Fotó: Shutterstock
Az élet úgy hozta, hogy a szűkebb családban két kisgyerek is van, és én egyre gyakrabban kapom rajta magamat, hogy azon gondolkodom: vajon milyen életük lesz húsz év múlva? Milyen felnőttkor vár rájuk, miféle kihívásokkal kell majd megküzdeniük felnőttként?
Amíg felcseperedik ez a két kisgyerek, az a húsz év nem olyan sok, de az előrejelzések már ilyen távlatban is vészjóslóak. Ilyenkor eszembe jutnak Greta Thunbergnak, a svéd klímaaktivistának a világ vezetőihez címzett megrázó szavai: ELVETTÉTEK A JÖVŐNKET!
Bizony, ideje lenne tudatosítanunk – ha ugyan már nem késő –, hogy minden cselekedetünkért a gyerekeinknek kell majd a kamatoskamatot megfizetni. Hogy a legértékesebb örökség, amit utódainkra hagyhatunk, nem az anyagi javak, hanem egy élhetőbb bolygó.
Sivatag a Csallóközben
Még tavaly nyáron írtam egy novellát, aminek a Csallóköz-sivatag címet adtam. Arról szól, hogy húsz év múlva a Csallóköz a nagy Kárpát-medencei sivatag része lesz. Az emberek buboréknak nevezett megavárosokban fognak élni, ahol mesterségesen fogják fenntartani az optimális időjárást.
Bevallom, akkor úgy gondoltam, hogy túlzás volt, amit leírtam, de azóta megnéztem Ürge-Vorsatz Diána klímakutató interneten fellelhető előadásait, és arra a szomorú következtetésre kellett jutnom, hogy egyáltalán nem túloztam. A Kárpát-medence ugyanis – amely hegyláncokkal van elzárva a kontinens többi részétől – a klímaváltozás szempontjából az egyik legérzékenyebb terület. Hogy mást ne mondjak, az elsivatagosodásnak itt a legnagyobb a veszélye. Fő kiváltója pedig, hogy kizsigereljük a termőtalajt, ami már a kimerülés határán van. Elég, ha pár hónapig nem esik az eső, és öntözés nélkül félsivatagos körülmények alakulnak ki, majd az aszályos időszakoknak özönvízszerű viharok vetnek véget, amikor fél óra alatt több hónapnyi eső zúdul le, gyakran jéggel kísérve, óriási károkat okozva. Az időjárás amúgy is mintha csak a szélsőségeket ismerné. Az idei télen is egyik nap még melegrekordok dőlnek meg, a másik nap viszont már mínusz fokokban didergünk. Mondanom sem kell, hogy ez még az egészséges szervezetet is megviseli, nemhogy a beteget.
Érdekes
Hőrekordok
A mérések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb Európát és az egész bolygót tekintve is, ezzel az elmúlt évtized a valaha volt legforróbb tíz év a bolygónkon. Az 1981 és 2010 közötti átlaghőmérséklethez képest tavaly 0,6 fokos emelkedés volt tapasztalható. 2020 az egész bolygót tekintve a 2016-os év rekordját döntötte meg, de Európában előtte 2019 volt a valaha legforróbb év.
Öt perccel éjfél előtt
Az egyik előadásban Ürge-Vorsatz Diána egy döbbenetes ábrával szemléltetett – ennek még a kétkedőket is meg kell győznie. Az ábra azt mutatja, hogy emberi tevékenység nélkül mennyi lenne a Föld hőmérséklete, összevetve azzal, hogy mennyi mostanság. Bolygónk elliptikus pályán forog a nap körül, és ahhoz mérten melegszik fel vagy hűl le, hogy milyen közel van hozzá. Most éppen egy minijégkorszaknak kellene lennie, ehhez képest az elmúlt évtizedben volt a mérések kezdete óta a hat legmelegebb év.
Ha azt a bizonyos atomórát, melyen a tudósok az emberiség létét fenyegető kockázatokat jelzik, most kellene beállítani, a mutató nem öt perccel éjfél előtt állna, hanem az utolsó percen. Mégpedig annak is a második felében! Bizony, kézzelfogható közelségbe került, hogy a civilizációnk a jelenlegi formájában megszűnjön, és a következő tömeges kihalás az emberiségé legyen.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/10. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.