Pihenő

Gál Réka gyerekkora óta szívta magába a színházat

Még mindig inkább bájos, eleven gimnazista, mint megfontolt, elsőéves egyetemista, de már a maga által megválasztott úton.
Szabó G. László

2020. október 2. 09:45

r
Kép Talabér Tamás

Gál Réka a nőiesség finom eszköztárával vág neki a színészi pályának. Rég volt hasonló arc, ilyen karakter, ennyire vagány, öntudatos, karcos egyéniségű lány a színinövendékek sorában, mint ő. Angol és francia kosztümös kalandfilmek gyöngyszeme ez a típus, de lehet majd Cécile is, a veszedelmes Valmont vikomt zsákmánya, aki csalódásában kolostorba vonul. A kettő között pedig a női lélek száz meg száz árnyalatát villanthatja majd meg. Kezében a siker kulcsa. Nem veszítheti el.

Mi volt nehezebb, szlovák nyelven felvételizni, vagy meghozni a döntést, hogy bár bejutott a pozsonyi színművészetire, mégsem azt választja?

Ment minden a maga útján. Pozsony nem döntés kérdése, inkább kézenfekvő választás volt. Budapest nem is álomként, inkább fikcióként lebegett előttem. Tudtam, hogy ez is egy lehetőség, de nem gondoltam, hogy elérhető számomra. Rémtörténeteket hallottam, hogy ki miért nem került be sokadszorra sem a pesti színművészetire. Voltak persze köztük olyanok is, akik azért nem jutottak be, mert nem tanulták meg rendesen a felvételi anyagát. Pozsonyban Táňa Pauhofová és Ľuboš Kostelný osztályába vettek fel. Ez hatalmas löketet adott. Főleg, hogy Mezőszállási Márkot is felvették a komáromi gimnáziumból, s mi nagyon jó barátok vagyunk. Örültünk, hogy egy osztályba fogunk járni. A felkészülés összekovácsolt bennünket. Együtt leszünk, együtt fogunk játszani, támogatjuk egymást, ez teljes katarzis volt mindkettőnknek. Nem is akartam elmenni Pestre. Feleslegesnek tartottam. Tudtam, kik lesznek az osztálytársaim Pozsonyban, és úgy éreztem, van már egy biztos helyem. Aztán mégis elkezdett piszkálni egy gondolat. Tudom, milyen vagyok. Megbántam volna, ha nem teszem még egyszer próbára magam.

Kellett egy másik visszajelzés is…

egy másfajta megmérettetés. Ha nem tartanak annyira tehetségesnek, küldjenek el, dobjanak ki, vagy mondják meg szimplán, hogy nem kellek. Kíváncsi voltam magamra egy másik közegben is. Besegített a karantén. Még az sem játszott közre, hogy érettségire kell tanulni. Magyarból, szlovákból, angolból és történelemből a négyéves előmenetelünk alapján kaptuk meg a jegyeket, ehhez választottam ötödikként a spanyolt, mert imádom, és szeretném tovább vinni.

Februárban felvették Pozsonyba, júniusban Budapestre. Milyen volt a közbeeső négy hónap?

Engem csak az érdekelt, hogy Pesten mennyire leszek jó, megfelelek-e egyáltalán. A felvételi első köre még nem a helyszínen zajlott. Videót kellett küldeni két verssel, egy monológgal és egy dallal. Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila nyitott osztályt. Amikor ezt megtudtam, már csak a szívemre hallgattam. Láttam Attila rendezését, a Woyzecket a Nemzetiben. Nagyon tetszett. A második rostán szinte végig Géza beszélt. Tovább kell jutnom, mondtam, én ezekkel az emberekkel még találkozni akarok. Attila is csodásan viszonyult hozzánk, bár tartotta velünk szemben a tisztes távolságot, nehogy beleéljük magunkat, hogy már túl vagyunk a nehezén. Feljött a színpadra, segített, tanácsokat adott, mindenki el volt ájulva tőle. Géza meg mindenre azt mondta: „Ez nagyon baba!” Imádtam mindkettőjüket. Végig támogattak bennünket.

Nagyon megviselte volna, ha nem veszik fel?

