Dolgos hétköznapok a keleti határ mellett

Egy évtized és a mai helyzet

Lakatos Erika az elmúlt közel másfél évtized eseményeit röviden összefoglalva azt mondta, hogy az életet eleinte alaposan megnehezítették a megörökölt adósságok, a korábbi kifizetetlen számlák és kötbérek felhalmozódása, valamint a jogalap és felhatalmazás híján felhasznált közpénzek miatti költségvetési hiány rendezése. A 2014-es helyhatósági választásokon meggyőző eredménnyel vette át a falu vezetését. „Az első két évben szigorú megszorításokkal részletfizetéssel törlesztettük az adósságokat, majd elkezdődött az újraindítás, de nagyon megfontolt spórolással. Minden felesleges kiadást megszüntettünk, így aztán szépen egyenesbe jött a falu gazdasági helyzete, lehetett pályázatokat írni, tervezni, fejleszteni. Ma már elmondhatjuk, sok mindent sikerült létrehozni bő hat év alatt. Dobóruszka lélekszáma az idei népszámlálás adatai szerint 619 fő, ez látható emelkedést mutat. Az elvándorlás minimalizálódott, eladó ingatlan szinte alig van a faluban, építkezések, felújítások folynak, a fiatalok is jól érzik magukat itthon. A foglalkoztatottság miatt ugyan vannak, akik messzebb, külföldön vállalnak munkát, de végül hazajönnek, itt maradnak. Van egy közel másfél százas létszámú peremre szorult lakossági réteg is, közülük sokan Nyugat-Európában vállaltak munkát néhány éve, majd miután hazajöttek, a környék településein vettek ingatlant. Helyben és a közelben néhány kisvállalkozás, a nagykaposi földműves szövetkezet, a helyi szolgáltatások és a község a munkaadók. Évente legkevesebb két embernek igyekszünk munkahelyet biztosítani a munkaügyi hivatal támogatásával 6, 9 és 15 hónapra. Emellett idén a közmunkaprogramban 27-en kapnak jövedelemkiegészítést. Az ő dolguk a közterületek karbantartása” – mondta el a polgármester asszony.

Sorban nyert pályázatok

Dobóruszka mint a Nagymihályi járás peremén lévő, túlnyomórészt magyarok lakta község minden lehetséges forrást igyekezett megcélozni a közelmúltban. Érdekeiket érvényesíteni nem könnyű az ittenieknek, bár negatív megkülönböztetést nem tapasztaltak. Mostanra már elég sok helyen szépen mutatkoznak az Ung-vidék helyi fejlesztéseinek elképzelései. Dobóruszkán például az épülő hulladékudvar 330 ezer eurót közelítő pályázata, amely a telephely kiépítése mellett technológiavásárlást is lehetővé tett, így mintegy 3000 ember építési törmelékét képesek lesznek helyben újrahasznosítani és feldolgozni. Igen fontos pályázatnak számít az óvoda felújítása 364 ezer euró értékben, ennek közbeszerzése folyik éppen. A községháza és a kultúrház renoválása, belső műszaki felújítása, a közösségi terek modernizálása már részben elvégzett munka, folytatása várható. Elvégezték a járdák aszfaltozását, a teniszpálya felújítását, a közvilágítást napelemes lámpákkal szeretnék bővíteni, egy INTERREG pályázatban pedig rendezvények szervezéséhez eszközbeszerzésben lettek sikeresek. Emellett idén még egy nagyobb léptékű kulturális rendezvényt is terveznek augusztus közepén, a helyi értékek bemutatására összpontosítva. A falu számára két kiemelt beruházás lenne még igen fontos, az egyik a Dobó István Látogatóközpont, amely a közeljövőben valószerűnek látszik, a másik, a Dobóruszka és Palágykomoróc közti határátkelőhely még távlati jövő, de mindkettő nagy hatással lesz majd a helyiek életére. „A látogatóközpontban Dobó István emlékének ápolásán van a hangsúly. A Dobó család a 13. századtól volt itt birtokos, s amint azt a 2006 és 2008 közt elvégzett kutatás bizonyította, itt temették el Eger várának híres kapitányát. Miután ez közismertté vált, az idegenforgalom fellendült, és ezt mi szeretnénk fejleszteni például a Dobó vendéglőben nyújtott magas szintű szolgáltatásokkal és olyan rendezvénysorozatokkal, mint a Dobó István Emléknapok évenkénti megrendezése. Nagy álom a szlovák–ukrán határátkelő megépítése, ehhez nekünk csupán egy elkerülő utat, technikai zónát kéne biztosítani, a határátkelő épülete ukrán részen lenne. Ez hatalmas fejlődést hozhatna, de most egyelőre nincs előrelépés ebben az ügyben, ez a két ország kormánya közti megegyezésen múlik. Nagyon bízunk benne, hogy létrejön, látványtervek, elképzelések már vannak. Dobóruszkának van jövője, vannak elképzelései, vannak sikerei. Az elmúlt másfél évben, a járványügyi intézkedésekkor a környék lakosságát szolgáltuk, nálunk volt a tesztelőközpont” – tette hozzá Lakatos Erika polgármester asszony. Az ukrán–szlovák határon lévő község a vázolt tervek alapján a kistérség még vonzóbb településévé nőheti ki magát.

Falutörténet dióhéjban

Már a tatárdúlás előtt is létezett itt település, valószínűleg honfoglalás kori eredettel, a források szerint a falu első hitelesnek tartható írásos emléke 1245-ből származik. Birtokosa a 13. század óta bizonyíthatóan a Dobó család volt egészen a 17. századig. A római katolikus templom helyén egy kisebb román kori állt, 1500 táján a Dobó család gótikus stílusú, nagyobb templommá építette át. 1553-ban a leleszi konvent irataiban egy itt álló várkastélyról van híradás. Vályi András még Rákóczi-, később Aspermont-birtokként írt Dobóruszkáról. Fényes Elek 1851-ben már báró Buttler János tulajdonában tudja, aki ekkoriban egy remek emeletes kastélyban lakott, amely a régi térképek szerint a templomdombtól keletre eső falurészen állt 1910-ig, amikor elbontották.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/28. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene