Pihenő

Az első karácsony Törőcsik Mari nélkül

Már elhagyta Budapestet, amikor felhívott. 2015. november 21-e volt. Nyirkos őszi nap. Megkért valakit a kocsiban: „Adja rám a bundát, lecsúszott a hátamon, és már érzem, hogy fázom.” Ezt mondta. Hallottam a telefonban. De pár másodperccel később már azzal büszkélkedett: 80. születésnapja alkalmából hívták meg a szülőfalujába, felköszöntik a templomban, és emlékházat avatnak a tiszteletére.
author
Szabó G. László

2021. december 20. 10:50

Vasárnap
Kép Völgyi Vera

Kicsi falu, százból egy. Sem a házak, sem az utcák nem teszik különlegessé. Budapesttől 130, a Tiszától 7 kilométerre, Heves megyében fekszik. Fő utcáján érdeklődöm, hol találom Törőcsik Mari emlékházát. Helybelitől könnyebbet nem is kérdezhetnék. „A templom mellett” – válaszol tömören az illető, s mint aki jól végezte dolgát, elégedetten ballag tovább.

De feltűnik a régi mozi épülete, rögtön a falu kapujában, az út jobb oldalán. Repedeznek a falak, hullik a vakolat. Benézek az egyik ablakon: itt már az enyészet az úr, padlótól mennyezetig mindent bekebelez. Ebben az épületben töltötte gyermekkora legszebb éveit Törőcsik Mari. Nagyapja, Kovács Sándor üzemeltette a házbeli mozit, villanyvilágítással felszerelt színpadtermet építtetett benne. Hétévesen, ritmikus táncprodukcióval itt lépett először színpadra a nemzet későbbi színésze, akkor még Törőcsik Marián néven. A Vadvirág című zenés vígjátékot a pélyi középiskolások játszották Törőcsik Joachim igazgató-tanító vezetésével. A fennmaradt plakát szerint tánc is volt reggelig az előadás után, a helybéli első zenekar szolgáltatta a zenét. Pár évvel később ugyanitt a kis Törőcsik lány már Nyilas Misit játszotta öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben. A kocka el volt vetve.

Állok a templom bejáratánál, és eszembe jutnak Törőcsik Mari szavai. „Gyönyörű, nagy temploma van az én kis falumnak.” Ezt gyakran hallottam tőle. Itt köszöntötték fel 80. születésnapján, itt ült az oltár előtt, ahogy az ünnepség másnapján elmesélte. „Amint beléptem, elkezdtek tapsolni az emberek. Én ezen annyira meghatódtam, hogy elsírtam magam. Éreztem a szeretetüket, a ragaszkodásukat, közben eszembe jutott, hogy az oltárt mostam gyerekként, amikor a hírt kaptuk, hogy hazafelé tart az édesapám a frontról. Mi ugyanis sokáig azt hittük, már nem is él. Hogy elesett, ott maradt, sose fogjuk már látni őt. És most megint ott voltam… az oltár előtt is belesajdult a szívem, amikor megszólalt mellettem egy hegedű, és azt hallottam szöveg nélkül, hogy Jaj, de széles, jaj, de hosszú ez az út. A Körhintában énekelte Soós Imre. Hogy hosszú útról visszatérni nem lehet. Hát, én visszatértem. Nekem minden nap piros betűs ünnep, amit a falumban tölthetek. Engem semmi nem tud úgy meghatni, mint a helybéliek szeretete.”

Vasárnap

Zárva az emlékház kapuja. Kora délután van. A szemközti vegyesboltban megint csak messziről jött idegenként kérdezem: be lehet-e jutni váratlan vendégként a házba? Megkapom a polgármester telefonszámát, hívjam csak fel, biztat kedvesen a pult mögött álló hölgy, ő majd segít nekem. És valóban. Bakondi Péter percek alatt intézkedik. Küldi nekem Miklósné Tasi Editet, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pályi Petőfi Sándor Tagiskolájának lelkes vezetőjét. „A félkész ebédet húztam félre a tűzhelyen” – avat be nem sokkal később szombat déli elfoglaltságába a falu egyik motorja, Törőcsik Mari művészetének nagy tisztelője, életútjának beható ismerője. Szívvel, alázattal vezet be a házba, mintha saját birodalmát tárná fel előttem. Minden szava azt jelzi, büszke a házra, a fényképekben gazdag gyűjteményre, és boldog, hogy személyesen is ismerhette Törőcsik Marit.