Biztos, hogy minden összetörik bennem. Egyvalaki tudta csak, hogy Pozsonyban már helyem van az osztályban. Bukovszky Orsi, aki Budapesten velem együtt felvételizett, és ő is bejutott. Ő Szentpéterről, én Hetényről. A két falu öt kilométerre van egymástól. Valósággal égtem a láztól, amikor Hegedűs D. Géza elkezdte olvasni azok nevét, akiket felvettek. Nem tudtam, hol dobog a szívem. Egyáltalán dobog-e, vagy mit csinál? Teljesen le voltam dermedve. Amikor kimondták a nevem, egész testem elzsibbadt. Féltem is, hogy rosszul hallottam, az lesz, hogy csak beképzeltem, s kint majd közlik velem, hogy nem, mégsem. Eszméletlen káosz volt bennem. Aztán ez is átment rajtam, és már csak az öröm maradt. Elkezdtünk ugrálni, ölelgettük, csókolgattuk egymást.

Szóba jött valaha más is, mint a színészet? Egy olyan családban, ahol a szülők a színházban élnek, a gyerekek közül egyvalaki könnyen elcsábul.

Én ebbe születtem bele. (Kiss Szilvia és Gál Tamás színészházaspár gyermeke – a szerk. megj.) Gyerekkorom óta szívtam magamba a színházat. Rengeteget kaptam tőle. A Jókai Színház Kabaréjában én is táncoltam. De anyáék mindig hagyták, hogy külön egyéniségként fejlődjek. Kiskoromban még azt hajtogattam, hogy orvos leszek, és ebben is támogattak, bár tudták, ez az álom még változhat. És tessék, változott! Ahogy nőttem, egyre inkább tudatosult bennem, hogy mennyire vonz a színház. De volt egy nagy dackorszakom. Akkoriban nagyon rosszul kezeltem, hogy a szüleim színészek. A gimnázium első két évében azt mondtam, a színház felé sem fogok nézni, én majd más pályán érek el sikereket. Anyáék nem is adták alám a lovat soha. Apa is azt mondta, csak a felvételiig támogat, tovább nem. Világosan a tudtomra adta, hogy ha nem vesznek fel, ő nem fog biztatni, hogy próbáljam meg újra. Sok mindent el kellett rendeznem magamban. Trokán Nóri és ifj. Vidnyánszky Attila szülei is színészek, nyilván ők is kaptak már hideget-meleget emiatt. Én büszke vagyok a szüleimre, hogy az ő gyerekük vagyok. Aztán ha nagy dolgokat fogok elérni, és igazán tehetséges leszek, akkor azt úgyis látják majd az emberek, s akkor már úgysem az lesz, hogy azért, mert a szülei… Ezt iszonyú rosszul éltem meg, és rosszul is kezeltem. A tanáraim között is volt egy-kettő, akitől fájó megjegyzést kaptam.

Komáromból harmadikos gimnazistaként bekerülni egy olyan remek sorozatba, mint A tanár… egyáltalán hogyan jutott „tűzközelbe”?

Rábukkantam a hirdetésre, hogy új szereplőket keresnek a sorozatba. Anyáék noszogattak, hogy menjek el a válogatásra. Nem, még nem jött el az ideje, még nem érzem magam biztosnak, mondtam. Aztán elmentünk Londonba kirándulni, és onnan, a város szívéből küldtem el a jelentkezésemet. Képet is kértek, azt is csatoltam hozzá. Az első fordulóról úgy jöttem ki, hogy nem voltam elégedett magammal. Nem is tudtam, hogyan működik egy ilyen casting. Kaptam egy másfél oldalas szöveget, amelyből jóformán semmit nem mondtam vissza szó szerint. Nem baj, vigasztaltam magam, tapasztalatnak ez is jó volt. De visszahívtak a következő körbe. Az már feldobott. Konkrét szerepre hívtak be. Anger Zsolt, a sorozatbeli gimnázium igazgatója castingolt. Jól vezetett, megvolt köztünk az összhang, de szólt, hogy ne éljem bele magam, nem biztos, hogy én kapom a szerepet. El is engedtem a dolgot, nem sokáig foglalkoztatott. Matekóránk volt, amikor ismeretlen magyar számról hívtak. Orvos hív, tanárnő, ki kell mennem, füllentettem, és már rohantam is ki az osztályból. Nem tudtam hirtelen mit kitalálni. Akkor tudtam meg, hogy engem választottak Hanna szerepére. Visszamentem az osztályba, előttem ült a legjobb barátnőm, azonnal elárultam neki, hogy bekerültem A tanárba. Sikoltoztunk örömünkben. Szegény tanárnő, nem értette, mi történt. De nagyon aranyos volt.

