"Oly korban éltem én e földön..."

Radnóti Miklós

Ami a tankönyvekből kimaradt: fejezetek Radnóti Miklós életéből.

Magyar költőnek vallotta magát, de zsidó származása miatt folyamatosan megalázták: kopaszra nyírták, kifosztották, megpofozták, végül agyonlőtték.

A vád: vallásgyalázás

Radnóti 22 éves, amikor az Újmódi pásztorok éneke című kötete megjelenik. A hatóságok nem rajonganak érte. „A kötet valami egészen zavaros és értelmetlen verseket tartalmaz” – írja a Szegedi Napló, a bíróság pedig „szemérem elleni vétség” és „vallás elleni kihágás” miatt vádat emel a fiatal költő ellen. Az akkor még egyetemista Radnótit rádión körözik, a szegedi rendőrség bűnügyi osztálya pedig a hajnali órákban házkutatást tart nála, és lefoglalják a kötet példányait.

„Huszonkét éves vagyok. Így

nézhetett ki ősszel Krisztus is

ennyi idősen; még nem volt

szakálla, szőke volt és lányok

álmodtak vele éjjelenként.”

Így hangzik például az Arckép című vers, amely a vádirat szerint a római katolikus vallást gyalázza. A törvényszék nyolcnapi fogházra ítéli Radnótit, a másodfokú tárgyaláson az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztik. A „progresszív költőt” végül az egyetemről sem zárják ki, bár Horger Antal nyelvész – aki korábban József Attilát is „eltanácsolta” a Tiszta szívvel című verse miatt – mindent megtesz ennek érdekében.

Radnóti Miklós

Magyar költő vagyok

Radnóti 1935-ben veszi feleségül Gyarmati Fannit. Kamaszkoruk óta ismerik egymást. Fanni nemcsak első olvasója, hanem első kritikusa is.

Az irodalmi emlékezet a hűség mintaképeinek tartja őket, de kapcsolatuk idill helyett inkább „szenvedések árán kiküzdött harmónia”.

1941 nyarán Radnóti szerelmi viszonyba bonyolódik Beck Judit festőművésszel („felnőtt dolgokba keveredtünk”), hozzá írja a Harmadik eclogát. Radnóti rövid levelét, amelyben randevúra hívja Juditot, 2009-ben 1,2 millió forintért árverezte el a Központi Antikvárium. (Beck Judit később Major Tamás felesége lett.)

Gyarmati Fanni a naplójában számol be abortuszairól. Ferencz Győző irodalomtörténész szerint Radnótiék azért nem vállalnak gyermeket, mert úgy ítélik meg, sem anyagi helyzetük, sem lakáskörülményeik, sem az ország politikai légköre ezt nem teszi lehetővé – és nem akarják, hogy gyermekük már születése pillanatában üldözött legyen.

Radnóti Miklós

Radnóti 1936-ban megjelenő verseskötetének címe: „Járkálj csak, halálraítélt!” Zsidó származása miatt feleségével együtt a jogfosztott kisebbséghez tartozik, pedig nem vallják magukat zsidónak. Radnóti nem is ad írást zsidó kiadványokba, antológiákba.

„Nem érzem zsidónak magam – írja a Komlós Aladárnak címzett levelében. – A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok. S nem érdekel, hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek. […] Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét.”

A hivatalos sajtó akkor már naponta uszít a zsidókkal és a Nyugat-barátokkal szemben. Radnóti például hiába diplomázik summa cum laude magyar és francia szakon, származása miatt nem taníthat. A második világháború kitörésének napján, 1939. szeptember 1-jén ezt írja naplójába: „A fürdőszobában Hitler hangja harsog, míg öltözöm. A szomszéd rádiózik. A németek megkezdték a »hadműveleteket«. Krakkót, Varsót, Kattowitzot bombázták. Egész nap fekszem a heverőn, a gyomrom émelyeg. Megfeküdte gyomromat a világ.”

S amikor barátai túlzónak érzik aggodalmait, azt feleli, nincs elég képzelőerejük a jövő borzalmaira.

