Pihenő

A nagy nevettető, aki halálra fagyott

Érettségije nem volt, fizetését elkártyázta: fejezetek Rejtő Jenő életéből.
author
Gazdag József

2022. január 11. 09:34

Rejtő Jenő
Rejtő Jenő - Képarchívum

Érettségije nem volt, ajzószereken élt, fizetését elkártyázta, két gépírónőjét is feleségül vette, és megszakította nászútját egy focimeccs miatt. Ami a tankönyvekből kimaradt: fejezetek Rejtő Jenő életéből.

Memóriabajnok, heringhalász

Rejtő Jenőnek úgyszólván nincs is életrajza, csak legendáriuma – írta róla Thuróczy Gergely, a Rejtő-életmű kutatója. Azt tudjuk, hogy zsidó családból származott, polgári neve Reich Jenő. Egyik bátyja Reich (később Egri) Lajos sakkmester, magyar válogatott sakkozó, aki haláláig a Magyar Nemzet és az Új Világ sakkrovatát vezette (Rejtő maga is sakkozott, állítólag József Attilával is vívott néhány partit törzshelyükön, a Japán kávéházban). Másik bátyja Reich (később Révai) Gyula bridzsjátékos és ügyvéd.

Életrajzírói szerint Rejtő bámulatos memóriakapacitását jelzi, hogy akár száz, tetszőlegesen bemondott szót is elismételt, visszafelé is, és első olvasásra megjegyzett oldalnyi adatsorokat a telefonkönyvből.

Azt viszont Csiffáry Gabriella levéltárostól tudjuk, hogy az iskolában nem remekelt, 14 évesen például nyolc tantárgyból is csak elégségest kapott, szorgalma pedig „változó” volt. S bár utóbb azt állította magáról, hogy Párizsban és Berlinben tanult teológiát és filozófiát, és orvosi tanulmányokat is folytatott, ezt ne vegyük készpénznek: biztosan csak annyi tudható, hogy még az érettségit sem tette le.

Rejtő Jenő előbb bokszoló, majd színész szeretett volna lenni, ehelyett világcsavargó lett, s fiatal korában bejárta egész Európát. Lócsutakolóként kezdte, Svédországban heringhalász volt, Zürichben két hétre lecsukták (mert engedély nélkül házalt magyar kézimunkákkal), s heteket töltött Prágában is. Hazaérve bulvárlapot alapított (Nagykörút címmel), de a lap csak egyetlen számot ért meg.

Azt állította magáról, hogy megfordult az idegenlégióban, ez azonban utóbb az író családja határozottan cáfolta. Sokan azt is megkérdőjelezik, a légiósregények szerzője járt-e egyáltalán Afrikában, de valószínűleg járt, még csavargásai idején hajózott át Marseille-ből Algériába.

Rejtő Jenő
Rejtő Jenő családi körben, nyakában unokaöccse, Gyurika, aki a világháborúban eltűnt - Képarchívum

A nők és a foci

Rejtőnek sportsérülés következtében részleges arcizombénulása volt, nem tudott nevetni, fapofával ontotta a poénokat. Latabár Kálmánnal, Salamon Bélával, Karinthy Frigyessel barátkozott. Sokat olvasott (Jack Londont, Dosztojevszkijt, Hemingwayt), egy irodalmi esten pedig Ady-verset szavalt, de belesült, ezért rögtönzött egy költeményt, aminek nem volt se füle, se farka, mégis megtapsolták. „Ez jellemzi a mai közönség kulturáltságát” – írta erről.

A sportos alkatú, 190 centi magas Rejtőt körülrajongták a nők. Kamaszkori naplójában írja: „Bözsinél voltam fent, csókolóztunk, veszekedtünk, és legépelte egy csomó versemet.” A gépírás később is különös szexepilt jelentett Rejtő szemében: kétszer nősült, s mindkétszer olyan nőt vett el, akit korábban gépírókisasszonyként alkalmazott (estélyi ruhában és kirúzsozva kellett gépelniük, és tilos volt nevetniük a poénokon).

