Hol találunk ünnepi hangulatra a fővárosban?

Pozsony advent

Két év után újra fénybe borult a város, tele van élettel, zenével, érezni a várakozás örömét...

Tavaly ilyenkor üresen járt a feldíszített ünnepi villamos. A vendéglátóhelyek zárva voltak, és ha jól emlékszem, ilyentájt tudtuk meg: egy kis időre legalább kinyitnak majd a plázák, bevásárlóközpontok, hogy elintézhessük az ünnepi bevásárlást. Karácsonyi vacsorákról, céges bulikról szó sem lehetett. Maximum otthon hangolódni, összegyűlni.

Pozsony sokáig zölden tartotta magát (már el is felejtettem, hogy hogyan működtek ezek a színek), ezért az utolsó pillanatig bíztam benne, hogy lesz adventi hangulat, lesz vásározás. De aztán mégsem lett. Fekete lett az ország. A főtéren már össze voltak tákolva a karácsonyi bódék, de végül üresen várták meg az új évet. Emlékszem, egyik nap kisétáltam a belvárosba. A vásár helyén zene szólt, de sehol senki. A bódékon csak nyomtatott üzenet állt:

Évekkel ezelőtt összegyűltünk itt, hogy együnk-igyunk, együtt legyünk, jól érezzük magunkat, ünnepeljünk. Legyünk türelmesek, vigyázzunk egymásra. Reméljük, hogy jövőre találkozunk!

Szíven ütött akkor ez a kis kiírás. De türelmesek voltunk, és idén végre nincsenek általános korlátozások.

Bele a vásározásba

Szóval, nincsenek általános korlátozások, ez pedig azt jelenti, hogy vannak vásárok, vannak forralt boros bódék, szólnak a giccses karácsonyi zenék, káposztaleves és forralt bor illata száll a levegőben. Az emberek különböző nyelveken csevegnek, vásárolnak, nézelődnek, együtt vannak. Advent első vasárnapja előtt gyúltak fel a pozsonyi karácsonyfán a fények. A megnyitó online közzétett meghívója azt hirdette, hogy menjünk el, mert lehet, csodák is történnek aznap este. Gyermeteg lelkem pont ilyen marketingszövegekkel lehet megvásárolni (meg bármivel, aminek cuki, színes csomagolása van, álom célpont vagyok, komolyan). A főtérre érve tátva maradt a szám, hiszen akkora tömeg gyűlt össze, hogy mozdulni sem lehetett. Tudtam, hogy sokan lesznek, na de ennyire?! Mégsem tapasztaltam a jelenlévők ingerültségét, mindenki örült a sok embernek. Élvezték a nyüzsgést, a zenét, a műsort. És a hóesést. Merthogy ez volt a csoda: elkezdett havazni (bár egy kis külső segítség is jött hozzá).

Idén pályázni kellett, hogy ki árulhatja majd a portékáját, nem kapott mindenki helyet, és ez a felhozatalon is látszik: igényes. Az árak sem annyira ijesztőek, étterembe beülve sem jobb a helyzet. Vannak teljesen megfizethető tételek (vagy csak már kezdem megszokni az extrém drágaságot?). Ami hatalmas plusz pont, hogy nincs mindenfelé széjjelszórt szemét, mert szelektíven gyűjtenek mindent, a poharak meg visszaválthatók. A legkisebbek körhintának is örülhetnek, kész monarchiabeli hangulat. (Ha már monarchia: egy kicsit csalás, de beleférhet egy pozsonyi hétvégébe az is, ha átvonatozunk Bécsbe. Itt még fényűzőbb minden.)

Pozsonyban egyébként nem csak a főtéren és a sétatéren találunk karácsonyi portékát. A városrészek saját vásárokkal is előrukkoltak, így tényleg bárki találhat olyat és akkorát, ami neki tetszik. Kicsit kiesik a fő útvonalaktól a Duna partján található téli Tyršák. Innen a legszebb a kilátás a városra, érdemes átsétálni az Öreg hídon. A belvárosban pedig lessünk be a belső udvarokba, ezek is rejthetnek meglepetést.

Természetközeli advent

Ha mégis unjunk az urbánus létet, a túl sok embert, meneküljünk ki a természetbe, de persze csak úgy városiasan, hogy lehessen forralt bort szerezni a környéken. Vegyük célba az erdőparkot (Horský park) vagy a Zerge-hegyet (Kamzík). Egy kimerítő séta fák közt a hidegben, ez után igazán megérdemelt és jóleső a meleg ital. A Zerge-hegyen szánkózni, síelni is lehet, már, ha van hó… De reméljük hamarosan lesz akkora, hogy kihasználhassuk ilyen célokra.

Programok minden mennyiségben

Talán már el is felejtettük, hogy a december milyen színes programkínálattal szokott járni. Most, hogy ezeket bonyolult korlátozások nélkül lehet megszervezni, van is minden, mi szem-szájnak ingere. Színház, koncert, tematikus városnézés, irodalmi estek, bulik. Sokféle nyelven, mert Pozsony egy soknyelvű, sokszínű város.

Szlovákia fővárosa iránt sokan ellenszenvvel viseltetnek. Nem szeretik, túl kicsinek, semmilyennek tartják. Tény, hogy nem egy világváros, de akik nem szeretik, a legtöbb esetben egyáltalán nem ismerik, vagy csak bizonyos részét. A mindig rohanós hétköznapok nem biztos, hogy segítenek megszeretni ezt a helyet, meg az sem, ha csak a külvárosi részeket, vagy a főállomás épületét látjuk. Érdemes egy kicsit több időt adni neki, eljönni ide nyitottan, befogadóan, kirándulni egyet. Az utóbbi években rengeteget változott, formálódott, egyre több hely nyílik, zajlanak a felújítások, átalakítások. A szórakozásnak, kikapcsolódásnak szinte minden formáját megtalálja itt az ember, ha akarja. Karácsony előtt meg pláne!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?