Dúl a delta-variáns

Szlovákiában lapzártakor csak valamivel több mint 2 millió 400 ezren vették fel a Covid–19 elleni oltás mindkét adagját. Ez a lakosság 42%-a, miközben az óhajtott célhoz, a 85%-os beoltottsághoz még 2 millió 300 ezer beoltottra lenne szükség. Szakemberek szerint ugyan a 60%-os is elég lehet a nyájimmunitáshoz, de minden jel arra mutat, ezt sem fogjuk elérni, mert az Európai Unió országain belül nálunk a legnagyobb az oltásellenesség, itt kering a legtöbb összeesküvés-elmélet a lakosság körében.

Nem csoda, hogy a balkáni országokhoz hasonlóan nálunk is újra bordóba borul egyre több járás, és kezdenek megtelni Covid-betegekkel a kórházak. Vannak köztük beoltottak is, ami sokakat abbéli meggyőződésükben erősít, hogy az oltásnak semmi értelme, de szakemberek szerint szinte kivétel nélkül csak azok az oltottak szorulnak kórházi kezelésre, akiknek az állapotát más betegségek is súlyosbítják. Peter Sabaka immunológus szerint mindenekelőtt azt kell tudatosítanunk, hogy Szlovákiában az oltottak legnagyobb része a hetven éven felettiek közül került ki, és náluk magas az aránya a krónikus betegeknek. „Ide tartozik főleg az immunhiány, a túlsúly, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések. Esetükben megtörténhet, hogy az oltás felvétele ellenére is kórházba kerülnek, de a súlyos lefolyás kockázata még így is 20-30%-kal kisebb. Egy krónikus betegségekkel nem küzdő embernél ez az esély 40-50%” – magyarázza az immunológus.

Mitől félünk jobban?

Vagyis a védőoltás ugyan nem csodaszer, de esély arra, hogy ha megbetegszünk is, könnyebben átvészeljük a kórt. Az ellenzők és szkeptikusok szerint azonban emellett kockázat is, hogy épp az oltás következtében szenvedünk hosszan tartó fejfájástól, magas vérnyomástól, alvászavartól, vagy kapunk vénás trombózist, tüdőembóliát, infarktust vagy agyvérzést. Ezek nem alaptalan rémhírek, az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) hetente nyilvánosságra hozza a leggyakoribb jelentett mellékhatásokat, és orvosilag igazolt súlyos következményeket. Különbséget kell tenni azonban a jelentett és az igazolt következmények között, mert az oltás és az állapotromlás vagy haláleset között nem mindig egyértelműen bizonyítható az összefüggés. Eddig három halálesetben bizonyosodott be a boncolást követően, hogy az összefüggés lehetséges (Pfizer, Moderna és AstraZeneca vakcinák beadása után) és egy esetben (AstraZeneca), hogy valószínű. Statisztikailag ez nem nagy szám, de azok számára, akiket érint, személyes tragédia.

„Ezért kell megbeszélni a szakorvossal, körzeti orvossal, milyen állapotban ajánlott az oltás. Akinek ingadozik a vérnyomása, az várja meg, míg stabilizálódik, a vércukorszintet is ajánlatos kordában tartani, a trombózisveszélyre fokozottan figyelni kell. Általában érvényes, hogy a kompenzált állapotú krónikus betegek felvehetik az oltást, és az is, hogy a lelkiállapotunk nagyban befolyásolja, hogyan érezzük magunkat utána. Aki úgy áll hozzá, hogy a láz, végtagfájdalom, fáradtság természetes immunreakciók, az könnyebben viseli, mint aki úgy fél a következményektől, hogy attól megy fel a vérnyomása” – véli Adrián Frey körzeti orvos. Szerinte mindenkinek azt kell tisztáznia magában, a Covid-fertőzéstől vagy a mellékhatásoktól fél-e jobban.

Nem lesz kötelező oltás?

Ez a választási lehetőségünk nagy valószínűséggel megmarad, Szlovákiában ugyanis egyelőre nincs arra politikai akarat, hogy a védőoltást mindenki, vagy akár csak bizonyos csoportok számára kötelezővé tegyék. Ha ez szóba kerülne, elsősorban az egészségügyben dolgozókra és a pedagógusokra vonatkozna, de Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter a napokban is azt nyilatkozta, nem látja értelmét olyasmire kényszeríteni az embereket, amit nem akarnak. Mindemellett tény, hogy az egészség- és az oktatásügyben dolgozók között is az országos átlagot meghaladó, 70% körüli az átoltottak aránya. A súlyos betegeket kezelő kórházi osztályokon ez az arány eléri a 90%-ot.

Mivel ez a kormánykoalíció – több sebből is vérzik, politikai okokból sem valószínű, hogy kötelezővé tenné az össznépi oltást – még egyszer nem merné úgy próbára tenni az emberek türelmét, mint a tömeges „orrturkálásokkal”. Nem mellesleg pedig, ha az oltatlan orvosok, nővérek és pedagógusok nem dolgozhatnának, nem lenne kivel pótolni őket. Az év eleje óta csaknem 800 egészségügyi nővér mondott fel, 20%-kal több, mint 2020 ugyanezen időszakában, és nem is titkolták, hogy a járványhelyzet miatti fáradtság és kiégés nagyban közrejátszott, hogy búcsút mondtak az egészségügynek. Szlovákiában több mint 14 000 nővér és több mint 3000 orvos, köztük 1200 körzeti orvos hiányzik – ilyen körülmények között a rendszer összeomlását jelentené, ha a nem oltottakat szolgálaton kívül helyeznék.