Befutott író volt már, amikor 1937-ben, nászútját megszakítva tudósította a Színházi Élet című lapot egy olasz–magyar válogatott meccsről, Torinóból. A Giuseppe Meazzával felálló olaszok 2:0-ra nyertek, Rejtő pedig a Szomorú vasárnap címet adta beszámolójának, Seress Rezső „öngyilkos slágerére” utalva.

Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan

Az irodalmi sznobéria hajlamos Rejtőt a kánon perifériájára sorolni, pedig humoráért és nyelvi leleményeiért olyanok is rajongtak, mint Szentkuthy Miklós („Rejtő Jenő minden sorát olvastam”) vagy később Esterházy Péter („az ikercsillagom Rejtő Jenő és Thomas Mann volt, egyformán szerettem őket”), és tudjuk azt is, hogy még Babits Mihály, a poeta doctus is ismerte Rejtő műveit.

Színdarabok, bohózatok és operettlibrettók sikeres szerzője volt, híressé azonban kalandregényei tették, amelyek többségét P. Howard álnéven írta. Regényvilága összetéveszthetetlenül rejtői, visszatérő szereplőitől kezdve a vendéglátóipari egységek beszédes nevéig – ilyen a szingapúri „Négy Vidám Halottmosó” étterem vagy a honolului „Velőtanya a víg kiloccsantóhoz”, ahol a zongoránál Pepita Ofélia áll és gitározik, a söntés falán pedig bölcs tanács olvasható:

Igyál, mert a részegség enyhítő körülmény!

Rejtő hősei isznak is rendületlenül, olykor pedig elcsattan egy-két pofon is.

Ötórai gabonapálinka, esténként az úri közönség verekszik! Kitűnő széklábak, megbízható elsősegély! Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan!

– A három testőr Afrikában című regényében így hirdeti magát a Rakhmár oázisbeli Grand Hotel, amely a legkevésbé sem emlékeztet hotelre, egyetlen attrakciója az, hogy Leila, az arab démon táncokat lejt – amely műsorszámot azonban kissé népszerűtlenné teszi a közismert tény, hogy Leila (az arab démon) az ötvenedik életévét már régebben betöltötte, s a kor (és egy ideges bennszülött zsebkése) mély nyomokat hagyott az arcán.

S hogy Rejtőnél ki az úri közönség az ilyen ikonikus helyeken? Buzgó Mócsing, Senki Alfonz, Privát Elek vagy a környezetét maratoni hosszúságú verseivel traktáló önjelölt költő, Troppauer Hümér (akit egyszer egy görög díjbirkózó és egy kanadai favágó megpróbáltak elhallgattatni, de a következő pillanatban törött állkapoccsal nekirepültek egy vasoszlopnak). Ebbe a sorba illeszthető Tuskó Hopkins, Csülök, a Török Szultán, Holdvilág Charlie és Vanek B. Eduárd is – a kultikus Rejtő-regényhősökről lásd keretes írásainkat.

Rejtő Jenő
Rejtő művei a Rákosi-korszakban tiltott irodalomnak számítottak, s csak 1956-ban jelenhettek meg újra – addigra a korábbi filléres ponyvaregényei vagyonokat értek a feketepiacon. A Rejtő-kultusz megteremtésében nagy szerepe volt Korcsmáros Pálnak, a Füles rejtvényújság egyik alapítójának, aki Rejtő Jenő műveiből képregényeket rajzolt - Képarchívum

Kulimunkák, ajzószerek

Rejtő rendkívül termékeny szerzőnek bizonyult, 1939-ben például tizenegy regénye jelent meg. Kávéházi ember volt, gyakran ott is dolgozott, Kellér Andor szerint olykor 30-40 órán át ült az asztalnál, kézirata fölött. Ilyenkor egymás után nyelte az Aktedron nevű amfetamin-tablettát (amely legálisan kapható serkentőszer volt akkoriban), feketekávét ivott, láncdohányosként egyfolytában cigarettázott, s apja visszaemlékezése szerint erős idegfájdalmaira morfiumos porokat is szedett.