Állati lét

„Olyan gyalázatos mindenki, akinek tiszta fejet és szemet adott az Ég, és akkor nem az igaz ügy mellé áll, hanem lapul, óvatosan helyezkedik. Mit félt?” – kérdezi naplójában Gyarmati Fanni. „Parasztok és félparasztok ténferegnek mindenfelé nyilas jelvénnyel vagy Hitler-bajusszal. Ostoba, kaján, rosszindulatú tekintetek.”

Radnóti 1940-ben kapja meg első behívóját. A „megbízhatatlannak” tartott férfiaknak munkaszolgálatra kell jelentkezniük: katonai egységekbe szervezik őket a magyar hadsereg tisztjeinek parancsnoksága alatt, de fegyver helyett csak szerszámokat kapnak, vagonokat rakodnak, szögesdrótot bontanak.

Radnóti első munkaszolgálata négy hónapig, a második majdnem egy évig tart. „Állati lét” – írja. Könyveit elveszik, hátizsákját kifosztják (cigarettáit, szappanját, szardíniakonzervét ellopják), s amikor savanyúcukrot találnak nála, fogdába zárják. Foga fáj, állandó hőemelkedése van, fájdalomcsillapítókat szed – és így lapátol szenet.

„Este tízkor, koromsötétben megyünk munkára, reggel hatkor tesszük le a lapátot. Cigarettát szívni sem volt időnk. Hat csillét raktunk – öten. Hajnali négykor zuhogni kezd, folyik a szenes lé rajtunk.” Testsúlya 56 kg, ruhástól. „Az ember akkor fáradt igazán, ha már a haláltól félni is fáradt.”

A magyar irodalmat ekkor, 1941 őszén Nyirő József képviseli a németországi könyvhéten. Radnóti az újságban olvassa Nyirő harcias nyilatkozatát: „A vér megtisztítja egész Európát. Éljen Adolf Hitler!” Nem véletlen, teszi hozzá, hogy nincs otthon egyetlen Nyirő-kötete sem.

Radnóti könyvtárosi állásra pályázik, de nem kapja meg.

Radnóti Miklós

Koszos zsidó, megtanítunk!

„Múlt kedden borzalmas dolog történt velem, nincs idegem megírni. (…) Túléltem ezt is” – írja levelében Ortutay Gyulának. Hogy mi történt 1943. március 16-án, az Gyarmati Fanni naplójából rekonstruálható: Radnóti egy villamosmegállóban olvas, amikor egy katona hátba vágja őt, hogy miért nem szalutált. Radnóti mentegetőzne, hogy olvasott, azért nem láthatta, de a baka már cipeli is magával a szemközti laktanyába, ahol a zászlós, a hadnagy és a hadapród őrmester fogadja: „Na, koszos zsidó, megtanítunk!”

Mindent elkoboznak tőle, még a cipőfűzőjét és a nadrágtartóját is, majd egy borbély kopaszra nyírja („a tetves zsidót!”). A műveletet guggolva kell tűrnie, aztán vele söpörtetik és takaríttatják el a levágott hajat, sőt még 60 fillért is kell fizetnie a borbélynak.

Radnóti Miklós magyar költőt, miután kopaszra nyírták, kivezénylik a laktanya udvarára, ahol hátulról fejbe verik, és közel egy órán át megalázó gyakorlatokat végeztetnek vele: parancsra kell bukfenceznie és hason csúsznia a piszkos földön. Amikor nem bírja tovább, megrugdossák.

Mielőtt elengednék, megfenyegetik, hogy eszébe ne jusson jelenteni az esetet, mindez csak „tisztelgési gyakorlat volt”. „Ez a kaszárnyaszellem – jegyzi meg Gyarmati Fanni –, előre megszervezett vadászat kínzandó alanyokra.”

Pedig akkor még nem volt háború Budapesten, a korabeli lapok idilli hátország képét festik elénk, mozipremierekkel és színházi bemutatókkal, az MTI a német tengeralattjárókat dicséri, Honthy Hanna operettprimadonna csodakrémet népszerűsít („száraz bőrre”), az NB1-ben meccseket játszanak (Ferencváros–Elektromos 3–0, 12 ezer néző előtt) – szadista katonák pedig civileket aláznak meg.

