A villamoson zötykölődve lettem figyelmes két huszonéves fiú párbeszédére. Nem illik hallgatózni, nem is szoktam, de egyszerűen nem tudtam nem figyelni arra, ami elhangzott.
Az egyiküknél aznap reggel állapították meg, hogy egészségügyi okokból körülmetélésre lesz szüksége. A másik szemérmesen mondta, hogy ő már babaként átesett ezen, és örül, hogy nem most kell ezzel foglalkoznia. Azt is jól megvitatták, hogy nem értik, miért olyan tabu ez az egész, mert rengeteg kortársukat érinti… és nemcsak a kortársaikat.
Mi is az a körülmetélés?
A körülmetélés során eltávolítják a pénisz végét borító fedőbőrt, azaz a fitymát. Ennek eltávolításakor a makk fedetlen marad, ami a körülmetélés célja is egyben, így a bőrfelület higiéniája növelhető.
A magyar nyelv értelmező szótárának első kiadása még ezt írja:
A körülmetélés az a vallásos szertartással egybekötött művelet, műtét, hogy a fiúgyermeket, vagy férfit körülmetélik. A körülmetélés főként a zsidók és a mohamedánok körében szokásos.
A definíció megegyezik azzal a ma is tartó tendenciával, hogy mifelénk a körülmetélést vallási rítusként, legfeljebb valamely betegség kezelésekor végezhető műtétként tartjuk számon. Ezzel szemben sok nyugati országban prevenciós eljárásként működik. Az Amerikai Urológiai Társaság (AUA) állításai alapján például bizonyos betegségek és fertőzések a körülmetélt férfiaknál ritkábban fordulnak elő, ezért érdemes alkalmazni a műtétet általános egészségügyi-megelőző eljárásként. Olyan ez, mint az oltások. Afrikában végzett kutatások bizonyítják, hogy a körülmetélt férfiak körében kisebb a kockázata a HIV kialakulásának. Ezért szorgalmazza például a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a fejlődő országokban az önkéntes alapú körülmetélést.
Egy kis történelem
A legtöbb tanulmány megegyezik abban, hogy a körülmetélés az egyik legrégebbi sebészeti beavatkozásunk, legalább 5000 éve végzik különböző indokokkal és különböző módokon. Becslések szerint napjainkban a felnőtt férfiak mintegy egyötöde van körülmetélve. Ez az arány regionális szinten azonban eltérő lehet: vannak országok, ahol a férfiak 80-90%-a átesett a beavatkozáson. A legkorábbi bizonyítékok arra, hogy már jó régen válnak meg férfiak a fitymájuktól, az egyiptomiaknál található. Több sírkövön és falfestményen is félreérthetetlen módon ábrázolják az eljárást.
Vallási szempontok
A zsidó és a muzulmán vallást követő férfiak zöme körül van metélve. Ezekben a vallási közösségekben röviddel a születés után, de többnyire gyermekkorban, esetleg serdülőkorban hajtják végre a körülmetélést. A zsidóknál pontosan meg van határozva, hogy a születés utáni nyolcadik napon kellene eltávolítani a fityma egy részét. A zsidó kisfiúk a körülmetélési szertartás során kapják meg a nevüket is. Ez egy komplex eljárás, melynek pontos menete van. A muzulmánoknál általában orvos végzi el a beavatkozást, ami mögött higiéniai szempontok állnak, s fontos feltétele az iszlámban előírt tisztálkodásnak. A körülmetélés tehát egyfajta tisztulási aktus számukra.
Mit mond a szakember?
Dr. Bognár-Beleni Andrea urológus praxisa során gyakran találkozik a körülmetéléssel. Hozzávetőlegesen egy hónap alatt 100 betegből 5 páciens fitymaszűkület miatt keresi fel (a fitymaszűkület az az állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a péniszen a makkon túlra). Ilyen esetekben a makk tisztítása lehetetlenné válik, ezért a gyulladásos és daganatos elváltozások kockázata rendkívül magas. A fitymaszűkület szexuális együttlét során is problémát okoz, gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi az aktust. Felnőttkorban a fitymaszűkület kezelése szteroid kenőccsel kevésbé hatásos, mint gyerekkorban, emiatt a felnőtteknél szinte csak körülmetéléssel lehet megoldani. „A komoly egészségügyi és szexuális problémák ellenére sok férfi csak akkor keres fel, ha már annyira beszűkült a fitymája, hogy a vizelés is gondot okoz” – fogalmazott az urológus.
Mi a helyzet a szexszel?
