A Bourbon-ház az egyik legősibb és legnagyobb nemesi család Európában. Rengeteg királyt adtak kontinensünknek, melyek leszármazottai még ma is uralkodnak. Ilyen például a spanyol trónon ülő VI. Fülöp is.
A Bourbon-ház kisebb-nagyobb megszakításokkal 1700 óta uralkodik Spanyolországban. A király mai szerepe azonban már nem olyan, mint évszázadokkal ezelőtt. Nem kell háborúkat szerveznie, törvényeket hoznia, alkotmányos monarchiaként csupán reprezentatív feladatokat lát el.
A sportoló király
A jelenlegi spanyol király, VI. Fülöp csupán hat éve uralkodik. Olyan felmenőket tudhat maga mögött, mint Mária Terézia, a francia Napkirály, XIV. Lajos vagy Viktória brit királynő. Az ötvenhárom éves király előtte inkább a sporttal foglalkozott, meglehetősen eredményesen, hiszen a barcelonai olimpián a hatodik helyezést érte el a vitorláscsapat tagjaként. Emlékszünk még a norvég Olaf királyra, és a fiára, Harald királyra, akik szintén részt vettek olimpián? Úgy látszik a királyi családok férfitagjai a katonaiskola mellett a sportot, az olimpiákat is nagyon szeretik. Visszatérve a spanyol királyra, elődeihez képest azért is különleges, mert maga mellett tudhatja az első olyan spanyol királynét, aki nem nemesi származású. Letícia élete igazán kalandos volt, mielőtt megismerkedett a trónörökössel. Édesapja nyomdokaiba lépve újságíróként dolgozott, volt haditudósító, mexikói egyetemre járt, tévécsatornáknál volt bemondó. Egy évig még házasságban is élt. A párnak két gyermeke született, Leonóra trónörökös – egészen addig, amíg nem születik fiú – és Zsófia.
Király nélküli monarchia
VI. Fülöp édesapja, I. János Károly másfél év híján negyven évig volt spanyol király. Romlandó egészségére hivatkozva adta át a trónt a fiának. János Károly uralkodása bizony nem mondható unalmasnak. A második világháború alatt, Francisco Franco nacionalista vezetésekor a Bourbon-háznak le kellett mondania a királyi címről. Király nélküli monarchia lett Spanyolország. 1966-ban népszavazást tartottak, melynek végeredménye az lett, hogy a királyt visszahívták. Igaz, nem azt, akit törvényesen a trón illetett, hanem a fiát, így János Károly lett Spanyolország hercege. János Károly Franco halála után lépett trónra, és szépen lassan visszaállította a demokráciát az országban, sőt a nacionalista pártot is beszüntette, megújította az alkotmányt. Így az ország fokozatosan Európa vezető és haladó államává vált János Károly vezetése alatt. Sokat segített ebben felesége – aki egyben harmadfokon unokatestvére is –, a görög és dán királyi hercegnő, Zsófia.
Habsburg régens
I. János Károly elődje a nagyapja volt. Ő volt az, aki trónfosztott lett a második világháború alatt, és családjával együtt menekülniük kellett. XIII. Alfonz az első világháborúban semleges maradt, közvetítő volt a két ellentétes fél között. Közbenjárt a magyar katonákért, és a trónfosztott Habsburg királynénak, Zitának is menedéket adott. Zita egyébként szintén a Bourbon-ház tagja volt.
Alfonz félárvaként született, édesapja nem érte meg fia születését. Születésekor így édesanyja, a Habsburg–Tescheni Mária Krisztina lett a régens, tizenhét évig, fia nagykorúsításáig töltötte be ezt a tisztséget. Férje, XII. Alfonz fiatalon halt meg, huszonnyolc éves kora előtt pár nappal, tuberkulózisban. Akárcsak a fia, ő is tizenhét évesen lett király, előtte száműzetésben élt, a 19. századi bonyolult trónkövetelések miatt.
Nő a trónon
II. Izabellát, az egyetlen Bourbon-házi spanyol királynőt, XII. Alfonz édesanyját szintén megfosztották a tróntól. Míg fia nem vette át az uralkodást, addig a Savoyai-házból származó I. Amadé szerezte meg a trónt. Izabellát a nép taszította le a trónról, több merényletet is elkövettek ellene. Végül Franciaországban talált menedéket, de azt még megélte, hogy fiú unokája helyett a menye, Mária Krisztina legyen a régens. Ez egyébként bántotta is őt, hiszen szívesen uralkodott volna az unokája nevében.
Az elődje édesapja, VII. Ferdinánd, aki kétszer is volt spanyol király. Uralkodása közben Napóleon fogságban tartotta, és ez idő alatt, öt és fél évig, Napóleon bátyja, József lett a spanyol király. Miután visszakerült a helyére – orosz, osztrák és porosz segítséggel –, lehetővé tette, hogy nők is örökölhessék a spanyol trónt. Így lehetett lányából királynő. Spanyol trónon azóta még csak egyszer ült nő, ám a jövőben lehet, hogy ismét női uralkodója lesz az országnak. A trónörökös ugyanis a most tizenöt éves Leonóra.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/21. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Érdekes
Az első spanyol királynő
Kasztíliai Izabella házassága révén egyesítette először Spanyolországot, a 15. században. Izabella majdnem harmincéves uralkodása alatt megalapozta Spanyolország történelmét. Ez időben űzték ki a mórokat és a zsidókat az országból, megszerezte a Nápolyi Királyságot, elindította és támogatta a spanyol gyarmatosítást. Gyermekeit igyekezett úgy kiházasítani, hogy az politikailag hasznot hozzon az országnak. Így lépett szövetségre Portugáliával, a Német–Római Birodalommal és Angliával. A történelem nagy királynőinek egyike.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.