Ma is jó választás a cserépkályha

Se szeri, se száma az internetes bazárokon kínált, többnyire bontott vagy bontásra váró cserépkályháknak. Főleg a magyarországi hirdetések kínálnak kedvező áron cserépkályhákat, de akadnak olyan kályharakó mesterek is, akik ingyen elhozzák az általuk valahol lebontott cserépkályhát, és csak az átrakásért kérnek pénzt.

Átrakás, szárítás

Az átrakás, vagyis újrarakás viszont elengedhetetlen, még akkor is, ha a kályhánkat meg akarjuk hagyni a helyén, mert történetesen ott akarjuk használni, ahol addig is szolgált. Nagyon fontos, hogy ilyenkor hívjunk egy szakembert, aki a kályhánkat visszabontja, kijavítja benne a tönkrement részeket, mert enélkül a kályha használata nemcsak veszélyes, de fűtési hatásfoka is jóval alacsonyabb. Általánosan érvényes, hogy a cserépkályhákat tizenöt évenként újra kell rakatni.

Ha ez sikerült, a kályhát ki kell szárítani. A szárítófűtés lényege, hogy két hétig enyhén fűtünk benne, nyitott szellőzőnyílások mellett, hogy a kályha teste csak annyira melegedjen fel, amit a kezünk langyosnak érez. A szellőzőket a tűz kialvása után is nyitva kell hagyni, hogy a keletkezett gőzök a kéményen keresztül távozhassanak.

Fűtési tempó és a hárisz

A cserépkályha lényege, hogy fokozatosan telítődik meleggel, és azt hosszú időn keresztül adja le, vagyis folyamatos, lassú égéssel megtartva a kályhatest hőmérsékletét, kellemes meleget biztosíthatunk vele. A cserépkályhában nem szabad nagy tüzet rakni, mert a hirtelen bekövetkezett hőtágulástól károsodhatnak a kályhacsempék vagy a fugák, utóbbiak megrepedezhetnek, kipotyoghatnak. A kályhacsempék mázának repedéseitől egyébként nem kell megijedni. Ezt hárisznak hívják, és természetes velejárója az újonnan gyártott kályhacsempéknek is, így a gyártók ezért nem is vállalnak felelősséget. Azt szokták tanácsolni, hogy akit ez zavar, inkább sötét tónusú csempét válasszon, mert a világosabb árnyalatúakon a hárisz jobban látszik.

Hogy a cserépkályhában lassan égetjük a fát, nem jelenti azt, hogy a kályhán levő szellőzőajtókat vagy réseket be kellene zárni. Épp ellenkezőleg. Biztosítani kell, hogy a kályhában égő fa elég oxigénhez jusson. Ezt a lakás légteréből fogja megkapni, ezért amíg a fa lánggal ég, a kályha szellőzőnyílásai legyenek nyitva, és arra is figyeljünk, hogy a lakás ablakai és ajtói ne legyenek teljesen, légmentesen lezárva (az ablakok kilincseit állítsuk szellőző pozícióba). Ez főleg az új, elsősorban műanyag ablakok esetében szokott probléma lenni, a fából készült ablakoknak, főleg a régebbieknek van természetes szelelésük. A kályha szellőzőnyílásait mindenesetre csak akkor szabad bezárni, ha a belül levő fa már nem lángol, csak parázslik.

Miért szeretik?

Tény, hogy a cserépkályhával való fűtés odafigyelést és némi szakértelmet igényel, fontos ugyanis, hogy ne fűtsük túl, és hogy a rendelkezésre álló fát a leggazdaságosabban hasznosítsuk. Érdemes kipróbálni a felülről történő tüzelést, ami abban áll, hogy a bekészített fát nem alulról, hanem felülről gyújtjuk meg.

Érdemes figyelembe venni azonban, hogy mindegyik fűtési rendszer igényel szakértelmet, és évekig eltarthat, míg a használója kiismeri, kitapasztalja, miként a legegyszerűbb, leggazdaságosabb a működése. A cserépkályhákat előszeretettel választják azzal az indokkal, mert „más” meleget ad, mint a radiátorok. A cserépkályha egy nagy darab, kellemes, meleg felület a lakásban. Mellé lehet ülni, neki lehet támaszkodni. Egy hideg téli reggelen ez nem elhanyagolható szempont.

Persze, hátránya is van. Folyamatos jelenlét mellett szolgál igazán jól, egy teljesen kihűlt házat télen cserépkályhával felfűteni beletelhet egy egész napba is (vagyis, ha a család elutazik, jó, ha marad otthon valaki, aki itt-ott pakol a tűzre).

Sokan a színek és a formák miatt választanak cserépkályhát. Az apróhirdetések közt találunk minimalista stílusút és gazdagon díszített századfordulós példányokat is, például az igen elterjedt gyöngytányéros mintázatú csempékkel. Ha pedig konkrét elképzelésünk van, a kályhacsempe-manufaktúrák bármilyen igény szerint legyártják nekünk.