Pihenő

Csák Máté, a legnagyobb magyar kiskirály

Pontosan 700 éve, 1321 márciusában halt meg a Csák nemzetség legismertebb tagja, aki Magyarország történetének egyik legzavarosabb időszakában tudott évtizedekig tényező maradni. Több királyt is „elhasznált”, legyőzni pedig csak a halál tudta.
Veres István

2021. március 19. 08:20

Vasárnap
Shutterstock/Canva-felvétel

A Csák nemzetség a 13. század második felében az egyik legbefolyásosabb család volt Magyarországon. Bár legnagyobb hírű tagjuk, a III.-ként is emlegetett Máté neve Trencsénnel és az akkori Északnyugat-Magyarországgal forrt össze, a Csákok eredetileg a Vértes hegység környékének birtokosai voltak.

 

Vett, rabolt, örökölt

Máté Trencsénben született 1260-ban, apja, Péter az 1270-es években nádor volt egy rövid ideig. A IV. Béla és fia, V. István utáni évtizedekben egyre gyengült a királyi hatalom, az ország egyes területeit tartományurak tartották kezükben. Ezek hol a királlyal, hol egymással, hol a szomszédos államokkal keveredtek összetűzésekbe vagy épp szövetségekbe. Hatalmukat csak az 1308-ban trónra lépő Anjou Károly Róbert tudta letörni, ő is csak fokozatosan.

Csák Máté a 1280-as évek közepén válik tényezővé, amikor apjától hatalmas területeket örököl, Komárom központtal. Mivel két nagybátyja is törvényes utód nélkül halt meg, ezek után is kiterjedt országrészeket örökölt, elsősorban Nyitra, Nagytapolcsány és Pozsony környékén, valamint Bars vármegyében. 1292-ben már pozsonyi ispán, III. András király parancsára visszafoglalta a Kőszegiektől Pozsony és Detrekő várát. Néhány évvel később erőszakkal megszerezte Trencsén várát, majd Ugrócot, Vöröskő várát pedig megvásárolta. 1296-ban a király nádorrá nevezte ki.

 

Kapzsi oligarcha

Csák Mátét a történelemtudomány gyakran illeti az oligarcha vagy kiskirály címmel. Beszedte az uralkodó adóit, saját hadsereggel rendelkezett, a bosszúval sosem maradt adós, többször előfordult, hogy egyházi birtokokat pusztított, és szembe szegült a pápa akaratával is. Taktikus politikus volt, aki a korabeli zavaros viszonyok közt mindig úgy lavírozott, hogy tovább tudja növelni birtokait és hatalmát. III. András 1301-es halála után több trónigénylő is fellépett, a következő szűk tíz esztendőben a cseh Přemysl Vencel (magyar királyként a László nevet használta) és a bajor Wittelsbach Ottó is megfordult a magyar trónon, míg végül 1308-ban a nápolyi származású Anjou Károly Róbertnek sikerült királlyá koronáztatnia magát. Jellemzi a zavaros időket, hogy őt már 1301-ben magyar királlyá koronázták, akkor viszont még nem volt elég támogatottsága, hogy ezt a jogát érvényesíteni tudja.

Csák Máté mindig a leggyengébb királyjelölt mellé állt, mert támogatásáért cserében adományokat csikarhatott ki tőle. A hűséget aztán saját aktuális igényei szerint értelmezte. Vencel koronázásán például megjelent, hűségéért megkapta Bajmócot, valamint Nyitra és Trencsén vármegyéket. A századfordulón elhunyt testvére után korábban szintén kiterjedt birtokokat örökölt. Vencel király 1305-ben meghalt, Csák Máténak 1308-ig olyan várak kerültek a kezére, mint Zsolnalitva, Fülek, Divény, Gács, Drégely és Hollókő.

 

Könyörtelen kalandor

1308-ban elhunyt Ottó király is, Károly Róbert pedig végre trónra léphetett. Koronázásán és egyéb ünnepségein Csák Máté személyesen nem vett részt, csak követeket küldött, és szükségszerű volt, hogy az erősödő király és a tartományúr között valamiféle egyezség jöjjön létre. 1310 novemberében a Pilisben kötötték meg azt a szerződést, amely szerint Csák elfogadja a királyt az ország törvényes urának, cserében megkapja a főtárnokmesteri címet. Az egyezség létrejött, Csák pedig szokásához híven rövid időn belül felrúgta, hiszen csapatai több ízben portyáztak Visegrád és Buda között, komoly pusztításokat végezve. Közben birtokba vett néhány kisebb várat: Lévát, Lipcsét (Slovenská Ľupča), Balogvárt (Veľký Blh), Sirokot (közg Heves megben).

1311 júniusában betelt a királynál a pohár, Csák Máté ugyanis már a budai királyi székhely kapujánál pusztított. Károly Róbert türelmes és jó taktikus volt, megértette, hogy az oligarchától békés módon nem fog tudni megszabadulni, a királyi székhelyét ideiglenesen Temesvárra helyezte át.