A világban azonban erre is van példa, Magyarországon, Franciaországban és Olaszországban is kötelezővé tették az egészségügyi dolgozók számára az oltást, Nagy-Britanniában és az USA-ban pedig fontolgatják ezt a lehetőséget. Kérdés, hogyan oldják meg az emiatt kiesett egészségügyi dolgozók hiányát, mert Franciaországban például az oltatlan aneszteziológusok kiesése miatt a legtöbb kórházban már csak sürgősségi műtéteket végeznek. Magyarországon, ugyancsak több száz egészségügyi dolgozó távozhat a rendszerből, de a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának elnöke, Iveta Lazarová szerint a hazai egészségügy egy ilyen tömeges kiesést nem bírna el.

Egyetlen reményünk marad tehát, hogy a Covid–19 delta-variánsa gyengébb lesz, mint az előzőek, és az ezt követő variánsok még gyengébbek, mert arra nemigen hagyatkozhatunk, hogy az oltásellenesek védekezni vagy legalább vigyázni fognak. „Sajnos, ők többnyire a vírus létezését is tagadják, nem viselnek maszkot, nem tartják be a higiéniai előírásokat, ezáltal a legvalószínűbb vírushordozók. Gyakran anélkül, hogy egyáltalán észlelnék magukon a betegséget, mert a delta-variáns tünetei könnyen összetéveszthetők egy könnyű nátháéival. Jobban terjed ugyan, de gyengébb, mint az elődei, és a szakemberek szerint minden további változat egyre inkább veszíteni fog az erejéből. Az Oxfordi Egyetem kutatói által szeptember végén közölt tanulmány szerint 2022 tavaszára vége lehet az egész világot megbénító Covid-járványnak, és bár a vírus velünk marad, már csak olyan tüneteket fog okozni, mint egy sima megfázás. Így legyen.

Kártérítési perek?

Az általunk megkérdezett ügyvédi irodák szerint ilyen kártérítési perre például akkor kerülhet sor, ha valaki meghal, agyvérzést vagy infarktust szenved az oltás következtében, de a folyamat nem egyszerű, mert szakértői véleményekkel kell alátámasztani az összefüggést. Kamil Beresecký ügyvéd, aki több páciens családját is képviselte orvosi műhibák miatti perekben a nyitrai kórházzal szemben, azt mondja, az oltás okozta mellékhatások esetében csak akkor lát esélyt a kárpótlásra, ha az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal által elrendelt vizsgálat igazolta, hogy a beteg az oltás következtében hunyt el, vagy ha szakértők bizonyítják, hogy a beteg az oltás előtt nem volt hajlamos a szélütésre, infarktusra, trombózisra stb. „Ehhez az kellene, hogy az oltás előtt minden szükséges vizsgálatot abszolváljon, amit senki sem tesz meg. Szerencsére a mellékhatások többnyire átmeneti jellegűek, azért senki sem fog pert indítani, hogy két napig láza volt, vagy fájt a feje az oltás után. Szlovákiában eddig négyen haltak meg valószínűsíthetően az oltás következtében, ők már nem kérhetnek kártérítést, és a hozzátartozóik is csak akkor, ha a személyes jogaik sérültek – mondjuk az édesapjukat akarata ellenére oltották be egy nyugdíjasotthonban. Ha regisztrált oltóanyagot kapott, az orvos kikérdezte az egészségügyi állapotáról, kitöltötte és aláírta a kérdőívet, senki nem hibázott és senki nem vonható felelősségre a tragédiáért” – mondja az ügyvéd.

Kárpótlási alap kellene

A hozzátartozók ilyen esetben legfeljebb a temetési költségeket követelhetik attól az intézménytől, amely a vakcinát beadta. Vagyis nem az orvostól, hanem a kórháztól, oltóközpont üzemeltetőjétől stb. A perben általában érdekelt félként vesz részt az egészségbiztosító is, amellyel az adott egészségügyi intézmény ellátás során okozott egészségkárosodás esetére biztosítást kötött. Végül úgyis a biztosító fizeti ki a kártérítést, és a saját kárának megtérítését követelheti a vakcina gyártójától. „A külföldön működő állami kárpótlási alap azért jobb megoldás, mert azt jelzi a polgároknak, hogy az állam felelősségteljesen áll a dologhoz, ezáltal nagyban csökkenti az oltástól való félelmet. Nálunk sok körzeti orvos azért nem mer oltani, mert fél a fenyegetésektől, ha a beoltott beteggel történne valami, hiszen a hozzátartozók ismerik, könnyen megtalálják. Ha az állam vállalná helyette a felelősséget, lecsillapodnának a kedélyek, mert ezzel azt üzenné, hogy az, aki beoltatja magát, nemcsak magáért teszi, hanem a környezetéért, az egész társadalomért. Ha pedig valami baja történik, az állam mögötte áll, támogatja és kárpótolja. Nálunk ez a következetes, a beteg pártját fogó hozzáállás hiányzik, ezért sokan még azok közül sem oltatják be magukat, akik nem vírustagadók vagy vakcinaellenesek, csak a következményektől tartanak” – véli Kamil Beresecký.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/40. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene