Ahol kivitelezhető megoldásokat keresnek

Vasárnap

Tany a történelmi Komárom vármegye területén fekszik. Keletről Nemesócsa és Nagykeszi, délről Komáromfüss, nyugatról Csicsó, míg északról Gellér és Bogya községek határolják. A sikeres pályázati lehetőségek kiaknázásával a település folyamatosan fejlődik és csinosodik.

 

Pályázatok, támogatások

A történelem igazolja, mindig is igény volt arra, hogy az emberek lakóhelyüket, életük terét, a környezeti feltételeket szem előtt tartva, valamiféle szabályszerűség szerint alakítsák ki. Az Alsó-Csallóközben fekvő Tany község jelenlegi célja a pozitív adottságok és előnyök, valamint a különféle fejlesztéseket megnehezítő, akadályozó negatív tényezők és konfliktusterületek feltárása és a fő fejlesztési irányok, prioritások kijelölése – tudjuk meg a község polgármesterétől, Bugár Imrétől, aki a képviselő-testülettel karöltve mindent megtesz azért, hogy a község lakóinak harmonikus közösségi teret teremtsen. Az egyetértés erős. A testület tevékenykedő, munkálkodó tagjai mindnyájan hozzájárulnak ahhoz, hogy a közélet könnyebb, kiegyensúlyozottabb mederben folyjon. A község fejlődését kiemelt célként kezelik, szem előtt tartva infrastruktúrájának folyamatos fejlesztését, a falusias jelleg megőrzését. A javasolt projektek minden esetben elősegítik a gazdaság és a szolgáltatóipar fejlődését, emellett pedig új lehetőségeket nyújtanak a művelődésre, az egészségmegőrzésre és a pihenésre. A községben prioritást élvez például a helyi művelődési ház felújítása, de szeretnék megtisztítani és rendezni a tó környékét is.

A koronavírus hozadéka, hogy a pályázataink zöme sajnos negatív elbírálást kapott, de ami a legbosszantóbb az egészben, erről semmifajta információt, tájékoztatást nem kaptunk, tehát folyamatos fennakadások voltak. Emellett, valamilyen szinten, kissé balszerencsések is vagyunk abból a szempontból, hogy a 700 lakossal valahogy mindig kikerülünk a szórásból. A falu nem illeszthető be a jelenlegi településfejlesztésikategória-rendszerbe, az 500 lakossal számoló, vagy 1000 lakosszám feletti pályázatoknál mi nem rúghatunk labdába. Önerőből persze próbálunk újításokat, fejlesztések elvégezni, de ez már kevés. Lassan elérjük azt a szintet, ahol voltunk nyolc évvel ezelőtt, hogy be kell zárni a helyi kultúrházat, mert az egyszerűen veszélyes. Tervek természetesen vannak, valamennyi lehetőséget megragadunk. Jelenleg egy osztályozóudvarra vonatkozó pályázatot készülünk beadni, észszerű módon igyekszünk összehangolni a gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjait, környezettudatosságra nevelni az embereket. Emellett folyamatban van a községben a szennyvíztisztító és a szennyvízvezeték lefektetése. Ez utóbbi most kénytelen volt a háttérbe szorulni, hosszú idő után ugyanis végre sikerült felújítani a Komárom–Pozsony közötti 63-as főút községen áthaladó részét” – részletezi a polgármester.

A fiatalok megtartásával élhetőbb, emberibb és marasztalóbb élettér kialakítását is igyekeznek megteremteni, hisz egy jól működő közösségben tökéletesen kibontakozhat és szárnyalhat az ember, remek ötletek születhetnek. Mindezt bizonyítandó, évekkel ezelőtt a családok számára bérlakások épültek a faluban – tudjuk meg a polgármestertől, aki annak idején képviselőként támogatta az ötletet, ugyanakkor megjegyzi, nem a jelentkezők szája íze szerint kialakított luxuslakásokra lett volna szükség, hanem komfortos lakhelyekre, melyeket a kiscsaládosok is képesek lettek volna belakni.

Élet a községben

A faluban aktív a Csemadok és a Vöröskereszt helyi alapszervezete, az éneklőcsoport, az ifjúsági tánccsoport, az erős emberek csoportja, a helyi vadászszervezet, de a tanyi kempósok is szép eredményekkel képviselik a falut. Hamarosan egy új szervezet is megalakul a községben, egy természetvédő polgári társulás bejegyzésére kerül sor, melynek tagjai már eddig is sokat tettek a falu, különösen a tó környékének a rendezésében.

Amennyire lehet, igyekszünk fejleszteni, támogatni a kulturális élet fejlődését és működését, ugyanakkor nagyon nehéz a jelenlegi helyzetben bármit is tenni. Nemrégiben rendeztünk egy nyárüdvözlő összejövetelt, ahol szerda reggel még nem tudtuk, hogy szabad utat kaphat-e a rendezvény, vagy sem. Nagy a bizonytalanság ebből a szempontból. Szerencsére a rendezvény végül nagy sikert aratott, a lakosok már ki voltak éhezve a kultúrára, s hogy találkozhassanak egymással. A maximális emberszám mennyiségének határát súroltuk, így nagyon büszke és hálás is voltam egyszerre. Emellett nemrégiben a kitelepített családok emlékére műemléket is elhelyezett a Csemadok, mi a község lakosaival így próbálunk meg emlékezni” – meséli a polgármester.

Fontos volna az iskola megtartása, a polgármester alapvető dolognak tekinti, hogy a kisgyerekeknek ne kelljen utazniuk, hogy biztonságos környezetben tudjanak okosodni. Épp ezért a tanyi iskolában minden megtalálható, az intézmény sikeresen ötvözi a személyre szabott nevelés, oktatás és a családias környezet minden előnyét. A gyerekek aktívak, a tanév során számos iskolai és községi rendezvényen is részt vesznek.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hisz óvoda és iskola is található a faluban. Előbbi hamarosan bővítésre is szorul majd, szeptemberben 17 új gyerkőcöt várunk. Az iskolánk megosztott osztályokkal működik. Bár nehéz, de foggal-körömmel ragaszkodunk a megtartásához, nem szeretnénk felszámolni” – mondja a polgármester.

Egy kis történelem

A községet 1168-ban villa Than néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a valamikori halásztanyákról kapta. A középkor folyamán a komáromi várhoz tartozott, a korszak végén azonban már mezővárosi ranggal rendelkezett. A kora újkorban helyi nemesek birtokolták, elsősorban a Tanyi, Laky, Zichy, Csepy, Fekete, Csorba és Keszeg családok. A 19. században a Kőröspataki Kálnoky család rendelkezett erre nagyobb földbirtokkal. Fényes Elek 1848-ban első osztálybelinek említi erre földjeit, melyeken dúsan terem a búza, árpa, burgonya és zab. Rövid ideig Tanyon működött az ország egyik legnagyobb cukorgyára, amely közel 240 embernek adott munkát. Később a trianoni béke Csehszlovákiához csatolta a falut. Református temploma 1832 és 1834 között épült klasszicista stílusban. Korábban túlnyomóan református többségű volt, mára viszont a római katolikusok száma is csaknem ugyanannyi. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Tanyt Magyarországnak, de 1945-ben újra Csehszlovákiához került. Az 1965-ös nagy árvíz súlyos pusztítást vitt végbe a községben, több ház súlyosan megrongálódott. A település 1993 óta Szlovákia része.

Galéria

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/36. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?