Tehetik, mert a járókelők többsége ilyenkor elfordítja a tekintetét. „Milyen közönyös az utca, milyen magától értetődően veszik, hogy pár százezer ember él állandó halálverítékben – írja Gyarmati Fanni. – Vicsorgó falka ez az egész társadalmunk, amiben élünk.”

Radnóti Miklós

Ölnek, ha ölni kell

1944-ben a cenzúra már nem engedi megjelenni Radnóti Nem tudhatom című versét („Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent, / nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország”).

Amikor a német hadsereg megszállja Magyarországot, Radnóti teljes apátiába zuhan, naphosszat csak fekszik, bámul maga elé. A belügyi államtitkár, a nyíltan antiszemita Baky László a kinevezése után azt nyilatkozza: „Feladatom a baloldali és zsidó bajkeverők végleges és teljes likvidálása.”

A Radnóti-házaspárt egy évvel korábban Sík Sándor piarista pap-költő kereszteli meg a Szent István Bazilikában, de a törvény értelmében így is zsidónak minősülnek, és kötelező sárga csillagot viselniük.

Gyarmati Fanni szerint minden becsületesen gondolkozó kereszténynek ki kellene tűznie magára a sárga csillagot, szolidaritásból. Barátaik letorkolják, hogy ezt egy ilyen társadalomtól nem lehet elvárni. „Este komoly hányingerrel küszködve varrom fel kabátjainkra a csillagot.”

Mindketten jól beszélnek franciául, de a külföldre távozás nem opció. „Menekülni? Hogyan és hová? A pályaudvarokat lezárták, az utcákon igazoltatnak.”

Radnóti szemtanúja annak, ahogy egy jól öltözött nő megragad egy férfit az utcán, és azt kiabálja, hívjanak rendőrt, mert a férfi zsidó, és nem visel csillagot. A jelenet láttán hazasiet, és órákon át remeg. Innentől kezdve ritkán hagyja el egyszobás lakásukat. „Mik rettenetesen fél az utcán, semmi színészi képessége nincs, hogy emelt fővel, vidáman, természetesen diskuráljon, csak tekinget jobbra-balra félve.”

„Fiúk guggolnak és parázslanak,

az ajkukon ügyetlen szép szavak,

duzzasztja testük sok kicsiny siker

s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

 

Lehetnének talán még emberek,

hisz megvan bennük is, csak szendereg

az emberséghez méltó értelem.

Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.”

– írja Majális című versében. Addigra már életbe lép a minisztériumi rendelet „a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők műveitől való megóvása tárgyában”, és közlik 118 betiltott szerző nevét – Füst Milán, Szép Ernő, Molnár Ferenc mellett Radnóti Miklósét is.

Radnóti Miklós

Erőltetett menet

Ekkor kapja meg harmadik behívóját. Kétoldali sérve ellenére munkaszolgálatra alkalmasnak találják. A közép-szerbiai Borba kerül kényszermunkára (sok felvidéki és kárpátaljai fogollyal együtt), ahol vasútépítésen dolgozik. A láger főparancsnoka a kegyetlenkedésre hajlamos Marányi Ede alezredes. A foglyokat a keretlegények sem veszik emberszámba, a legkisebb vétségért joguk van az illetőt megbotozni vagy kikötni, szökési kísérletért pedig főbelövés jár.

Zseblámpát nem tarthatnak maguknál, ezért Radnóti „sort sor alá tapogatva” írja verseit, „vaksin araszolgatván a papíron.” Amikor felolvassa őket a barakkban, belép egy katona. „Miért kell egy zsidó munkaszolgálatosnak verseket írni?” Radnóti válasza: „Főtörzsőrmester úrnak alázatosan jelentem, magyar költő vagyok.” Két hatalmas pofont kap.

1944 őszén erőltetett menetben indítják őket Magyarország felé. Több száz kilométert kell megtenniük gyalog. Napi egyszer kapnak enni, pocsolyákból isznak. A bori munkaszolgálatosok a honvédelmi minisztérium utasítása alapján Hegyeshalomnál „kerülnek átadásra” a német hatóságok részére, lehetőleg munkaképes állapotban.

