Fotó: Shutterstock
Bármennyire hihetetlen, a gyári tömegtermelésben is létezett egy időszak, amikor a tervezők is törekedtek arra, hogy a termék ne csak szép és praktikus, hanem hosszú életű is legyen. A Halabala-bútorok ilyenek, úgyhogy érdemes felújíttatni, vagy eladni őket. Kidobni semmiképp.
Ha volt formatervező, aki rányomta bélyegét a csehszlovák háztartások arculatára, akkor az egyértelműen Jindřich Halabala volt. A morvaországi falusi asztalos fiaként született Halabala az 1920-as évek második felétől az ötvenes évek derekáig tervezett bútorokat a Brünni Egyesült Iparművészeti Üzemben (Spojené umeleckoprůmyslové závody), népszerűbb modelljeit húsz éven keresztül folyamatosan gyártották.
Hirdetésre jelentkezett
Igazi közép-európai történetről van szó: 1928-ban az említett brünni üzem üzletvezetőt keresett a prágai mintaboltjához. Az álláshirdetésre egy bizonyos Jindřich Halabala jelentkezett, aki hamarosan nagy fokú tehetségről tett tanúbizonyságot, így 1930-ban már a brünni üzem vezetésében találta magát. Amellett, hogy ő felelt az alapanyagok raktározásáért, kidolgozta a reklámstratégiát, annak kommunikációját, maga is tervezett modelleket, egy időben még a reklámanyagok fotózását is elvégezte. Olyan ember volt, aki nagyon odafigyelt a részletekre, az értékesítésben például nagy hangsúlyt fektetett a vásárlóbarát hozzáállásra.
„Mindent is” tervezett
Fotelek, kanapék, komódok, asztalok, székek, vitrinek, állványok. Ez nem minden, mert Halabala pályája kezdetén még szőnyegeket és csillárokat is tervezett. A Halabala-bútorok stílusát a késői art-decóhoz sorolják, a cseh kubizmus, a Bauhaus és a modern hatásaival. Az UP márkajelzés a 30-as évektől kezdve a megfizethető minőség szinonimája volt Csehszlovákiában, Halabala bútorai pedig nemcsak divatosak voltak, hanem tartósak is. Manapság a bolhapiacokon és az internetes régiségbazárok kínálatában nagyon keresettek. Nem ritkaság a teljesen ép és használható állapotban megőrződött Halabala-bútor, egy-egy igényesen felújított fotelért ezer eurót is elkérnek. A sérülésmentes, eredeti állapotban fennmaradt fotelek árát már százasokban számolják, de a rozogább, felújításra szoruló darabért is el lehet kérni egy kisötvenest.
Egy formatervező élete
- 1903-ban született a morvaországi Koryčanyban, apja mellett kitanulta az asztalosmesterséget
- 1927-ben megnősül, később két fia születik
- 1928-tól a brünni Spojené umeleckoprůmyslové závody munkatársa
- 1930–1946 közt különféle vezető pozíciókat tölt be, közben tervez
- 1951–54 – a kassai egyetemen tanít külsős tanárként
- 1954-ben a zólyomi fafeldolgozó iskola professzoraként kezd oktatni
- 1970-ben nyugdíjba vonul
- 1978-ban halt meg Brünnben
A Pók és a H-269
Különösen népszerű volt Halabala apró kávézó-asztalkája, amely a Pók fantázianevet viselte, főleg széttartó lábai miatt, amelyek a póklábak vonalvezetését idézik. A fotelek közül a H-269-es modell volt a legnépszerűbb, ezt húsz éven keresztül folyamatosan gyártották. Masszív, kényelmes, a karfája és a lába pedig ugyanabból az egy hajlított faelemből készült – talán mindegyik restaurátor szeretne egyszer egy H-269-est felújítani. Ismert és gyakori volt a fotelek közül a C-modell, amely a karfák C-betűt idéző alakjáról kapta a nevét.
A brünni UP a legnagyobb közép-európai bútorüzem volt a maga nemében. Sikeréhez hozzájárult, hogy a gyártási folyamat szinte összes fázisát ellenőrzésük alatt tudták tartani, hiszen saját fűrésztelepeik, parketta-, bútorlap-gyártó és fabútor-üzemeik mellett fémbútorgyáruk is volt.
Esztétikai értéke mellett a bútor legyen funkcionális, könnyen variálható, tartós és anyagilag is minél szélesebb rétegek számára hozzáférhető, vallotta Halabala. Krédója a jelenkor és a jövő formatervezői számára is bőven tartogat kihívásokat.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/16. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.