Vasárnap

Karády Katalinnak itt volt nem messze birtoka – fordít lelkesen az idő kerekén –, és amikor átsuhant a falun, Törőcsik Mari ámuldozva nézett utána. Akkor született meg benne a gondolat, hogy ő is híres színésznő lesz. Pély kulturális felvirágoztatásáért nagyon sokat tett a művésznő családja – mondja. – Apai és anyai ágon egyaránt. De volt egy harmadik zászlóshajója is a falu előmozdítóinak. Perényi László esperes, aki 1905-ben New Yorkban szolgált, ahová az egri érsek küldte ki őt, hogy alapítsa meg az ott élő magyarok első katolikus egyházát. Utána Pélyre került szolgálatra. És ugyanazzal a lendülettel, mint New Yorkban, hozzálátott Pély felvirágoztatásához. Színdarabokat írt, országos első, második és harmadik helyezéseket értek el a pélyiek. Remek színkör működött a faluban, amelyet ő vezetett. Volt, hogy ötvenen-hatvanan is színpadra léptek. Törőcsik Mari, ha itthon járt, és kiment a szülei sírjához a temetőbe, Perényi László sírhelyét is meglátogatta, és mindig elmondta, hogy az esperes úr csodát művelt a településen.”

Vasárnap

Budapesten, a Király utcában emlékszobát akartak berendezni Törőcsik Marinak. Ezt már életében közölte vele, aki ezt a tervet a fejébe vette. De mivel elárulta, a Karlovy Varytól Cannes-ig a világ több pontján díjazott színésznő a végrendeletében megírta: egyetlenegy helynek engedélyezi, hogy emlékházat rendezzenek be a tiszteletére. A szülőfalujának. 2015. november 21-én pedig a jelenlétében nyílt meg az emlékház. Minden egyes képet megnézett, amit meg tudtak szerezni a pélyiek. Van is közöttük nem egy, amelyet én sem láttam korábban. Például azt a fotót, amely 1972-ben készült a pilzeni sörgyárban, azon napok egyikén, amikor a közeli Karlovy Varyban a legjobb női alakítás díját kapta a Holt vidék című filmben nyújtott játékáért. Akkor vitték el Pilzenbe, ahol ötliteres befőttesüvegből itta a habzó nedűt. Élete végéig sörből nem is ivott mást, csak ezt. Azon a napon is ezt kért, amikor a Gellért Szálló sörözőjében utoljára találkozott „prágai testvérével”, Jiří Menzellel. Az Oscar-díjas cseh rendező vörös bort rendelt, Törőcsik Mari Pilsner Urquellt. Van is közös képük a falon, az utcára néző szobában.

Vasárnap

Pár családi ereklyét is sikerült megszerezni a gyűjteményhez. Egy varrógépet Törőcsik nagypapa hagyatékából, és két szódásszifont a másiktól, akinek szikvízüzeme volt. Az egyik üvegen Kovács Sándor neve, a másikon az olvasható, hogy Kovács Sándorné.

Mostantól egymásra nézhetnek ők is” – jegyzi meg szelíd hangon Tasi Edit.

Öt testvér vitte tovább a Törőcsik nevet. Négy lány és egy fiú született a családban. Melinda még kiskorában, diftériában meghalt, a másik két lány a Teréz és a Júlia nevet kapta, a fiú pedig Tiborc lett. Maár Gyula, amikor egy televíziós műsorhoz a Törőcsik család fotóiból válogatott, Melinda képét látva azt hitte, a felesége az, egészen kiskorában. A két kislány ugyanis annyira hasonlított egymásra. Tiborc Budapesten él, Julika Ausztráliában. Teréz, vagy ahogy a falubeliek nevezték, Töncike néni még itt volt Törőcsik Mari születésnapi köszöntőjén. A következő év februárjában halt meg. Itt talált végső nyugalomra, a pélyi temetőben. Az ő házukban kapott helyet a kiállítás, hiszen szeretett húga, Mari gyakran volt náluk. Mindig ide vezetett az első útja, ha hazalátogatott, érzelmileg itt töltődött fel, e falak között. Emléktábla jelzi a házon, hogy itt lakott Fodor Pál, az iskola egykori igazgatója, vagyis Törőcsik Mari sógora, Töncike férje.

A mozi épületét, ahol utoljára lakott a Törőcsik család, rendbe fogják tenni. Ezt nemcsak a falu vezetősége ígéri, a színésznő Budapesten élő unokaöccse is szorgalmazza.