És ki ez a Hanna?

Egyáltalán nem hasonlít rám. Ég és föld vagyunk. Remélem, mások is így gondolják majd, ha ősszel képernyőre kerül a sorozat. Egyetlen dolog számít csak Hannának. A pénz. Sokakat megfenyeget, sakkban tartja szinte az egész iskolát, még az egyik tanárt is megzsarolja, hogy pénzt szerezzen tőle drága, márkás cuccokra.

Bestia?

Ellenszenves plázacica. Ezért volt nehéz megformálni. Nem akartam nyávogós csajszit faragni belőle. A csupa szív Elek Ferenc játszotta azt a tanárt, akit megzsarolok. Nagy Ervinnel és Trokán Nórival több jelenetem volt. Nóri folyamatosan segített. Bolondozott is velem sokat. Volt közös témánk. Imád lovagolni, mint én. Három lovunk van otthon. Ervinnel első pillanattól kezdve cimborák voltunk. Érdekes stílusa van, amivel nagyon tudtam azonosulni. Cukkoltuk egymást. Iszonyatosan jókat nevettünk együtt. Ha jól csináltam valamit, elmondta, hogy miért. Ha valami nehezebben ment, jelezte, hogyan csináljam. Nem kezelt le. Otthonosan éreztem magam mellette. Anger Zsolt mellett is végig biztonságban éreztem magam. Ő rendezte ezt a részt. Apám helyett apám volt a forgatáson. Felhívott és gratulált, amikor megtudta, hogy felvettek Pozsonyba. Azt, hogy végül Budapestet választottam, én mondtam el neki.

Reklámfilmben szerepelt már, sorozatban most először.

De ezt sem reklámoztam a gimnáziumban. Nem beszéltem róla. A barátnőm igen, mert nagy rajongóm, felhajtás mégsem volt körülöttem.

Nehéz volt visszaülni az iskolapadba azok után, hogy egy nagy sikerű sorozat szereplőjévé vált?

Mindent megkönnyített, hogy az utolsó év iszonyú erős tempót diktált. Szalagavató, a Gimisz előadása, amelyben én is felléptem, palotás tánc, decemberben elkezdtem tanulni a szlovák szövegeket a pozsonyi felvételire, közben Ógyallára jártam, ahol egy kortárs táncegyüttes tagja voltam, ez így nagyon sok volt. De ez utóbbi kapóra is jött a pesti felvételin. Tizennégy évig táncoltam. Nagyon szeretem a mozgásszínházat.

A nyár, gondolom, örömmámorban telt.

Egyáltalán nem érdekelt a nyár. Minden napomat az aranyozta be, hogy felvettek Budapestre. Naplót kellett írnom, el kellett olvasnom pár könyvet. Ezek már konkrét feladatok voltak a színművészetiről. Egész nyáron a szeptembert vártam. Siettettem az időt, hogy ott lehessek végre, ahol lennem kell.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 40. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Színházcsinálóból színigazgató

2020. augusztus 3. 11:06

Színházcsinálóból színigazgató
Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
ECB

A Heger-kormányt az elemzők óva intik a populista árszabályozástól

maszk

Szerdán ismét változnak a járványügyi óvintézkedések, jön az OP+-rezsim

sport a tévében

Képernyőn az Inter és a Manchester United

GALÉRIA: Kikapott és búcsúzott az Eb-től a magyar válogatott

GALÉRIA: Kikapott és búcsúzott az Eb-től a magyar válogatott

Madách

Programajánló: Online színház-tippünk a hétre

disznooles

KVÍZ: Mennyire jártas a disznóvágásban?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.