Este már Jézus feltámadását ünneplik a katolikus templomokban

Nagyszombaton a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia.

A tűzszentelés szertartása után a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye „Krisztust, a világ világosságát” jelzi.

Az igeliturgiában az olvasmányok végigvezetik a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, és ismét megszólalnak a – nagycsütörtök óta hallgató – harangok, az orgona és a csengők.

Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket – a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást –, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének.

A vigília csúcspontja az Eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatása.

A mise végén a legtöbb helyen körmenetet tartanak.

A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli.

Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy Krisztus „feltámadt, valóban feltámadt”, Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett – áll az MKPK közleményében.