A legyengült, elcsigázott Radnóti Miklós ezt már nem éri meg: 1944. november 9-én Győr mellett, Abda község határában nyilas pribékek tarkólövéssel meggyilkolják, holttestét tömegsírba vetik.

Radnóti Miklós

„Miklóst megölték”

Gyarmati Fanni túléli a háborút, Brandstätter Mária névre kiállított igazolvánnyal rejtőzik Slachta Margit rendházában. „Mélyen az arcunkba húzott kendős fejjel settengünk az utcán, kikerülve minden ruszki tekintetet.” Budapest ostroma alatt „a borzalmak borzalmát” szenvedi el: egy orosz katona „kemény ökölcsapásokkal” megveri és megerőszakolja. Ő közben rózsafüzért szorongat, és abban reménykedik, hogy szenvedésével talán megváltja férjét. A nemi erőszak következménye: nem kívánt terhesség, abortusz.

A háborúnak vége, de Radnótiról semmi hír. „Egyre gyakrabban úgy érzem, hogy rablók és gyilkosok közt élek szoros közelségben, villamoson és utcán hozzájuk súrlódom, és menekülni kellene közülük, hiszen álcázott fenevad, hiéna valamennyi.”

Hogy férje halott, azt csak másfél évvel később, 1946 nyarán tudja meg az Új Élet című lap felhívásából: „Jelentkezzenek az Abdán meggyilkolt munkaszolgálatosok hozzátartozói” – s közlik az áldozatok névsorát.

Radnótit okmányai és fogazata alapján azonosítják. Az utolsó verseit tartalmazó, vérfoltos és földdel szennyezett jegyzetfüzete (az ún. bori notesz) a kihantolás során kerül elő nadrágja hátsó zsebéből, Fanni fényképeivel együtt.

„Miklóst megölték, és most is folyton megölik, mert mit érnek a reklámozó ismertetések és nekrológok, mikor a temetésén Illés Endrén kívül más nem volt a nyugatosok közül – írja naplójába Gyarmati Fanni 1946 szeptemberében. – Nekik most sem kell Miklós, kitaszították. Idegen. Begubózom a szenvedésbe. Alkonyatig cigarettázom, mélyen, felnőttesen az ablakban, és csorog a könnyem.”

Radnóti Miklós

Epilógus

Radnóti Miklós posztumusz verseskötete, a Tajtékos ég 1946-ban jelenik meg. Márai Sándor is említi naplójában: „Radnóti Miklós versei. Van a lényében valami angyali. Halálig énekelt, aztán eltűnt a ködben. […] Nem tudom könnyek nélkül olvasni ezt a remegő, nemes, nagy és fájdalmas költészetet. A Nyugat utáni nemzedék egyetlen nagy költője volt.”

Radnóti Miklós féltestvére, a nála öt évvel fiatalabb Erdélyi Ágnes – akinek verseskötete és regénye is megjelent – haláltáborba került, és Auschwitzban hunyt el, 30 évesen.

Baky László belügyi államtitkárt háborús bűnösként kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

A bori láger szadista tisztje, Marányi Ede alezredes a háború után külföldre menekült, tetteiért soha nem vonták felelősségre, Fehér Antal néven gondtalanul élhetett Nyugat-Németországban, ott is hunyt el 1985-ben.

Gyarmati Fanni hetven évvel élte túl Radnótit. Nem ment férjhez újra, haláláig ugyanabban a közös kis lakásban élt. Kerülte a nyilvánosságot, interjúkat nem adott, nem nyilatkozott, irodalmi rendezvényekre nem járt. 2014 februárjában hunyt el, 102 évesen. Nyáry Krisztiántól tudjuk, hogy a lakás ajtaján végig a régi névtábla állt, amit még közösen szögeztek föl: „Dr. Radnóti Miklós”.

Érdekes

Radnóti Miklós: Töredék (részlet)

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, –

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, –

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Ez a cikk a nyomtatott Vasárnap 2022/13. számában jelent meg.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?