A körülmetélés kapcsán gyakran szóba kerül a szexualitás is. Egyes feltételezések szerint a szexuális vágy korlátozása miatt kezdték el körülmetélni a férfiakat. Ebben jól tükröződik az a vélemény, mely szerint a fityma hiányában kevésbé lesz érzékeny a hímvessző. A vélemények azonban eltérőek: vannak, akik tovább tartó, élvezetesebb aktusokról számoltak be. Vagyis a másik megközelítés szerint a jobb szexuális élet és a körülmetélés összefüggésbe hozható. Kétségtelen viszont, hogy a fityma eltávolításával megváltozik a pénisz anatómiája, a szexuálisan aktív vagy aktívvá tehető terület hozzáférhetősége. Ezzel pedig lehetővé válhat bizonyos testi örömök fokozott megélése. Ugyanakkor vannak, akik szimplán esztétikai okokra hivatkozva végeztetik el a beavatkozást, hiszen a körülmetélés megváltoztatja a férfi péniszének kinézetét, ezáltal pedig hatással van testképére és önbizalmára is. Dr. Bognár-Beleni Andrea erről így nyilatkozott: „Ez abszolút szokás kérdése, és mindkét megközelítésben van valamennyi igazság. Orvosi szempontból az mondható el, hogy a férfiaknak nem a körülmetélés miatt lesznek merevedési problémáik, valamint az is elmondható, hogy nem lesznek a körülmetélés miatt kevésbé érzékenyek. A legtöbb dolog úgyis a fejünkben dől el. Valójában, ami erogén zónának számít, az a makk és a fitymafék, nem pedig a fityma. Minden ember másképp érez, másképpen látja ezt, de egy kiegyensúlyozott, egészséges életet élő embernél nem kéne, hogy a körülmetélés nagy változás legyen a szexuális élete szempontjából.”
A negatív példái
Néhány törzsi közösségben a körülmetélés egyfajta felnőtté válási, beavatási rítusként jelenik meg. Nem higiénikus körülmények közt végzik, orvosi diplomával nem rendelkező emberek. Ilyen például a dél-afrikai Xhosa törzs. A 13–16 éves fiúkat 1 hónapra elzárják, fehérre festik a testüket, majd érzéstelenítés nélkül levágják a fittymájukat. „Csak azután térhetnek vissza a falujukba, amikor már nem véreznek. Itt nincs varrás. Sok fiatal fiú hal bele az elfertőződött sebbe, még mielőtt hazatérne” – meséli dr. Bognár-Beleni Andrea.
A Xhosa törzs tagjainál jelentősebb hegesedést várnak el annak bizonyítékaként, hogy a férfiak átestek a beavatási rituálén, és a körülmetélést érzéstelenítés nélkül, nem kórházban végezték el rajtuk. Ha már törzsi szertartások, muszáj megemlíteni, hogy néhány más afrikai törzsnél a nőkön is végeznek hasonló eljárást. Csakhogy ez sokkal inkább csonkítás, mintsem egyfajta egészségügyi eljárás. Levágják a nők csiklójának egy részét azért, hogy a szexuális együttlét élvezhetetlen legyen számukra, így biztosan ne csalják meg a férjüket.
A körülmetélés kérdésköre összetett és sok benne az ellentmondás. Vallási kérdésekkel, szexuális fantáziákkal dúsított problematika ez.
Más a helyzet a fejlődő országokban és megint más Európában. Sok európai számára a körülmetélés teljesen idegen. Elvégezhető vallási, kulturális vagy orvosi okokból. Mások úgy tekintik (különösen a felnőtt körülmetélést), mint bármilyen más testmódosítást, mint például a tetoválást vagy piercinget, gyakran az esztétikát vagy a jobb szexet hozva fel indokként.
Kijelenthető viszont, hogy orvosi szempontból rutin beavatkozásnak számít. A megfelelő körülmények között végezve tehát minimális kockázattal jár. Arról, hogy szükséges-e prevenciós eljárásként elvégezni, megoszlanak a vélemények szakmai körökben is, az pedig még inkább vitatott, hogy van-e szexuális hozadéka. Az viszont kétségtelen, hogy felnőttkorban fitymaszűkület esetén az egyetlen járható út a körülmetélés. Ezt leszámítva teljesen szabad döntésről beszélhetünk, de éppen ezért mindenképpen beszélnünk kell róla.
Érdekes
Az USA-ban léteznek olyan csoportosulások, melyek a körülmetélés ellen harcolnak. Ilyen aktivisták hozták létre a Fitymaember (Foreskin Man) névre keresztelt szuperhőst is. A karakter megjelenése hatalmas botránnyal járt, készítettek ugyanis egy erősen antiszemita jellegű képregényt, melyben Fitymaember egy gonosz rabbi ellen küzd, és megpróbálja megakadályozni egy kisfiú körülmetélését.
***
A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. február 14-ei számában jelent meg
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.