Az ajzószerek használata és a megfeszített munkatempó végül idegszanatóriumba juttatta Rejtőt, aki sikerei csúcsán is önértékelési zavarokkal küzdött. A határidőkön kívül a kiadójával is elkeseredett harcot vívott, fennmaradtak dühös levelei, amelyekben a Nova kiadó tulajdonosát emberevőnek és szadistának nevezi. „Jegyezze meg, hogy én nem vagyok kuli!” – dühöngött Rejtő a szerinte méltánytalan és kapzsi kiadói eljárás kapcsán, s az újranyomások után járó jogos jussát követelte.

Rengeteget írt, mégsem volt soha semmije. Lakása sem. Névjegykártyáján értesítési címként egy szálloda volt feltüntetve. Szerencsejáték-függő volt, a pénzzel könnyelműen bánt, a legenda szerint egyszer a fél étlapot megrendelte a Japán kávéházban az éhes József Attilának, egy Piszkos Fred-regény honoráriumát pedig tíz perc alatt elkártyázta.

Nyilas támadások

Az 1940-es évek elején a magyar szélsőjobboldal kampányt indított a „hazafiatlan” szórakoztató irodalom ellen:

A magyar könyvpiac hemzseg a magyarsággal semmi vonatkozásban nem álló, legtöbbször erkölcs-, vallás- és hazaellenes könyvek sokaságától. […] Ez ellen a nemzetrontó, idegen irodalmi invázió ellen küzdeni, s ezt a küzdelmet támogatni elsőrendű hazafias kötelesség.

Sejtette-e Rejtő, mi vár rá? Nem tudjuk. De félt a haláltól. „Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája”, mondta. Előfordult, hogy ekkoriban már úgy dedikálta könyvét: „Örök barátsággal: az egykori Rejtő Jenő.” 1941-ben pedig megírta a Csontbrigád című regényét, amely a teljes jogfosztottság állapotát és a haláltáborok miliőjét vetíti előre.

Az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali lap, amely Márai Sándort is éles hangon támadta, 1942-ben egész oldalas „leleplező” cikket közölt Rejtőről („Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét”), hangsúlyozva, hogy rejtőzködő zsidóról van szó, egy „vérbeli demokratáról” (súlyos vád volt ez akkor), akinek az igazi neve nem Rejtő, hanem Reich, s aki ponyvaregényeivel sok pénzt keresett, most pedig kávéházakban lógatja a lábát. Egy másik nyilas lap pedig azt rótta föl Rejtőnek, hogy regényeiben „piedesztálra emeli az alvilág söpredékét, a rablókat, a gyilkosokat, csalókat, betörőket. Íme, így terjeszti a zsidóság a mételyt a Terézvárosból.”

Rejtő Jenő „sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén” pert indított az uszító lap ellen, amelynek főszerkesztője, a homonnai születésű Oláh György egyben parlamenti képviselő is volt. De hiába, mert a hecckampány hatására addigra a népszerű Howard-regények szerzőjét feljelentették. Rejtő Jenőnek a nagykátai munkaszolgálatos gyűjtőtáborban kellett jelentkeznie. Néhány nappal később, 1942 novemberének végén pedig besorolták egy büntetőszázadba, és útnak indították a Szovjetunióba. Apja elmondása szerint a kórházi ágyból hurcolták el:

Még sapka sem volt a fején, úgy vonult be, mintha a Balatonra menne: szandálban.

A legyengült és összetört Rejtő a mai Ukrajna területén fekvő Jevdakovo községnél hunyt el. Egyesek szerint megfagyott, mások szerint flekktífusz végzett vele.