 

Kiközösítve az egyházból

A pápa támogatását Károly Róbert a kezdetektől élvezte, most is számíthatott rá. Gentilis pápai követ már 1311 júliusának elején kihirdette Csák Máté exkommunikációját, vagyis az egyházból való kiközösítését. Ezzel minden alattvalóját felmentette a hűség kötelezettsége alól, beleértve a jobbágyokat is. Aki tíz napon belül nem cselekszik másként, maga is kiközösíttetik az egyházból, és meg lesz fosztva az egyházi temetés jogától – szólt a hirdetmény, amely Máté hatalmát nem rendítette meg különösebben. A válasszal viszont nem maradt adós: 1312-ben feldúlta az esztergomi érseki várat, az érseket pedig elkergette. A nyitrai püspök talán már azt hitte, hogy Máté bosszújából kimarad, 1317-ben viszont rá is sor került: Csák csapatai ugyanabban a szellemben jártak el nála, mint öt évvel korábban Esztergomban.

Közben azért fontosabb esemény is történt, mégpedig az 1312-es rozgonyi csata, amely az egyik legfontosabb mérföldkő volt Károly Róbert tartományurak elleni küzdelmében. A csata előzménye, hogy a kassaiak megölték Aba Amadét, az északkeleti országrész tartományurát, aki többször megpróbálta hatalmába keríteni Kassát. Perre került sor, amelyben Károly Róbert a kassai polgárok mellé állt. Amadé két fia bosszút forralt. A király csapataival az őt támogató szepességi szászoknál időzött, amikor az Amadé-fiak serege egyesült Csák Máté cseh zsoldosaival. A Kassa melletti Rozgony határában zajlott a csata, amelyet a történetírók úgy jellemeztek, hogy Magyarországon ilyen véres csata a tatárjárás óta nem volt. Bár a király veszített több embert, mégis ő került ki győztesen.

 

Egyszerre harcolt két királlyal

A rozgonyi csatában ugyan Csák Máté személyesen nem vett részt, mégis fontos jelzés volt számára, és egy szövetségesét is legyőzték. Mindezek ellenére hatalma nem rendült meg, amit az is bizonyít, hogy önálló külpolitikát is folytatott. Luxemburgi János cseh király például 1315-ben kénytelen volt ellene vonulni. „Annak a vakmerőségnek és durva erőszaknak a megzabolázására, amelyet Morvaország földjének zsákmányolásokkal, tűzvészekkel, emberek elhurcolásával a gonoszság megtestesítője, Trencséni Máté ispán sok helyütt és sokféle módon kimutatott és elkövetett, János úr, Csehország királya mind belföldiekből, mind külországiakból fegyveresek nagy sokaságát gyűjti össze, és az úr 1315. esztendejében (…) Magyarország felé indult” – áll János egyik oklevelében.

Károly Róbert kihasználta, hogy a cseh büntetőhadjárat leköti Csák erejét, és annak legdélibb erődítménye, Komárom ellen vonult, amelyet két hónapos keserves ostrom után, külföldi segítséggel tudott csak birtokba venni 1317-ben. Ez még mindig nem ejtett komolyabb sebet Máté hatalmán, ráadásul 1319-ben meghalt a király harmadik felesége is, Luxemburgi Beatrix (az említett János cseh király húga). 1320-ban a királyt az új feleség körüli ügyek kötötték le (a lengyel király lányát, Erzsébetet vette el), ezért nem vonult hadba, Csák Máté keleti várai ellen viszont hű szövetségesét, Debreceni Dózsát küldte, aki akkor erdélyi vajda volt. 1320 nyarán viszont még mindig csak Fülek és Sirok várainak visszafoglalásánál tartottak, vagyis komoly sebet nem tudtak ütni Máté „birodalmán”. Amikor 1321. március 18-án Máté meghalt, Károly Róbert személyesen vonult Trencsén alá, ahol többhetes ostrom után tudta bevenni a várat, amelyet Máté unokatestvére és örököse, Cseh István védett (neki sikerült elmenekülnie). A királyi hatalom ezzel nagyot erősödött, 1323-ban a királyi székhely is visszaköltözhetett Temesvárról az ország közepébe, Visegrádra.

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/11. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Mathywsfelde – Mátyusföld

Bár Csák Máté birodalma halála évében megszűnt, az emlékezete sokáig fennmaradt. Róla kapta a nevét a Mátyusföld is, amely 1384-ben „terrae Mathei”, 1402-ben „comitatus de Mathywsfewlde” alakban bukkan fel oklevelekben. Eredetileg az egész, egykor Csák Máté által birtokolt országrész megnevezéseként használták.

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Zuzana Čaputová

GALÉRIA: Ma ünnepli 48. születésnapját Zuzana Čaputová - nézzük a legemlékezetesebb pillanatait

Citroën C3

Citroën C3: a kis városi idealista automatával is megfizethető választás

koronavírus-vakcina

Jelenleg összesen 423 674 ember vár oltásra

személyi igazolvány

Álláshirdetéssel csaltak ki személyes adatokat

dd

Komáromban leporolták a tizenegy éves Prahot

f

A hatékonyabb pályázást elősegítő projekt indult Füleken és Losonctamásiban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.