Európában tíz királyi uralkodócsalád van. Meglehetősen nagy szám ez, de ha belegondolunk, a gazdag történelmű kontinensünkön több ezer éves hagyománya van a királyoknak és királynőknek. Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi uralkodói dinasztiákat, kicsit vissza kell utaznunk az időben, a 19. századba, egészen Viktória koráig.
Az európai uralkodói házak szívesen házasodtak egymással, leginkább politikai érdekből. Így lehet, hogy a híres brit Viktória királyné, akinek kilenc gyermeke született, beházasította leszármazottait a nagy királyi családokba. Lánya porosz királyné volt, de unokái között találni német császárt, orosz cárnét, görög, norvég, román, spanyol királynét. Viktória királynő a Szász–Coburg–Gothai-ház tagja volt – a nagybátyja alapította a házat, később a britek az angolosabb Windsor-házra változtatták nevüket –, annak a családnak, melynek a jelenlegi belga uralkodó is a tagja.
A Szász–Coburg–Gothai-ház csupán a 19. század közepén alakult, ám pár év alatt számos európai trónt megszereztek. Úgy is mondhatnánk, igazi trónfoglaló dinasztia lett a valamikori pici bajor hercegség leszármazottaiból. Jegyezzük meg ennek a háznak a nevét, mert sorozatunkban még vissza-vissza fog térni.
Fülöp és családja
De kanyarodjunk a belga uralkodókhoz, elsőként a jelenlegi királyhoz, Fülöphöz. A hatvanéves – érdekesség: ugye emlékeznek még arra, hogy az előző részben bemutatott Naruhito japán császár is hatvanéves – király a belga trón hetedik uralkodója, és hét éve van hivatalban. A belgák az elején nem igazán kedvelték királyukat, törekvések is voltak a leváltására, mondván, túl konzervatívak a nézetei, ám házassága után megenyhült a közhangulat, és egyre többen elfogadták őt. Ebben nagy szerepe van a királynál tizenhárom évvel fiatalabb királynénak, a szép és művelt Matildnak. Matild az első olyan belga királyné, aki az országban született, nem volt nemesi címe, csak származása, nem csoda, hogy a nép szereti őt. A királyi párnak négy gyermeke született, a legidősebb Erzsébet hercegnő, aki a módosított törvények miatt Belgium első királynője lehet édesapja után. Erzsébet családfája igazán lenyűgöző, az előbb említett rokonok mellett anyja révén a lengyel Jagelló-házzal, apja felől pedig a svéd és a dán királyi családdal, valamint a francia Orleans családdal is rokonságban áll.
A kizsákmányoló Belgium
A Belga Királyság csupán 1830-tól létezik, a belga forradalomtól. Előtte hol a franciákhoz, hol a hollandokhoz, hol az osztrákokhoz tartozott a mai Belgium területe. Ezért is olyan sokszínűek nyelvükben.
Első királyuk I. Lipót volt – az ő unokahúga Viktória brit királynő –, a belga kongresszus a szabadságuk és függetlenségük kiharcolása után neki ajánlotta fel a trónt. Lipót egy évvel ezelőtt a görög trónt utasította vissza, a belga királyi címre azonban már nem mondott nemet. Még akkor sem, ha a protestáns királynak meg kellett fogadnia, hogy gyermekeit katolikusnak neveli. Az ígéret megszületett, így Lipót trónra lépett.
Őt fia, II. Lipót követte – kicsi a világ, vagyis Európa királyi családjai, hiszen ő az édesapja Stefániának, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének, Rudolf főherceg feleségének –, aki leginkább kizsákmányolásairól volt ismert. Uralkodása alatt lett Kongó belga gyarmat, és Lipót nem habozott, ember- (és elefánt)életek árán is folyt a mértéktelen elefántcsont-kitermelés. Ráadásul a haszon nagy része nem az államkasszát, hanem Lipót saját zsebét illette. Már kortársai is elítélték, Ferenc József például – akinek, ugye, minden nagyon szép és minden nagy jó – nászurát velejéig rossz embernek titulálta.
Európai szemlélet
Európa újrarendezésekor, a világháborúk alatt nem igazán tudott Belgium kibontakozni. A királyi család a második világháborúkor náci felügyelet alatt volt, így a modern belga királyi szemléletet csak az 50-es években trónra került I. Baldvin határozta meg. Fiatalon lett király, így ő volt a belga királyok között a leghosszabb ideig trónon: 42 évig. I. Baldvin elítélte a rasszizmust – akkor, amikor ez még tabutéma volt –, megadta Kongónak a függetlenséget, az Európai Unió megalapításának is kulcsszereplője. Létrehozott egy alapítványt, melynek elsődleges célja a toleráns társadalom kiépítése volt. I. Baldvint a kortársai is csodálták és elismerték. Merész és modern politikáját nem tudta gyermekének továbbadni, hiszen az nem született neki. A trónt öccse vette át, aki mindenben követte bátyja szemléletét, tíz évig uralkodott, majd egészségi állapotára hivatkozva lemondott fia, Fülöp javára.
Asztrid, a harcos hercegnő
Mindenképp meg kell említenünk a királyi család egyik kiemelkedő alakját, Asztrid hercegnőt, a jelenlegi uralkodó húgát. Hihetetlenül aktív a nemzetközi szociális ügyekben, neve ott szerepel a Belga Vöröskeresztben, tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak, és hihetetlenül sokat tett a taposóaknák elleni küzdelemben és a károsultak segítésében. Munkásságáért a legnagyobb európai kitüntetéseket is megkapta, egyébként a Magyar Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét is.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 39. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.