Rejtő Jenő
A képen jobbról: Rejtő Jenő, Salamon Béla, Karinthy Frigyes és egy ismeretlen személy az 1930-as évek végén

Sír (a) felirat

A Reich családot távirat értesítette arról, hogy munkaszolgálatos fiuk meghalt. Néhány hónappal később a bíróság ad acta helyezte a sajtópert, amelyet Rejtő az ellene uszító lappal szemben indított, a nyilas újság pedig diadalmasan közölte, hogy lám, Piszkos Fred atyja nem perelheti őket. „Rejtő tervez, a sors végez” – írták gúnyosan. A nyilas újság főszerkesztője, Oláh György a háború után Dél-Amerikába költözött, onnan küldte cikkeit az emigráns magyar lapoknak, s végül 1981-ben halt meg Argentínában.

Rejtő első felesége a háború vége felé tűnt el, apróhirdetésekben keresték („Rejtő Jenőné született Boros Rózsit novemberben hurcolták el a nyilasok Komárom felé, aki tud róla, értesítse stb.”). Koncentrációs táborban hunyt el.

Tárgyi hagyaték alig maradt Rejtő Jenő után, kéziratainak nagy része pedig 1956-ban elégett: rokonai eltüzelték. Azt máig nem tudni, pontosan mikor is halt meg Rejtő. Az egyezményesen elfogadott dátum 1943. január 1-je, de a Rejtő-kutatók megjegyzik, hogy az illetékes katonai szervek nyilvántartásában nem szerepel pontos nap, csupán annyi, hogy az elhalálozás időpontja 1943 januárjának „eleje”. Teteme nincs meg, sírja sem. Epitáfiuma azonban van, ő maga írta. Címe: Sír (a) felirat.

Ki itt nyugtalankodik csendesen, / Író volt és elköltözött az élők sorába. / Halt harminchat évig, élt néhány napot, / S ha gondolkozott, csak álmodott / Néhány lapot. S mikor kinevették: / Azt hitte, hogy kacagtatott. / Most itt fekszik e nehéz / Temetői hant alatt, / Zöld koponyáján kiüt a csíra / És azt álmodja, hogy él. / Szegény. Béke hangjaira! / Ámen.

Melyik Rejtő-hősről van szó? I.

Kék szakállal járja a világot, egyszer ugyanis egy becsületsértési ügyből kifolyólag akkora pofont kapott a Hallgatag Drugics nevű, közrettegésben álló rablótól, hogy beleesett egy tartályba, amelyben hajópáncélok bevonására szolgáló búzakék zománcfestéket tároltak – e kozmetikai szerencsétlenség következtében színeződött el a szakálla.

Többször nősült, de ahogy ő mondja: nem rosszakaratból, hanem pénzért. Mindenkit sztrovacseknek hív, és előszeretettel hivatkozik operákra (némileg pontatlanul). Állandóan olyan részeg, hogy sosem tudja, hol van, ezért minden felvilágosításért hálás. Egyszer, amikor a Stanley Up To Date nevű hajón elfogyott a pálinkakészlet, hősünk – aki még valamikor a telegráf feltalálása előtt részegedett le, és azóta szinten tartotta magát – hirtelen kijózanodott, bús arccal körbesétált, és sorra bemutatkozott mindenkinek: Zaturek Manfréd vagyok! Ez azonban csak a polgári neve volt, alvilági cimborái úgy köszöntötték: „Na, mi újság, Wagner úr?”

Rejtő Jenő

Melyik Rejtő-hősről van szó?

Egy matróz, akit Fokvárostól Hondurasig sokan ismernek (főleg a hatóságok). Ő a Mindennek Van Határa, De Megkerüljük nevű csempészegyesület titkára. Néhány szigetről (mint például Dél-Amerika) kitiltották, a többi helyen korlátoltan partra szállhat (nem sűrűn). A hajózáson kívül vendéglátóipari tapasztalata is van, Barcelonában egy étterem kirakatában dolgozott – ő volt a transzparens.

