megtanuljon ennyi szöveget egy számára ismeretlen nyelven?

Ez a szereplő gyakorlatilag olyan, mint egy rendező. Castingolja a gyilkost, elmegy a helyszínre, forgatókönyvet ír, vagyis rendezői munkát végez. Sokat gondolkodtam, ki játszhatná el. Szabolcsnak a rendezőség csak az egyik énje, emellett kiváló színész is, az Ernelláék Farkaséknál című filmért megkapta a legjobb férfi színész díját Karlovy Varyban. Szinkronizálhatta volna valaki a szlovák jeleneteit, de akkor más lett volna a hangja. Vagy leszinkronizálhatta volna az egészet egy itteni magyar színész, de akik eszembe jutottak, azok már benne voltak a filmben. Szabolcsról tudni kell, hogy egyrészt hat nyelven képes megértetni magát, másrészt nagyon muzikális, gyerekkorában volt egy zongorista karrierje is. Ráadásul rendkívül teherbíró, és hatalmas bevetéssel dolgozik. Archleb Levicky Dániel újságíró barátom sokat segített nekünk, ő volt a „nyelvi coach”, felmondta a szlovák dialógusokat, amelyeket aztán fonetikusan leírt. Fontos volt, hogy ne egy színész tanítsa Szabolcsot, mert esetleg előjátszott volna neki.

A Hatalom műfaji megjelölése politikai thriller, de ne várjon senki gyors vágásokat, pörgős jeleneteket, mert ez egy lassan hömpölygő ballada a hatalom működéséről. Honnan az ötlet, és hogyan készült a forgatókönyv?

Talán Jancsó Miklós mondta egyszer, hogy évezredek óta az összes művészt a hatalom témája foglalkoztatja, azt járják körbe újra és újra, más-más szemszögből nézve. Már évekkel ezelőtt mondtam Marek Leščáknak, akivel együtt írtuk a forgatókönyvet, hogy a hatalomról szeretnék egy filmet. Még nem volt meg a történet, csak a téma volt biztos. Az az alaphelyzet, hogy egy politikusoknak szervezett vadászaton tévedésből lelőnek egy hajtót, egy fiatal fiút. Megérkezik a főszereplő, egy belügyi alkalmazott, akit Hajdu Szabolcs alakít. Az ő feladata elsimítani az ügyet. De nem egy konkrét esetet akartam szétszedni, mert akkor a dokumentarista stílust választom. A hatalom természete érdekelt, és azt a kérdést is feltettem: lehet-e egy kis disznóságot csinálni annak érdekében, hogy megelőzzünk egy nagyobb disznóságot. Mert aki itt hibázik, az alapvetően egy tisztességes ember.

A teljes interjú elérhető az ujszo.com-on videó és podcast formájában.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?