Apám Tarnaszentmiklósról jött el Pélyre – mesélte Törőcsik Mari. – A két falu között csupán hat kilométer a távolság. Itt lett tanító, mert Pély valamivel nagyobb és gazdagabb falu volt, mint Tarnaszentmiklós. Anyámat is itt ismerte meg egy színköri próba közben. Ő tizenhat éves volt akkor, apám huszonhárom. Egymásba szerettek, hamarosan összeházasodtak, és jöttünk sorra, gyerekek.”

Egyszer megkérdeztem tőle, hol élte meg az első szerelmet. Kacagva elevenítette fel a történetet.

Ember! Én már kilencévesen szerelmes voltam! Pélyen, a házunkban egy fiatal orosz katonába. Alekszander volt a neve. A főváros elfoglalása előtt, társával együtt nálunk szállásolták el. Nagyon szép fiú volt. Megdobogtatta a szívemet. Anyám elmondása szerint sírt, amikor végleg elköszönt tőlünk. Azzal búcsúzott, hogy a testvéreként szeretett.”

Törőcsik Mari gyermekkora a Tarnai úton kezdődött. Áll még az a ház is, de az átalakítások után már nem igazán hasonlít korábbi önmagára.

Előttünk volt a 13-as kilométerkő – így az egyik képhez mellékelt szöveg a falon. – Az unokaöcsém, Zsolt megszerezte, és ma is őrzi ezt a követ. Apámhoz közel állt a 13-as szám. 13-án indult haza a Don-kanyarból, 13-án érkezett meg, miután megszökött Németországból, az amerikai fogságból, és 13-án is halt meg.”

Vasárnap

Tasi Edit Jászszentandráson élt, feleségnek jött Pélyre. 2005-ben itt találkozott először Törőcsik Marival, amikor a Kossuth-díjas színésznő elsőként kapta meg a falu díszpolgára címet.

Az egyszerűségével fogott meg, Pélyhez való erős kötődésével – emlékezik a falu szívélyes pedagógusa. – Azzal, hogy mindenkihez szeretetteljesen fordult. Sugárzott belőle, ami csak az igazán nagy művészeknek adatik meg. Hogy aurájuk van. Bárki szólította is meg őt, mindenki úgy érezte, személy szerint hozzá beszél. 2000-ben is itt volt a faluban, de akkor még csak távolról láttam őt. Ő vállalta a zászlóanyaságot. Az ezredforduló ünnepének adózva ő kötötte fel a település zászlójára a díszszalagot. Ennek a háznak akkor még más tulajdonosa volt. De amikor Törőcsik Mari unokaöccsének a születésnapja közeledett, a felesége visszavásárolta a házat, így itt találtunk méltó helyet a kiállítás anyagának.”

Mielőtt elhagynánk a falut, még egyszer megállunk a mozi épülete előtt. Húsz évvel ezelőtt még fodrászüzlet működött egy részében, ma már lélektelen a ház.

Amíg nem államosították, folyton nagyapám mozijában ültem” – hallom Törőcsik Marit. Aztán az is eszembe jut, ahogy a Tiszáról beszélt. „Az az én folyóm. Gyerekkoromban mindig oda jártunk. A térdig érő vízben süttettük a hasunkat. Tovább nem mehettünk. Apám szigorúan megtiltotta. Amikor Szolnokon játszottam, mindig a Tisza-partra mentem sétálni.”

A hamvait is a Tiszába szóratta. Így rendezte el. Maár Gyula hamvait a Sugovicába szórták. Az volt az ő Tiszája. Törőcsik Mari hamvait Tiszaroffnál hintették a folyóba. Ez volt a kívánsága. Hogy ilyen formában találkozzanak ők ketten a Fekete-tengerben.

Őrület, de elmegyünk!” – hangzott el nemegyszer a színésznő szájából. Elment, de ahogy a művészetét ránk és a világra, a lelkét Pélyben hagyta.

Állok a Tisza partján. Ott, azon a ponton, ahol a hamvak eggyé váltak a sötét vízzel. Csendesen, méltóságteljesen hömpölyög a folyó. Büszkén vitte tovább, amit a Teremtőtől kapott.

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/50-51. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

 

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Még szavazhatunk 2019 homofóbjára

Már lehet szavazni az év homofóbjára

Rolls

Rolls-Royce Ghost Black Badge: ez az az autó, amit a dúsgazdagok is azért vesznek meg, hogy vezessék (FOTÓK)

váróterem k

Orvoshoz készül? Két biztosító megköveteli a szakorvosi beutalót

f

Talán véget érhetett Azovsztal ostroma

műanyag hulladék

Kigyulladt egy szemétlerakó, 300 ezer eurós kár keletkezett

sportatvben

Folytatódik a hoki-vb, de képernyőn a Liverpool is

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.