Egy ideig a Boldogság Szigetek királyát helyettesítette a trónon, uralkodóként rögtön pertut ivott az utca népével („szervusz, nép!”), citerázott, és a „Lulu, ha visszajövök Fidzsiről” című slágert énekelte. A nép sírt és nevetett, hősünk pedig esténként elégedetten hallgatta lakáját, amikor az bejelentette: „Az ágy előálla.” Királyi naplót is vezetett, „kelt mint fent saját kezünküleg uralkodásunk első évének sorskegyelméből valamelyik napján… Ambó dominó mai dátum.” Nevét széles vigyoráról kapta. Ő Fülig Jimmy, akinek a névjegykártyáján az szerepel: Don Fülig di St. James, hajóskapitány.

Rejtő Jenő

Melyik Rejtő-hősről van szó? III.

Polgári neve Wilbour Theodor. Ő a szingapúri alvilág mitikus alakja, a Serény Múmiák nevű, közrettegésnek örvendő társaskör oszlopos tagja. Egyszer pillanatnyi szorultságában ellopta az angol királyi flotta Balmoral nevű cirkálóját. Másszor pedig Delhiben kilopta a háromezer éves Buddha rubin szemét, és egy sorompó piros üvegjelzőjével helyettesítette, úgyhogy amikor Buddha belsejében fellobogott az örömtűz, szeme azt hunyorogta a hívők felé: Stop! Stop! Stop!

Hősünk lakhelye változó, Alaszkában játékbarlangot nyitott, Port Szaídban bankot alapított, de élt már poggyászban is (a Honolulu Star óceánjárón). Pénzért bármire hajlandó – kivéve a mosakodást. Innen ered a neve: Piszkos Fred. (Vagy ahogy Fülig Jimmy emlegeti: Piszok Alfréd.)

Rejtő-nyitányok

Regényeinek felütése is jellegzetes, íme, egy csokorra való a Rejtő-féle első mondatokból:

"Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta." (A három testőr Afrikában)

"A tábori pap hátrahőkölt, amikor meglátta a halálraítéltet néhány perccel a kivégzés előtt a katonai ügyészség fogházának egyik cellájában. Ilyent még nem látott a világ! Ott ül a halálraítélt talpig frakkban! Kissé részeg is, ezenfelül egy fehér virágot hord a gomblyukában, és vastag havanna szivart füstöl, miközben bóbiskoló szemmel fütyörészik." (Csontbrigád)

"A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját. Ezt a ruhadarabot nehéz nélkülözni, ha valaki sétálni megy." (Az elátkozott part)

"Galamb nekirepült a falnak, de a következő pillanatban már úgy vágta szájon a vitorlamestert, hogy ez meglepetésében lenyelt egy negyed font bagót, ami a szájában volt, és percekig csuklott utána." (Az előretolt helyőrség)

"– Uram! A késemért jöttem! – Hol hagyta? – Valami matrózban." (Piszkos Fred, a kapitány)

"Barátaim és tisztelőim általában hülyének tartanak. Nem vagyok elmeorvos, tehát nem tudom ellenőrizni őket." (Pipacs, a fenegyerek)

"Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el." (A tizennégy karátos autó)

"Sába Királynője az asztalnál ült, és borotválkozott. De szokott káromkodni és pipázni is, ami királynőknél igazán ritkaság." (Vanek úr Párizsban)

"Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott. – Bocsánat – mondta, és udvariasan megemelte a lámpaernyőt –, nevem Van der Gullen Félix." (Vesztegzár a Grand Hotelben)

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/52. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
benzin k

Turistaszezon előtt dráguló üzemanyagárak

Prékop Mária

Tanítani itt húzós művészet

Boris Kollár

További osztogatásra készül a kormány

időjárás meleg

Hétfőn beüt az igazi kánikula – másodfokúra emelik a hőségriasztást

Milák2022.100p

Milák Kristóf: Elégedett vagyok a saját teljesítményemmel

Djoko

Rajt Wimbledonban, oroszok, fehéroroszok és ranglistapontok nélkül

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.